Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Hat éve a VITUKI-nál Világjáró kutatónó' A Tiszántúlról ment tanulni a Dunán­túlra, Veszprémbe. Ott végezte el a vegyipari technikumot, majd 1973-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemet. Szin­te hihetetlen, hogy már hat éve dolgo­zik a VITUKI-nál, — tudományos mun­katárs — és közben „bejárta a fél vi­lágot”. Hiszen vékonykeretes nagy pá­paszemével, tiszta kék szemével, magas, okos homlokával, fiús frizurájával olyan, mint egy diáklány, aki nyugodtan be­ülhetne az egyetem első évfolyamának padjaiba. Senki nem venné észre, hogy Berta Erzsébet már közeledik a harma­dik „X”-hez. Az egyetem utolsó félévét Moszkvá­ban végezte, ott készítette el a diploma­­munkáját, aztán várta itthon az első munkahely Kazincbarcikán, ahol a főis­kolán egy ideig tanszéki mérnökként dolgozott. — Az első munkahelyemnek nem na­gyon örültem, hiszen inkább kutatói te­rületen szerettem volna dolgozni. De nem volt más lehetőség — mondja Berta Erzsébet. — Egyébként ott hallot­tam annak idején a Sajó vízgyűjtő terü­letén végzett project tevékenységről, ami 1972-ben kezdődött és 1976-ban fejeződött be. 1974-ben, amikor nagy örömömre a VITUKI-hoz kerültem, ez a munka mintegy a felénél tartott, és ez gyakorlatilag meghatározta az én kez­deti tevékenységemet is. Akkoriban ve­lem együtt több fiatalt vettek fel... — Mi volt az első kutatási munka, melyben részt vett? — Rögtön „belecsöppentem” a Sajó vízgyűjtőjén és a Duna felső szaka­szán folytatott vízminőség-védelmi min­taterület munkájába. Annak idején a víz­minőség-védelmi mintaterületek kidolgo­zása keretében olyan problémák me­rültek fel, amelyekhez korszerű műsze­res analitika végzésére volt szükség, és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) támogatásával kapott a magyar állam műszereket. Ezek egy része a VITUKI-ba került. Ezekkel dolgoztunk. Jómagam 1975-ben kezdtem foglalkozni műszeres analitikával, pontosabban atomab­szorpciós spektrofotometriával. — Erzsébet, azt hiszem, a két utolsó szót nem értem, sőt, hamarjában ki sem tudom mondani. Megértő, finom mosoly a válasz és már magyarázza is: — Ez olyan eljárás, amelynek segít­ségével kimutatjuk, hogy milyen nehéz­fémek találhatók a vízben. Elsősorban említeném a higanyt, a kadmiumot, az ólmot, de a króm, a réz, a vas, a man­gán, a cink jelenlétét is ezzel az eljá­rással mutattuk ki a Sajóban és a Du­na északi részén — a határtól Buda­pestig. — Ez a project tevékenység 1976-ban befejeződött. Az elmúlt négy esztendő alatt milyen kutatási munkákban vett részt? — Amikor befejeződött a munka a vízminőség-védelmi mintaterületeken, olyan kutatási megbízásokban és té­mákban vettem részt — először csak mint közreműködő —, amelyekben szin­tén nehézfém-vizsgálatokról volt szó. „A mikroszennyező anyagok vizsgálata a Dunán” című, több éves kutatási témát említeném, vagy a másikat, amely 1977- ben kezdődött és 1980-ban, nem is olyan régen fejeződött be. A Kiskörei tározóval kapcsolatos vízminőség-vizs­gálatokat, ahol az egyik altémának — A biorezisztens anyagok vizsgálata cí­mű fejezetnek —, felelőse is voltam. Ez egy elég nagy kutatási megbízás volt az OVH-tól: négy év alatt mintegy 7 millió forintos