Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-03-01 / 3. szám

Vízügyi eseménynaptár - 1f81

Mottó: „korunk — a legújabb kor — története nem azért hozza zavarba a kutatót mert túl sóikat tud róla, hanem azért, mert amit tudunk, az túlságosan megemészthetetlen, túlságosan összefüggéstelen, atomíkus. Tüzetes és hoszszas gondolkodás utóin ismerhetjük csak fel', hogy mi is volt a lényeges, mi volt a fontos, hogy a dolgok miért történtek úgy, ahogy történtek ... és csupán így tudunk újságírás helyett történelmet

,rn' (R. C. Collingwood, 1924.)

200 ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT:

Korai felmérések, szabályozási tervek, munkálatok — 1781- ben:

Bállá Antal Pest vm. mérnöke közép-tiszai felmérési lapjain a folyó szabályozása céljából átmetszéseiket ajánl . ..

Balta Antal munkatársával Pichler Ferdinánddal pest-budai árvédelmi töltéseket tervez . . .

Elkészült a Sárvíz—Sió-csatorna első szakasza: Sió-Agárd, Kötesd és Pálfa térségében, Böhm (Cseh) Ferenc tervei szerint (1776—1781).

150 ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT:

1. Vízi utak — hajózás 1831-ben:

Széchenyi István megszervezi a Duna-gőzhajózást, febr 1- én megindul a rendszeres hajóforgalom a Dunán Bécs és Pest között, miután a DDSG működési engedélyt kapott Magyarország területére is...

A hajózás zavartalansága érdekéiben az év folyamán megkezdődik a Pozsony alatti Duna-szakasz szabályozása . . .

2. Árvizek, ármentesítés, árvízvédelem:

— Szeged város védelmére árvédelmi körtöltés épült Vedres István városi mérnök tervei szerint és vezetésével ...

3. Megemlékezések (Életrajzaik):

Júl. 24-én Pesten meghalt Tomtsányi Adóm mérnök, egyetemi tanár (1755—1831); a Mérnöki Intézet (Institut um Geometricum) egyik első ösztöndíjasa, majd tanára (1779—1831), Kitaibel Pállal együtt az első hazai földrengéstani monográfia szerzője. 1818-ban ő volt az első magyar gőzhajó, a Bernhard Antal által szabadalmaztatott Carolina hivatalos felülvizsgáló szakértője.

100 ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT:

1. Törvényeik, rendeletek 1881-ben:

L. te. gondoskodott a Duna-szabályozás folytatásáról.

Ll. te. biztosította a Tiszán és mellékfolyóin való felvételek és mérések költségeit. (A Vízrajzi Intézet előkészítése sorain ..,)

Lll. te. a Tiisza-vöígy ármentesítéséről intézkezedett; az 1879. és 1881. évi árvíz tapasztalatai és a külföldi szakértők javaslata alapján egységesítették a tiszai árvédelmi gátak méreteit. A szabványosított méretek szerint 4,0 m 'koronaszélesség, 1:3 vízfelőli és 1:2 mentett oldali rézsű készült a korona alatt 2 m-rel épült 4,0 m széles padkával. A töltéskorona biztonsági magassága 1 m-rel haladta meg a maximális vízszintet...

2. Szervezeti intézkedések:

Az 1879-ben felállított Kultúrmérnöki Intézmény számára 9 kerületet szerveztek.

1881-ben szervezték meg a Körös—Tisza'—Marosi Armentesítő társulatot 319 584 fch (9 uradalmi érdekeltségihez tartozó) árterület védelmére, Szentes székhellyel — és kormánybiztos irányításával. A társulat fő célja az 1881 Lll. te. által elrendelt töltésfejlesztés és egységesítés végrehajtása volt. A társulathoz 1 sz. kir. város és 23 (akkori) község tartozott.

(Ism.: Fekete Márton: A Körös—Tisza—Marosi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat ismertetése. In: Kdlossváry ö.: Magyarország mederrendező... munkálatai. .. Bp. 1905. 167—177. p.)

3. Árvizek, ármentesítés, árvízvédelem:

— 1881. március—áprilisban az Alpokban hirtelen beállott hóolvadás országszerte hirtelen áradást, majd esőikkel súlyosbítva tartós árvizeiket okozott. A nagy Felső-Duna vidéke már március 10-től víz alá került. Az árviz Budapestnél március 17-én 704 om-rel tetőzött. Az alsóbb szakaszokon a jég idejekorán való levonulásával, az árvíz zavartalanul folyt le.

— A Tiszai völgyében az árvíz áprilisban kezdődött: Vásárosnaiményná'l és Szegedinél is új maximumot hozott. (Az utóbbinál 845 om-t.) Ezt kedvezőtlenül befolyásolták a Szamos és a Körösök víztömegei is. A tiszai árvíz 500 mim-t meghaladó vízállása 3 1/2 hónapig tartott. Hat helyen volt gátszakadás és 66 000 kh került víz alá.

— A Körösök árhulláma ugyanilyen tartós volt (3 1/2 hónapig tartott). A Körösök és a Berettyó mentén 30 helyen volt g átszakadás . . .

4. Vízrendezési munkálatok a Tisza völgyén:

— A Gyulai Folyamimémöiki Hivatali vezetésével elkészültek a Körös-átmetszéseik. (Az 1855. évi tervek alapján.)

— Megkezdték a Gallga 40,6 ikim-es szakaszának (1881—84) és a Tápiá torkolati szakaszának szabályozását...

5. Csatornaépítés:

—• Türr István kezdeményezésére és munkatársa. Genster Béla tervei szerint és irányításával ,megkezdték a görögországi Isthmosbain a Korinifchoszi-csatorna építését (1881 — 1893).

6. Megemlékezések (Életrajzok):

— 1881. március 16-án Budapesten meghalt Klasz Márton (1819—1881) tervezőmérnök. Fő műve (Bodakii Károllyal és Boros Frigyessen közösen): a Felső-Tisza—Érvölgy—Hármas- Körösi-csatorna terve (1863).

— 1881. április 16-án meghalt Katona Antal (1816—1881) társulati mérnök, a Felső Torontáli Armentesítő Társulat vezetője, utóbb Türr István munkatársaként a Ferenc-Csatorna Társulat ig. tanácsosai..,

50 ÉVE TÖRTÉNT:

1. Törvények, rendeletok:

— Az 1931. XV. te. gondoskodott a nem állami kezelésben levő vízfolyások szabályozásának támogatásáról ...

2. Szervezeti intézkedéseik, kiadványok:

— A Földművelésügyi Minisztérium vízügyi teirvezőcsoportja megkezdte a Duna—Tisza Csatorna (tervezési) adatainak feldolgozását (Sajó Elemér vízgazdálkodási távlati terve keretében ...).

—■ Megjelent: „Az öntözésről" c. tanulmánykötet (a korábbi hazai és külföldi tapasztalataik összegezése, terjesztése és az öntözésügy propagálása érdekében . . .)

— Megjelent: „A magyar halászat” c. (az előbbihez hasonló) tanulmánykötet. . .

3. Vízrajzi felmérési és vízrendezési munkák a Tisza völgyén :

— A Vízrajzi Intézet befejezte a Tisza folyó újabb mederfelvételét ...

— Befejezték a Berettyó szabályozás munkálatait...

4. Megemlékezések (Életrajzok 1931):

— Szeptember 18-án meghalt Viczián Ede, a Vízrajzi Intézet vezetője; ő készítette Magyarország hasznosítható vizerőkészletének első — nemzetközi viszonylatban Is úttörő — f e lm é rését (1897—1902).

— Október. 24-én meghalt Landgraf János ny. halászati felügyelő (1858—1931); a halászati ügyék állami irányításának megszervezője és a halászat-tógazdálikodás újjászervezésének vezetője. 1884-től halászati felügyelő, majd a Kultúrmérnökség keretében működő Halászati Felügyelőség, ill. az FM Halászati ügyosztály vezetője. Nevéhez fűződik a halászati törvény (1888: XIX. te. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős . ..

P. Károlyi Zsigmond

28