Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

Nyi Iváinvailó, hogy о legcélszerűbb megoldás, ha a három idő gyakorlati­lag egybeesik. A használat és a fejlő­dés körülményei azonban annyira be­­láthatatlanok, hogy a tisztítóművék ese­tén a leírási időt az építményékre 30 évben, a gépészeti berendezésekre 15 évben vesszük fel. Az évi leírási költség számítására a legegyszerűbb eljárás a lineáris leírás, míg fejlett pénzgazdálkodás esetén a leírás számítása a (kamataik figyelembe­vételével történik, az alábbiak szeriint. Évi leírási (költség lineáris leírással számítva: ahol a évi (leírási költség (Ft/év) В a beruházás összes költsége S a selejtezéskor várható „marad­ványérték” a leírási idő (év) Évi (leírási költség kamatos kamattal számítva: a = a’ • (B—S) (2) ahol a’ leírási tényező kamatos kamattal p figyelembe vett kamatláb г 1 + -P 100 n leírási idő (év) A kamatos (kamattal történő számítás esetén úgy (tekintjük a beruházást, mint tartósain 'lekötött hitelt, melyet a leírási idő alatt kell visszafizetni. A számítás­iban lényeges szerepet játszik a (kamat­láb, melyet a szakírók 4—10% (között javasolnak felvenni. Az alsó értékét inflációtól mentes számításra ajánlják. A leírási tényező idő és 'kamatláb füg­gését a 2. ábra szemlélteti. A hazai gyakorlatban a 2/a alatti képlet nem használatos, viszont az összehasonlítás céljából vizsgált kapitalista országok irodalma (kizárólag ezt alkalmazza. Az ábrából látható, hogy a (kamatos ka­matok figyelembevétele lényegesen megemeli a leírási (kulcsot. A félreérté-2. ábra. A leírási tényező változása az idő és kamatláb függvényében sek elkerülése céljából ezért meg keld különböztetni a műszaki jellegű élettar­tamot a gazdasági jellegű leírási té­nyezőtől, még akkor is, ha ez utóbbi a lineáris leírás ©setén az élettartam re­­oiprok értékeként számszerűsíthető. Az infláció az utóbbi évtizedben vi­lágszerte tapasztalható jelenség. A le­írás számításában azzal okozza a za­vart, hogy a múltban létrehozott tisztító kiszámított pénzértéke és az infláció során felhígult pénzben felszámolt le­írás pénzértéke egymástól! különböző pénzegységbein 'kifejezett értéket (képvi­sel. A pénzegység változása a:z inflá­ciós rátával kifejelhető és meg lehet állapítani az összehasonlítás időpont­jában érvényes pénzegységbein a (ko­rábbi beruházások összehasonlító érté­két. Az infláció hatása úgy vehető figye­lembe, hogy időről időre elvégezzük a leírás alapját (képező beruházási érték felértékelését — azaz 'megállapítjuk a jelenlegi pénzegységben számított ér­téket — és ebből számítjuk (ki a jelen­legi pénzegységben a leírás évi össze­gét. 2.3 Az évi üzemköltségek számítása A tisztítóművek üzemköltségeinek kellő mélységű elemzéséhez legalább öt csoportot kell elkülönítenünk: a bérköltséget, az energiaiköltséget, az anyagköltséget, karbantartási költsé­get, és az iszapelhelyezés költségét. Az elemzésben a tisztítómű üzeméltetésé­­hez szükséges (közvetlen ráfordítások (költségét célszerű vizsgálni és el kell különíteni a vállalati irányítás általá­nos (költségeit. így jobban kidomborod­nak az alkalmazott eljárások műszaki­­gazdasági jellemzői. A bérköltségek tartalmazzák a köz­vetlen béreket, (kiegészítő jövedelmeket, továbbá azokat a járulékokat, melyek a dolgozók szociális ellátását biztosít­ják, vagyis a bérköltség az élőmunka alkalma zásával járó ráfordításaik pénz­ben kifejezett értékét adja meg. Az energiaköltség a tisztítómű üze­melésére felhasznált elektromos ener­gia és tüzelőanyag, vagy más vásárolt energia értékének összege. Az energia­­költség küiiön kezelését a jelenlegi helyzetben az energiakrízis is (kellőkép­pen indokolja', sőt célszerű az elektro­mos energiát és az üzemanyagot külön is vizsgálni, tekintettel az olajárak és Vifaimosenergia-áraik eltérő alakulásá­ra. Anyagköltség az üzemeléshez szük­séges technológiai anyagok értékét tar­talmazza, beleértve az anyagok szállí­tásáért fizetett díjakat és a raktározás rá ford ítását. Karbantartási és javítási költség a telep gépeinek és berendezéseinek rendszeres (karbantartási anyagait, vagy (karbantartási és javítási 'munkáinak számláit tartalmazza. A javítások (közüli az éves (költségekbe csalk azok kerül­nek, melyek egy éven belüli érvényűek. Több évre szóló kihatású nagyjavítás költségét a leírási módszerrel (kell évek­re szétosztani. Az iszapelhelyezés költségeit célsze­rű a szennyvíztisztítás költségeitől kü­lön vizsgálni, és a telepen kívüli végső iszapelhelyezés költségeit az összeha­sonlításra kerülő megoldásokban mel­lőzni. A végső iszapelhelyezés a hely­színi (lehetőségéktől erősen függ, 'beszá­mítása a tisztítás (költségeit inhomogén­né teszi, ezáltal az összehasonlítást za­varja. 2.4 Költségelemzési problémák A költségek elemzése első látásra na­gyon egyszerűnek tűnik. Könnyen belát­hatjuk azonban, (hogy ez nem így van, ha felhívják a figyelmet néhány alap­vető problémára, mélyek az elemzés alapját: képező költségadatsor keletke­zésében közrejátszanak és azt inhomo­génné teszik. Az első probléma a szem­léleti különbözőség az ökonómiai és a pénzügyi szemlélet között, további gon­dot okoz az infláció, az árstruktúra - változáis, az idő figyelembevétele és a gazdaság-politikai indítékú áreltéríté­seik. A műszaki-gazdasági és a pénzügyi szemléletű elemzésben egymástól elté­rő célból vizsgálják a (költségeket. A költségek általában a pénzügyi szem­lélet jegyeit viselik, miivel a költségeket a vállalatok pénzügyi elszámolásándk dokumentumaiként kezelik. Ez esetben a oél az, hogy a vádiakat a pillanat­nyilag érvényes gazdasági szabályozók közepette a maximális eredményesség­gel működjön, vagyis pénzügyei min­dig rend'ben legyenek és megfelelje­nek a vonatkozó pénzügyi előírásoknak. A mű szaki-gazdaságii elemzésben vi­szont a technikából (kiinduló termelési (tisztítási) folyamatot veszik vizsgálat alá. Első lépésben visszaállítják a gaz­dasági szabályozók értékviszanyákra gyakorolt torzító hatását. Ezután elem­zik a ráford ítáisokat, ezék szükségessé­gét, célszerűségét. A pénzértékeket úgy tekintik, mint információkat az egysé­ges gazdasági dimenzióban kifejezett ráfordításokról. E szemléletbeli eltéré­sek miatt a pénzügyi nyilvántartás ada­tait át kél! csoportosítani és k:i (kell egészíteni a ráfordításaik szeriint úgy, hogy a technológiáikra jélllémző, kifeje­ző költségekhez jussunk. Ez a cél rend­szerint csaik úgy érhető el, ha az üze­melésről rendszeresen gyűjtenék ráfor­dítási adatokat is a (költségek mellett. Az infláció figyelembevételét az amortizáció szám (fásában imáir említet­tük. Az alapvető probléma az, hogy az infláció a pénzérték egységének állan­dó változását jelenti és változatlan (mennyiségű ráfordítás esetén is meg­­n övékednek a költségek, tehát az évi költségek tényleges adatsora inhomo­génné válik. A feldolgozáshoz az adat­sorokat homogenizálni kell. Ezért lé­nyeges tudni, hogy a számítások me­lyik év átiszintjén értendők. Az árstruktúra-változás abban jelent­kezik, hogy a (különböző termelési esz­közök (árucikkek) árainak egymáshoz viszonyított aránya megváltozik. Az el­múlt évtizedben az olajáraik Világpiaci emelkedése miatt világszerte döntő ha­tású árstruktúra-változás ment végbe, amit miég tartós infláció is 'kísért. Az árstruktúra-változás (megváltoztatja a ráfordításaik költségarányait és a meg­levő tisztítóművek üzemelésének gazda­ságossági viszonyait. Figyelembe kell venni, hogy az árstruktúra országonként 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom