Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 11-12. szám
nem végtelen! mérgező szennyvizeiket. Világviszonylatban fel kell hát tárnunk a veszélyek valóságos kémiai, biológiai nagyságrendjét, a káros hatóanyagok intenzitását és ebből kell megállapítani a közelgő ökológiai veszély jelentőségét és az elhárítás komplex módszereit. 1. Fel kell mérni, mennyi az a legalább viszonylagos vízmennyiség, amelyre a hidrocikluson belül feltétlen számíthatunk. Csak egy ilyen megbízható adat alapján állapítható meg, hogy a Földön milyen létszámú ember találhat elviselhető életfeltételeket a biotop létének veszélyeztetése nélkül. 2. Tudomásul kell vennünk, hogy a Föld teljes vízvagyona állandó, semmiféle módszerrel nem növelhető és legfeljebb a vele folytatott gazdálkodás során manipulálható. Ezért a vízvagyon terhére elkövetett minden visszaélés az egész emberiség, az egész élővilág terhére elkövetett súlyos vétség. 3. A legsürgősebben meg kell szüntetni minden olyan ipari, mezőgazdasági, háztartási szennyforrást, amely felszíni, talaj- és mélységi vizeink további elszennyeződését, mérgezését okozhatja. 4. A tengerek, óceánok vízkészlete — földrajzi helyüktől függetlenül — az egész emberiség tulajdona. A víz tisztaságának megőrzése tehát az emberiség létproblémája. Miután a Föld szén-, ásványolaj stb. energiahordozó készlete véges, egyben megújíthatatlan, az új, korszerű energiahordozók felfedezése és tömegarányú termelése az egész emberiség közös feladata lesz, tehát a megoldás realizálásán is közös erővel kell munkálkodnunk. E felismerés realitására utal egy mintegy három évvel ezelőtt megindult kezdeményezés az Amerikai Egyesült Államokban. Az~émberi környezet helyzetéről minden összefüggésre és részletre kiterjedő vizsgálatot kezdtek meg, melynek alapján a kormányzat a szükséges következtetéseket levonva terveket készíthet a fenyegető ökológiai katasztrófa megelőzésére. Az USA már kapott néhány ízelítőt a környezetpusztulás arányairól. Hogy csak a legsúlyosabbakat emeljük ki: a Potomac folyóban minden szerves élet kipusztult. Az Ery tó vize — főként ásványolaj-származékoktól — olyan mértékben elszennyeződött, hogy víztükre egyetlen szál gyufa lángjától tüzet fogott. A kutatóknak ezúttal arra kell jrálaszt adniok, hogy hol tart az USA a környezetromlás felgyorsult folyamatában. A megbízás szerint nem arra várnak választ, hogy a környezetromlás egyes részleteiben milyen pusztulás ment végbe, hanem az egész kérdés ökológiai összefüggéseire: különös tekintettel arra, vajon hol vannak az ország eltartó képességének határai. A tanulmány szerint a vizsgálat eredménye egész Amerikát nyugtalanítja. A Council of Environmental Quality, valamint a State Department jelentése a mai helyzetképről és az ezredfordulóig várható romlás arányairól ad kendőzetlen beszámolót. A világ helyzetének alakulásában — mondja a jelentés — egyre inkább a túlnépesedés válik jellemzőbbé. Gyors ütemben tovább folyik a Föld elszennyeződése és az ökológiai viszonyok világszerte egyre sebezhetőbbé válnak. A népek többségének e veszélyes helyzete miatt előbb vagy utóbb kemény rendszabályokhoz kell folyamodni. A hivatkozott tanulmány megállapítása szerint a népesség ijesztő arányú növekedése 2000-ig már alig változhat. Bizonyos, hogy e téren utat és jelentős időt tévesztettünk. Az 1975-ben nyilvántartott 4 milliárdnyi emberiség az ezredfordulóra feltehetően 6,35 milliárd főre növekszik, miközben az évi növekedési ráta 1,8 százalékról 1,7 százalékra csökken. Az emberiség lélekszáma ezek szerint 2000-ben évenként 100 millióval növekszik: szemben az 1975. évi 75 milliós szaporulattal. És e növekedés 90 százaléka a legszegényebb és legelmaradottabb országokban jelentkezik. Ott, ahol a művelésbe vont terület ez idő alatt mindössze csupán 4 százalékkal növekedett. A termőterület hozamának emelkedését elsősorban a műtrágya, a kártevők ellen használt egyéb vegyi anyagok alkalmazásaival és mesterséges öntözéssel érték el. E korszerűsödő módszerek miatt erősen emelkedik az ásványolajtermékek felhasználása, nem kevésbé a gépexportáló