költségvetése volt ennek a témának. Közben voltak még más munkáim is. Részt vettem egy olyan ku­tatási témában, amelynek az volt a célkitűzése, hogy a hazai szennyvíztisz­tító telepeken keletkező szennyvíziszapok nehézfém tartalmát meghatározzuk. Rendkívül fontos ez abból a szempont­ból, hogy a szennyvíziszapot hova le­het elhelyezni. Ha túl sok a nehézfém bene, a mezőgazdasági hasznosítás pél­dául nem célszerű, vagy ha tudjuk, mennyi benne a nehézfém, a szakem­berek meg tudják határozni, milyen ki­hordási rendet kell betartani, hogy ne dúsuljon fel a növényekben. A kutatás során 1976-ban huszonöt szennyvíztisz­tító telepet vizsgáltunk az országban ... Ennek az eredményéről a témafelelős­sel, Oláh Józseffel cikket jelentettünk meg a Hidrológiai Közlönyben. A VI­­TUKI kiadványokban is az egyik füzet ezzel foglalkozik. — Úgy tudom, sokfelé járt külföl­dön ... — Részt veszek KGST témákban is, az utazások részben ehhez kapcsolódnak. Van a KGST Vízügyi Vezetők Értekez­lete tudományos-műszaki együttműkö­dés keretében egy olyan kutatási téma, amely az új vízminőség-vizsgálati mód­szerek kidolgozására és egységesítésére irányul. A kémiai módszerek kidolgozá­sánál az egyik részben Magyarország a koordinátor. A nehézfémek vizsgálatá­ban én is részt veszek, hiszen a téma kapcsolódik az egész előző munkám­hoz. Gyakran voltam szakértői KGST- értekezleteken, így jutottam el Moszk­vába, Berlinbe, Prágába, szinte minden szocialista országba. Legutóbb tavasz­­szal, egy fiatal kollégámmal Brnóban voltunk, mint már a „harmadik gene­I s \ 1 ráció” képviselői .. . Voltam korábban, 1976-ban az NSZK-ban, ahol egyhetes tanfolyamon ismerkedtünk a WHO-tói kapott műszerekkel, majd 1977-ben Norvégiában tartottam előadást a Me­zőgazdasági Diákok Nemzetközi Szö­vetségének szemináriumán: Mezőgazda­ság és környezetvédelem címmel beszá­moltam a magyarországi környezetvé­delmi intézkedésekről. — Milyen nyelven? — Angolul. Előbb az egyetemen ta­nultam, aztán magánszorgalomból, majd a VIZDOK-tanfolyamon, a Fővá­rosi Művelődési Házban. Oroszból kö­zépfokú, angolból felsőfokú nyelvvizs­gám van. Tavaly ősszel két hónapot töltöttem Svédországban a VITUKI és az OVH vezetésének támogatásával. A két hónap alatt több mint tíz intéz­ményt, kutatóhelyet ismerhettem meg: mind környezetvédelemmel és elsősor­ban vízminőség-védelemmel foglalkoz­nak. Az az igazság, hogy ezzel nagy előnyben vannak, egyszerűen több pénzük van ilyen jellegű beruházásokra. A szennyvíztisztítás például igen fejlett. Nagyon hasznos volt ez a két hónap szakmailag: nemcsak a közvetlen kuta­tási területemről kaptam információt, hanem szélesebb körben is. Időm nagy részét a Stockholmi Egyetem Wallen­berg laboratóriumában töltöttem, de voltam a Göteborgi Műszaki Egyetem Analitikai Kémia Tanszékén, az Uppsalai Egyetem Limnológiai Intézetében is. Megnézhettem jónéhány vízmüvet, szennyvíztisztító telepet. — Közeledik az év vége. Mit szeretne elérni az 1981-es esztendőben? — Szeretném a doktori disszertációt elkészíteni. Gyakorlatilag az eddigi módszerfejlesztési munkám összefogla­lója lenne. A Veszprémi Vegyipari Egye­temen végeztem, ott szeretném meg­védeni is. Alföldi 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom