Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
tudta meghatározni, a földrajzi hoszszúságot egy megadott ponttól valló kelet-nyugat irányú hosszúság méréssel' határozta meg. Ezek a mérésék a legkevésbé pontosak, ami a dolog természetéből és a geodézia akkori állapotából következik. A Duna térképe a Becstől Gyurgyevoig terjedő 1400 kirn-es szakaszon 18 rézmetszetei, gyönyörű kiállítású térképlapon jelenik meg a Danubiusban. A részletes felvételi lapok a bolognai iratgyűjtőkben találhatók. Az egész Duna vonalát áttekintő 1 : 850 000 léptékű térkép fogalmat nyújt a munka nagyságáról. A térképék feltűntetik a Duna kanyarulatait, szigetéit, a mellékfolyókat, a partviszonyokat, a növényzetet, a településeket. A hatalmas munkát Mairsigli természetesen nem egyedül végezte. Mérnökkori tisztjei, altisztjei, mappörjei dolgoztak a terepen, ő pedig irányította a m unka latoikat. Jól rajzoló tisztekkel a felvételi lapokat átrajzOltatta, majd a sok részletadatot rádolgozták a kiadásra kerülő térképekre. Mondani sem kell, a katona flag fontos adatokat feltüntették, ábrázolták a római emlékeket is, amelyek közül sajnos oly sok elpusztult. Találunk egy ásványi 'lelőhelyeket feltüntető térképet is az összeállításban, és egy gyönyörű metszetet a selmeci bányaművelésről. Mainsigli bányászöltözékben végiig jáirta, végig kúszta a tárókat, aknákat, létrákat. Ez a térkép a régi Magyarország bányászatának egyik legszebb dokumentuma. Az Al-Duináin a régi Traiaous-híd pH- lénmarodványait tanulmányozta, és rajzon bemutatta, miiként építették a római hidászok a rohanó vízben a teherbíró hídlábalkait. (Tölgyfából ácsolt szekrényt engedtek le kővel terhelve a vízfenékre és körülfalbzták.) Mairsiglit minden érdekelte. A bécsi udvar megbízásából Erdélyben járt, hogy a török elől a szorosokat műszaki tanáccsal lássa el. Eközben fapálcára vésett magyar nyelvemlékekre bukkant — rovásírásra —, amelyek az Árpád kori legősibb emlékeink közé tartoznak Gondosan lerajzálta, lemásolta a pálcákat, ezek a rajzok is a bolognai gyűjteményben vannak, a budai várból kimentett Korvinákkal együtt. Sokirányú érdeklődését jellemzi, hogy a kávé, a foszfor, a mérges növények természetrajzával is foglalkozott, tanulmányozta a korallűkat, a halaik életét, a tengeráraimlásókat, a tiszavirág életét, a festőbuzér nevű növényi festék használatát. A török kiűzése, a magyar föld térképezése, a várak felmérése és egyéb hadmérnöki 'munkáik elvégzése után megbízták a nyugati Breisach várának védelmével a franciák ellen. Mairsigli látta, hogy a vár felszerelése elégtelen, lőszere, nehézfegyverei nincsenek, a védőművek elhanyagoltak. Sürgős segítséget kért. Mivel nem 'kapta meg a kért felszerelést, a lázadó védőrség, a zsoldosok erőszakoskodásának engedve a várat feladta. Ezért hadbíróság élé állították. Halálra ítélték, de a király megkegyelmezett neki. Viszont el kellett hagynia a Habsburg birodalmat. Történelmi szemléletére és magyarbarátságára jellemző, hogy egy olasz— angol—francia liga összehozásán fáradozott, hogy Magyarországot ezúttal már a ha'bsburgi elnyomás alól felszabadítsa. Terve az volt, hogy Rákóczi szövetségeseivel, az Adrián felvonuló hajóhaddal partra száll és Horvátországon át benyomul Magyarországra, hogy Bécset keletről támadja meg. A nagy vállalkozásból csupán a flottatüntetés zajlott le, a magyaroknál nagy felbuzdulást, a bécsi udvarban némi riadalmat keltve. A büszke flotta azonban üresen érkezett, deszant alakulatoknak nyoma sem volt. El is vonultak rövidesen. Idős korára Bolognába vonult viszsza. Ö alapította meg az ottani Accademia-t, nagy összegeket hagyott az Osservatorio — csillagda — létesítésére. Bologna város tanácsa az akadémia számára megvásárolta az ún. Poggi A MÉM és az OVH vezetői Bléki János miniszterhelyettes és dr. Illés György elnökhelyettes elnökletével április 2-án megtárgyalták a közösen kidolgozott koncepció alapján az öntözéses gazdálkodás 1981. évi feladatait. A MÉM-ben megtartott tanácskozáson részt vettek a megyei tanácsok 'mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai, a kutató és felsőoktatási Intézmények, a mezőgazdasági üzemek, valamint a vízügyi igazgatóságok, vízgazdálkodási társulatok vezetői. Különös hangsúlyt kapott a meglevő öntözőkapacitások hatékony kihasználása. Indokolt az üzemi döntések újbóli megvizsgálása ott, ahol a vízdíjak hatására vízjogi engedélyekről mondtak le. A hatékonyabb munka feltételeként jelölték meg az öntözhető területek vetésszerkezetének gyorsabb Ütemű átalakítását, az öntözés üzem- és munkaszervezésének javítását, a hiányos berendezések komplettírozását, vala-1720-ban Marsigli Londonba utazott és itt nagy előadást tartott az európai tudományos együttműködésről. Beszédére Newton válaszolt. Utolsó nagy műve a tengerről szól. Marsigliről többen írtak már (e sorok írója is), de kéziratait csak részben dolgozták fel. Pedig igen érdekes vázlatok vannak az iratkötegekben. Egy ilyen térképvázlat a Duna és Tisza összefolyását ábrázolja, részint térképileg, másrészt látnajzillag. Mint 'ilyen, érdekes terepábrázaláíSi kísérlet. A tudomány az idén emlékezik Marsigli halálának 250-ik évfordulójára. Jó lenne a Danubiust 'korszerű fordításban, modern kiadásban megjelentetni. Ez lenne méltó a magyarbarát tudós emlékéhez. mint az elhasználódott gépeknek, korszerű áttelepitésü berendezésekkel való pótlását. Erősíteni szükséges az öntözéses gazdálkodás integrálására már létrejött társulásokat, az agráripari egyesüiéséknék és a termelési rendszeréknek is nagyobb szerepet kell vállalni ezekből a feladatokból. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el az öntözéses gazdálkodás V. ötéves tervi teljesítéséről, VI. ötéves tervi előkészítéséről Is. Megállapították, hogy a vízügyi szervezetek és a mezőgazdasági üzemek többsége a felkészítési munkáikat időarányosan élVégezték. Felhívták a figyelmet, hogy az öntözésre való felkészülés idényszerű munkáiban még hátralevő feladatokat gyorsítsák meg. Az irányítószervék gépes telepszemléken ellenőrizzék a munkáikat. Budapest, 1981. március. palotát, ahol ma is működik. Dr. Horváth Árpád Tanácskozás az öntözéses gazdálkodás időszerű feladatairól 31 Marsigli rajza a Duna és a Tisza összefolyásának környékéről