országoktól való függőség. Miközben pedig (ásványolaj nélkül) a világ egyéb fontos ásványanyagkészletei már csak ezredfordulóig elegendők, az ásványolaj-termelés 1990-re éri el termelés kapacitásának csúcspontját. További kedvezőtlen jelenség: a Föld népeinek több, mint 25 százaléka még manapság is a fát hasznosítja energiahordozóként. E népekre egyre kínosabb meglepetések várnak: a tűzifa világpiacán a századforduló időszakára újabb, nagyarányú áremelkedéssel kell számolniok. A nagy fafogyasztás eredményeként pedig a következő 20 esztendő során rohamosan csökken az amúgyis gyér erdőállomány. Ennek külön jelentősége: nemcsak a térség tüzelőanyag-állománya pusztul tovább, hanem környezetkárosító hatása is felmérhetetlen. E káros folyamat hatásaihoz kell számítanunk, hogy számos egyéb okból gyors ütemben pusztul a termőterület, melynek környezetvédő hatása ily módon is csökkenő irányzatot mutat. A Föld egyes térségei máris állandó nyomasztó ivóvízhiánnyal küzdenek. Maga a népesség növekedése is megkétszerezi a lakosság vízszükségletét. Az atmoszféra széndioxid telítettsége olyan mértékben növekszik, ami az ezredforduló után néhány évtizeddel a klímában is zavarokat okozhat. E veszély 2000-ig az egész növény- és állatállomány 20 százalékát veszélyezteti; a biotop létezésre való alkalmatlanná válásával. Még tragikusabb fordulatnak számít, hogy a további 4 milliárd jövevény érkezése már a következő 30 éven belül valósággá válhat. Mind több gondolkodó koponyát aggaszt, hogy a következő 30 esztendő „emberhozamát" hogyan akarják táplálni, miyen levegőt kívánnak vele belélegeztetni, milyen vízzel óhajtják saját és földjei szomját naponta oltogatni, végül feje fölé milyen otthonokban, és milyen körülmények között óhajtanak fedelet teremteni? Ezekhez az alapvető feltételekhez olyan további szükségletek járulnak, melyeknek kielégítése nélkül civilizált életforma ma már nemigen létezhet. Vincze Oszkár NDK vízügyi küldöttség hazánkban Jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be Budapesten az NDK vízügyi küldöttségének magyarországi látogatása. A német vízügyi szakemberek Reinhold Fiedlernek az NDK környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkárának vezetésével november 17—21 között tanulmányozták a magyar vízügyi szervezet felépítését, irányítását, az ágazati műszaki-tudományos kutatást és szervezést, megismerkedtek a vízgazdálkodás hoszszútávú terveivel, az elektronikus adatfeldolgozással. Tartózkodásuk során a vendégek az Országos Vízügyi Hivatalban találkoztak a magyar vízügy vezető embereivel, ellátogattak a Vízgazdálkodási Intézetbe, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központba, a budapesti és a győri vízügyi igazgatóságra. A tanácskozásokon megállapodtak abban, hogy az 1981—85-ös magyar— NDK vízügyi műszaki-tudományos munkatervet több témával kiegészítik. Egyebek között közösen fejlesztik tovább az automatizált vízminőségi állomásokat, közös munkamegosztásban kidolgozzák a folyami vízgyűjtő területek mérlegének elkészítését szolgáló számítógépes programokat. A konzultációkon egyeztették a magyar és az NDK vízügyi igazgatóságok együttműködési témáit is. Az NDK vízügyi küldöttsége tárgyalásokat folytatott a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban a vizek ellenőrzését szolgáló automatikus mérőállomások felszereléseinek megvételéről. A küldöttség a magyar vízügyi szervektől a vízgazdálkodás hosszútávú tervezésére, a vizek ellenőrzésének automatizálására, a vízgazdálkodási nyilvántartásra és a számítástechnikai alkalmazásokra vonatkozó részletes anyagokat megkapta. Megállapodtakk abban is, hogy a hoszszútávú fejlesztési tervezésről és a vízgazdálkodás közgazdasági kérdéseiről 1981. első negyedévében Budapesten közös szemináriumot szerveznek. A jegyzőkönyvet Vincze József az OVH elnökhelyettese és Reinhold Fiedler államtitkár írta alá. Reinhold Fiedler államtitkár találkozott Breinich Miklóssal az OVH első elnökhelyettesével is, akivel áttekintették a két ország vízgazdálkodását és az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. 45
