Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-03-01 / 3. szám

A 350 km hosszú csatornahálózat karbantartásáról az ÉVIZIG gondoskodik

állás, a tavaszi, márciusi aratásig le kell engedni belőle, ehhez kértük, hogy nyissák meg a zsilipet. A csatornák kotrásában is segítenek. A Fertő területe 350 km hosszú csatornahálózattal van „felparcellázva", hogy minden terület járható és aratható legyen. A nád kiszállítása ezeken a csatornákon történik, és ezek karbantartásában is segít a vízügyi igazgatóság. A szükséges gépekkel csak a vízügy rendelkezik.

— Mikor van a nádaratás „szezonja"?

— Az idényjelleg megszűnt, mert a nád aratása és feldolgozása folyamatos. 540 dolgozónk van, a Fertő nádasai egész évre munkát adnak.

A tó szabályozásával kapcsolatban az ÉVIZIG-re sok egyéb feladat is bárul: vannak engedélyezési, üzemeltetési, tervezési-kivitelezési és kutatási feladatai. Ezekről dr. Hajós Bélától, az igazgatóság bel- és árvízvédelmi osztályának vezetőjétől kaptunk tájékoztatást:

— Az engedélyezési feladatokon lényegében a vízjogi engedélyezési szakhatósági tevékenységet értjük, — mondotta. — Ez magába foglal mindennemű olyan engedélyezési témát, amely a Fertő tó levonulási viszonyait, szabályozási, üzemeltetési viszonyait, valamint vízminőség-védelmi kérdéseit érinti.

— Az igazgatóság üzemeltetési feladatai elsősorban a tó vízfelületére vonatkoznak: az ÉVIZIG kezelésébe tartozó tófe-lüleinek az ón. 116-os színvonalon belüli területet nevezzük. Az üzemeltetés keretén belül kell az igazgatóságnak ellátni a tó hozzáfolyását, illetve a víz elvezetését biztosító zsilipek kezelését, valamint a tó mentén telepített meteorológiai, hidrometeorológiai állomások kezelését, üzemeltetését. Ezen belül kiemelkedik, mint az egyetlen elfolyási lehetőséget biztosító ún. Mexikópusztai zsilip üzemeltetése, amit az osztráik—magyar határvízi bizottságban elfogadott üzemeltetési szabályzat alapján végzünk. Ez a szabályzat három lehetőséget ír elő: bizonyos vízszinthez, valamint az előző három év csapadékátlagához kötve mikor kell a tóból a vizet ereszteni, mikor lehetséges a tóból vizet ereszteni és amikor egyáltalán nem lehet, vagyis tilos a tóból vizet ereszteni.

— A termelési-kivitelezési feladatokon azokat a munkálatokat értjük, amelyeket a tó elöregedési folyamatainak megakadályozására effektiv beavatkozásként végzünk. Az utóbbi években nagy iszapkotrási tevékenységet fejtettünk ki, ami minden esetben együtt járt a nád terjeszkedési folyamatának megakadályozásával. Évente kb. 30—40 ezer m3 iszapot távolítunk el a tóból, minden esetben vágjuk a nádszéleket, és ez a nád terjeszkedésének megakadályozását szolgálja. A kotrási tevékenységet egy összefüggő, ún. általános kotrási terv fogja szabályozni, amelynek alapján meg lehet állítani azt a jelenlegi folyamatot, amely egyértelműen a Fertő tó elöregedéséhez vezetett vagy vezet a jövőben. A kitermelt anyagot minden esetben a parton helyezzük el, amit feltöltésre használnak.-— Nagyon fontos tevékenység a fertőrákosi kutatóállomás munkája: rendszeresen vizsgálják a tó elöregedési folyamatát, hidraulikai viszonyait — az áramlási viszonyok alakulását, a feliszapolódási folyamatot, az iszap mozgását stb. Ezen túlmenően a fertőrákost kutatóállomáson, illetve az ÉVIZIG központi laboratóriumában folyamatosan figyelik a tó vízminőségére vonatkozó adatok alakulását, valamint vizsgálnak olyan biológiai, élettani szempontokat, amelyek nagyon fontosak ahhoz, hogy a Fertő-tájat megőrizhessük abban az állapotában, amelyben tájvédelmi körzetté kijelölték.

A Fertő tó két gazdája, Magyarország és Ausztria ma már együtt munkálkodik a víz minőségének védelmén a közös vízügyi bizottságban. Erről a tevékenységről Abralhám Margittal, az ÉVIZIG környezetés vízminőség-védelmi osztályának vezetőjével beszélgetünk:

— Az igazgatóság a Fertő tó vízminőségének alakulását tizenöt éve vizsgálja, akkor kezdte meg a munkát a vízminőség-vizsgáló laboratórium itt a központban. Azóta is törzshálózati szelvényben, havi gyakorisággal vizsgáljuk a Rákos patak, mint tápláló vízfolyás vízminőségét a község után és a Fertő tó vízminőségét a fertőrákosi vitorlás telepnél.

— A magyar vizsgálatokon -kívül az osztrákokkal 1972-ben kezdtük meg a Fertő tó közös vizsgálatát. Ezt elsősorban a tó vizének rekreációs célokra való igénybevétele indokolta. 1972-ben indultaik meg a tárgyalások, a tényleges munkát 1973 óta folytatjuk.

— Mit jelent a közös munka a gyakorlatban?

— Évente értékeljük a vizsgálati adatokat és készítjük el a szakvéleményt egy közös vízmi ntavétel-i pontban. A magyar fél keresztszelvényben vesz mintát a határ mellett, az osztrák fél pedig a Wulka toroktól a -határ töréspontjáig. Az összes vizsgálati eredmény alapján -alakítjuk ki a közös véleményt.

— Nemcsak a kormánymegállapodás alapján került sor vízminőség-vizsgálatokra a Fertő tónál, hanem a Magyar Tudományos Akadémia és az Osztrák Tudományos Akadémia, valamint a VITUKI és az osztrák ARSENAL között is van megállapodás. A VITUKI és az ARSENAL vizsgálatai elsősorban a vízutánpótlást akarják pontosítani kémiai módszerekkel, a két tudományos akadémia között — beleértve a vízutánpótlás kérdését is — folyik a felisz-apo-lódás, a nád előretörés, a halászati témák közös vizsgálata.

A kutatásban részt vevő különböző osztrák és -magyar szervek részére a múlt év áprilisában volt egy programegyeztető megbeszélés az elkövetkező évekre vonatkozóan. A vízügyi igazgatóság ez év elején fogja kidolgozni a következő öt év kutatási programját.

— A Fertő tó vize „megérzi-e" ezt az együttműködést?

— A vizsgálatok tanúsága szerint a tó vízminősége az elmúlt nyolc év alatt -lényegesen nem változott, nem romlott. Elmondhatjuk, hogy jelenleg is olyan a tó vizének m-inősége, amilyen korábban volt. Mind a magyar, mind az osztrák részen az elmúlt időszakban intézkedések történtek a szennyező anyagok csökkentésére. Például Fertőrákos Sopronkőhidánál a magyar oldalon szennyvíztisztító telep épült, osztrák részen pedig regionális csatornahálózatot és szennyvíztisztítót építettek. Úgy vélem, mindkét fél megtett mindent annak érdekében, hogy a tó szennyeződését csökkentsük.

(Alföldi)

27