Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

EMBER, VÍZ, TÖRTÉNELEM

A Duna térképezője

(Marsigli Magyarországon)

eltérő, amiben nagy szerepet játszik a munka termelékenységében llevő szintkülönbség, a nyersanyagkészletek és ezek kitermelési költségeiben (levő differenciák és a száiítási költségek, különösen a tisztítóm övékkel közvetlenül kapcsolatba hozható anyagok vanatkozásábali. Az eltérő gazdasági viszonyok miatt a tisztítóműveik abszolút költségadatainak felhasználd sálban körültekintően kell eljárni.

Az időtényező figyelembevételének lényege az, hogy a különböző Időben keletkező költségek nem adhatók egyszerűen össze, az időbeli távolságot — kamatok számításával — áit kell hidalni. Az idő figyelembevételének szükségessége az esetleges inflációtól függetlenül! fennáll. Az 'időtényező alkalmazása dinamikus szemléletet visz a gazdaság i eseményekbe és aizoikat folyamatként veszi számításba. Ilyen értelemben az 'időtényezőt tartalmazó leírási képlet a beruházás 'megtérülésének dinamikus modellje.

A gazdaságpolitikai megfontolásokból kiiimdiulh/a a népgazdaság irányító szervei a funkcionáló árakat aktív, illetve passzív irányú ösztönzés céljából eltérítik a tényleges értéktől. Ez a ráfordítások értékelésének torzulásához vezet, minthogy a tényleges értéktől valló eltérés nem a ráfordítások sajátossága, hainem irányító impulzus, amely kívülről hat a gazdasági folyamatra. A torzulás zavarja a gazdasági tisztánlátást és lehetetlenné teszi, hogy népgazdasági szempontból gazdaságos irányba haladjon a fejlesztés. A kommunális célú tisztítóm űvek csaknem minden országiban jelentős állami támogatással létesülnek és működnek, ezért a gazdaságpolitikai oél'ú ösztönzők okozta torzítások visszaállítása a társadalmi költségékhez való közelítés céljából csaknem mindenütt szükséges adatfeldolgozási lépés.

(Folytatás a következő számban)

Szabó Sándor—Benedek Pál— Kiss János—Major Veronika

Munkában a TRW

Ez év elején kezdte munkáját Szabalcs-Szatmár megyére kiterjedően, nyíregyházi központtal a Tiszomenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat 'igazgatósága. Elsődleges feladata a meglevő és ezután épüllő regionális vízművek és a mezőgazdasági öntöző telepék ü zemellitetése.

A TRW biztosítja 'Nyíregyháza, valamint geszterédi telephellyel Üjfehértó (és két Hajdú-Bihar-ii helység) vízellátását. A tiszaibezdédi regionális Vízmű még az idén egészséges, jó ivóvizet biztosít Tiszabezdéden kívül Záhony és Tuzsér részére is.

Felkészült az üzemigazgatóság az öntözési tennivalók ellátására a megyében. Legfontosabbnak: Ralkamaz, Tímár, Gávavenesellő, Tisza'becs és Tu nyögmatólos térségiét jelöli mezőgazdasági vízihasznosításra. De ezek mellett még mintegy ötven 'közös nagyüzemi és állami gazdasággal tairt a vállalat 'kapcsolatot vízhasznosítási célzattól.

Bolognában mintegy 200 Iköteg feljegyzést, vázlatot, térképet, rajzot őriznek: szerzőjük, gyűjtőjük Luigi Marsigli! (1658— 1730) oía'sz tábornok, a Magyarországot török hódítás állói felszabadító hadsereg tüzérségi és műszaki parancsnoka.

Magyarország és a magyarok nagyszívű barátja — 1726-ban — Danubius Pannonico Mysicus címen 6 folio kötetben kiadta magyarországi megfigyeléseiről, méréseiről, térképezéséről szóló hatalmas munkáját. Tisztel'efdíjáért a maga idejében tízezer holdas bácskai birtokot vásárolhatott volna, de ő könyvéket vett és azokat sok más értékkel együtt a bolognai akadémiáinak ajándékozta1.

A hatkötetes Damubiuis-'hoz hasonló munka azóta isem jelent meg. Marsigl'i élete legszebb éveit magyarországi szolgálatban töltötte, életének, működésének megismerése a mai magyarság számára is érdekes és fontos.

Marsigli gróf 1658-ban Bolognában született. A fiatalember korán diplomáciai szolgálatba került, Sztambulban ik övét járáson vett -részt. Megfigyeléseiről, tapasztalatairól sók jegyzetet készített. Hazatérve szerelmi vetélkedésbe került. Ellenfelével abban egyeztek meg-, hogy lovagi tornát vívnak, és alki veszít, eltűnik Itáliából. Marsigli ellenfélte apró tükrökkel rakta tőle lovának szerszámját, saját ruháját, és a vili lódzó tükrök Marsigli lovát megvadították.

