Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
Kissé messziről kezdem, ha úgy tetszik, kétszeresen is. Még a háború előtt, 1936-ban tanulmányozta az Alföldet egy holland szociológus professzor, bizonyos dr. A. N. J. den Hollander, aki tapasztalatait 1947-ben jelentette meg könyv alakiban. Isten malmai lassan őrölnek, így tán nem is csodálható, hogy magyar nyelven 1980-ban, vagyis tavaly jelentette meg csupán a Mezőgazdasági Könyvkiadó. Mindhatnák, mi sem természetszerűbb, mint hogy a jeles szerző ezt a címet adta munkája „Az Alföld települései és lakói” egyik fejezetének: Harc a víz ellen. Egyebek közt így ír: „Feltűnő .paradoxon, hogy az európai viszonyokhoz képest nagyon száraz éghajlatú Alföldön, ahol az aszály gyakran pusztulással fenyegeti a jó termést, a vízhiány mellett a vízbőség, azaz a belvizek is, régi keletű gondot jelentenek. A lehulló csapadék megsokszorozódik azzal a mennyiséggel, amelyet a Tisza bővizű mellékfolyóival együtt a hegyekből szállít. A térszint esése szinte a nullával egyenlő ... alacsony vízállásnál alig mozdul a víz". Az amszterdami egyetem időközben elhunyt tanára emlékeztet gróf Széchenyi István érdemeire az Alföld ácmentesítése ügyében, megemlíti Vásárhelyi Fái nevét, majd így lelkendezik: „A tőkeszegény Magyarország — egy évszázad alatt — az ármentesítést követő földhasznosításban rendkívüli teljesítményt nyújtott. Ez időtől kerülhetett az Alföld területének több mint kétharmada intenzív használatba és lett alkalmas új településhálózat kiépítésére”. HORTOBÁGYI VÍZRAJZ Ha rátekintünk a térképre, azt látjuk, hogy a tavaly harminc esztendős fennállásához érkezett nádudvari Vörös Gsil•lag Termelőszövetkezet a mai Hortobágyi Nemzeti Parkon beiül, jóllehet annak a peremén gazdálkodik. Még fjedig kiváló termésátlagokkal, amit nyugtáz az évről évre elnyert Kiváló Szövetkezet cím, a miniszter Termelési Nagydíja, s magának a szövetkezet elnökének Kossuth és Állami díja sem mondható holmi csekélységnék. (Igaz, hogy Szabó István nem pusztán tsz-elnök, hiszen a Termélőszövetkezetek Országos Tanácsának is megalakulásától, 1967-től' az elnöke, nem szólván egyéb, sokirányú tevékenységéről, amit az MSZMP Központi Bizottságának tagjaként, s képviselőként fejt ki.) A víznek mindenképpen jelentős szerep jut a magas búza-, cukorrépa-, kukorica- és burganyahozamokbam, nem is beszélve a1 nemkülönben fontos legelőkről. Vagyis: öntöznek Nádudvaron, azon a tájon, amelyről a holland professzor által its megemlített Széchenyi még ezt jegyezte le, midőn debreceni huszárkapitányként erre járt: „Nyomorúságos vidék. Megértem, hogy némelyek maguk főbelövésére gondolnak, ha e pusztaságban kell éliniök. Énrám e kietlenség nem tesz kellemetlen hatást, sőt néha érthetetlenül jólesik, hogy tekintetemet éppoly 'kevéssé érzem korlátozottnak, mint gondolataimat... Akárcsak a tengeren, eszméim itt is a végtelenbe nyújtózhatnak.. A legfőbb tápláló: a Keleti-Főcsatorna ÖNTÖZÉSI HELYZETKÉP Beszélgetés a nádudvari országos hírű Vörös Csillag Termelőszövetkezetben íme, a vízügyékben is. járatos kapitány-gróf költői hasonlatokkal él, mégpedig már pusztán azért is kézenfekvő stííusossággal, mert ez a vidék akkortájt meglehetősen vízjárta lehetett. S ha fordult is a vízrajzi kép, azért most is megannyi mélyedés, „kadarcs", ,,koséi у" lelhető a tájban, amit a Hortobágy folyó szel ót. Mégis a Hortobágy két éltető vize: a Nyugati és a Keleti Főcsatorna, amelyek a tiszalöki duzzasztóval 4—9 méterrel megemelt vízszintű Tiszából nyerik a nélkülözhetetlen öntözővizet. Lelkendeznünk azért -nem érdemes, mert a múltbeli elvizenyősödések hozzájárultak a szikesedéihez. Nádudvaron ima is kétfajta földet különböztetnek meg: a fehérnek mondott sziket, s a jóféle féketeföldet. Summa summárum: kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyai következtében vízszegénynek mondható a puszta; ki ne emlékeznék Móricz Zsigmond riportjaira a kiégett Hortobágyról?! „Hortobágy — a nomád Pusztától a , Nemzeti Parkig" címmel megjelent egy alapos szakkönyv úgy öt esztendeje. Ebből idézek: „Ma még nem beszélhetünk átfogó és mindenre kiterjedő korszerű vízgazdálkodásról, de az utóbbi évtizedben kialakult az a több célú víz-ALSZV típusú öntözőberendezés üzem közben 18