Marsigli lóra ült, és Bécsbem közlegényként jelentkezett a császári hadseregbe. A győri várba küldték iszdlgálatra. Járőrködés közben török miairtalócok elfogtok, éis Marsigli mint rabszolga kísérte a Becs ellen vonuló török hadsereget. Győr vára ellőtt is elvonultak, látták a bástyáikon sétáló őrséget, aiz izzó kanócot tartó vártüzéreiket. Becs alól a csatét vesztett törökök visszavon ulitaik. Marsigli, fogságából megmenekülve 'ismét jelentkezett a császári haderőhöz, és mint 'kitűnő rajzolót, matematikus csillagászt műszaki alakulatokhoz osztották be. Rangban gyorsain emelkedett.

Kisebb-nagyobb ütközetek ben, felderítő portyázásokban vett részt, bejárta a töröktől meg nem szállít területeket, majd 1686-ban a 'budai vár ostromának előkészítő műszaki munkálatait vezette. Az ostrom alatt a tüzérek munkáját 'irányította. Az elsők iközt rohant feli a falaikra. Hevenyében bekötött sebével az égő mecsetbe hatolt és arab, török kéziratokat, korvinákat mentett ki a lángokból.

Az ostrom és az ellenség üldözése után, a karlócai 'béke megkötésékor politikai és térképészeti szakértőként működött. A tárgyalások előkészítésekor a

számításba jövő határokról térképeket készített. A bolognai gyűjteményben eredeti török térképek is találhatók, amelyek igen érdekes dokumentuma! a kor tudományának.

Becsbe küldött jelentésében a budai vár állapotairól, újjáépítéséről, környékéről sóikat írt. Számos vázlatot rajzolt.

A török hadviselésről, fegyverszaki és műszaki ismeretekről feljegyzéséket készített. Ezéket összevetette a sztambuli követjáráisalkor tapasztaltakkal, és hatalmas munkáiban foglalta össze 'mindazt, amit az akkori török birodalomra! tudni lehetett. Ext az óriási tanulmányt könyvben alkfairta kiadni, de a bécsi udvar nem engedte1. Honorálni urnát kifizették és a tan u lmányt, mint titkos katonaföldrajzi, katonapolitikai dokumentumot, csak a hadsereg legmagasabb rangú tisztjei forgathatták.

Az I. Lipót királyhoz küldött jelentéséiben Marsigl'i a budai vár újjáépítését ajánlotta. Meg is tervezte azt. Érdekesség, hogy a Vérmező helyén olyan vizesáirkot tervezett, aimíi a vár védőimét előnyösen befolyásolhatta vdlina. De józanul megemlítette, hogy pontos szintező munkálatokra lesz szükség, mert óriási tömegű .földet és kőanyagot kell kiemelni. Tudjuk, terve nem valósult meg.

Érdekes különben az is, bogy a vár 'ivóvízellátását tervezve, hivatkozott egy török hadmérnökre, alki még az ostrom előtt Budán járt és az ivóvízellátást megjavította. (Az újjáépített kettős kőfal! ma 'is látható, a Várból a Dumához ereszkedik le. A két 'kőfal között ostrom esetéin is biztonságosan járhattak a vízfellhordók. Gépi vízemeiésről akkori ban még alig lehetett szó.)

Magyar művelődéstörténeti szempontból nagyon fontos Marsigli tevékenysége.

A (karlócai béke után számtalan nésziletfefmérés után — hivatalos megbízásból — hozzáfogott a magyarországi Duma térképezéséhez.

Nagyszabású háromszögelési munkálatokat nem végezhetett (a módszert Ra'i'jen Snell 1580—1626 'holland matematikus dolgozta ik'i, tehát már jól ismerte Marsigli is), hiszen a nagy, elpusztított területen a triangulációs gúláik állítása stb. évtizedeiket vett volna igénybe. Ehelyett szakaszonként megmérte a víz sebességét (leúsztaitoitbt fadarabbal, a távolságot és időt mérve), és iránytűvel meghatározta a kanyarulatok irányát.

Hogyan mérte a folyam szélességét, nem tudjuk. Valószínűleg az elsütött puska tonkolattüzenek megpillantása és hang jóinak beérkezése közti időből határozta meg. Órája volt. A csill'lagáiszati — földrajzi — szélességet a naipmagasságből, a sarkcsillag magasságából

30