Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
Eredmények.. TÁROZflSFEJLESZTÉS A népgazdaság vízigényének kielégítését, az igények gyors ütemű növekedése ellenére ci múlt években a kiegyensúlyozottság jellemezte. A társadalmi-gazdasági fejlődéssel, a kulturális és technikai színvonal emelkedésével továbbra is a vízigények fokozatos növekedésére kell számítanunk, bár a vízigény-szabályozás eszközeivel a növekedés üteme mérsékelhető. Joggal tételezzük fel, hogy a társadalmigazdasági fejlődés a hazánkat környező országokban is erőteljes lesz, ami e területeken a vízhasználat jelentős növekedésével jár. A vízigények kielégítése a hazánkban korlátozottan rendelkezésre álló, a szomszédos országok vízgazdálkodási tevékenységétől nagymértékben függő, időben és térben, de mennyiségben és minőségben is szélsőségesen változó vízkészletekből, csak a készletek területi és időbeli átcsoportosításával, menynyiségének és minőségének szabályozásával oldható meg. A VÍZHASZNÁLAT fokozódásával, azzal arányosan és tervszerűen kell a vízkészletek elosztásáról, a vízhiányos területekre való átvezetéséről, időbeli átcsoportosításáról és használati értékének növeléséről gondoskodni. A tározás az egyik racionális eljárás, amellyel a vízkészletek és vízigények közötti egyensúly megteremthető és fenntartható. A tározás potenciális lehetőséget teremt a dinamikus vízkészletek folytonos hasznosíthatóvá tételére, a lefolyási viszonyok tér- és időbeli, mennyiségi és minőségi ingadozásainak igények szerinti szabályozására. A kisvízi készletek növelésével megfelelő alapot teremt a víztermeléshez és a vízszolgáltatáshoz. A nagy vizek és a szennyvízhullámok szabályozott levezetésével hozzájárul a vízkárelhárításhoz és a vízminőség-szabályozáshoz. Eszköze a környezetfejlesztési, üdülési, vízerőhasznosítási és víziút-fejlesztési feladatok ellátásának. Segíti a regionális társadalmi-gazdasági fejlődést, a földterületek teljesebb hasznosítását, a térség vízgazdálkodási infrastruktúrájának fejlesztését. A TAROZÁS — elsősorban a sík vidéki tározás — hazánkban egyidős az árvízvédelmi munkálatokkal. A folyószabályozás és az árvízvédelem során létrejött holtágak, terepmélyedések nagy részét már a múlt században sík vidéki tározóként hasznosították. Az élő medrekben, a vízlépcsők feletti duzzasztott szakaszon századunk derekán már jelentős tározóterek jöttek létre. A körtöltéses és völgyzárógátas tározók lényegében 1950-től kezdve épültek ki. A vízhasználat növekedésével összhangban 1960 után gyorsult fel a helyi vízkészletek hasznosítását elősegítő tározók 'kiépítése. Vízkárelhárítási céllal 1970-től épültek ki nagyobb ütemben tározók. Az 1975-ig kialakult helyzet szerint a 700 millió köbméter térfogatból 300 millió köbméter tározótérfogat közvetlen vízpótlási célokat szolgál. Ezekkel a tározókkal a természetes hasznosítható vízkészlet közel 8%-kal növelhető, és a vízigények mintegy 30%-a elégíthető ki. A VÍZKÉSZLETEK és a vízigények közötti egyensúlyt, a szükséges biztonsággal, a dinamikusan fejlődő ipari és mezőgazdasági körzetekben — a lefolyásszabályozás jelenlegi szintjén — ma már nem tudjuk fenntartani. A kellő biztonsággal ki nem elégíthető vízigények elérik az összes vízigény 10%-át. Ugyanakkor a helyi vízkészletek lehetséges szabályozását vízgyűjtő egységenként eddig csak 0,3—7%-ban használtuk ki. Ez azt jelenti, hogy e területeken az alacsony szabályozással kihasználható készleteket lényegében felhasználtuk, a további vízhasználat kielégítéséhez növekvő mértékű lefolyásszabályozás szükséges. A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK tározásfejlesztési eredményei és előirányzatai is a lefolyás-szabályozás növekvő mértékű szükségességére utalnak. A vízkészletgazdálkodás és a tározás 1980-ra vonatkozó néhány jellemző mutatóját vizsgálva a környező országokban, megállapítható, hogy az ország területén keletkező, egységnyi területre jutó sokévi átlagos vízmennyiség alapján tett rangsorolásban Magyarország az utolsó helyet foglalja el. De adottságunk az egy főre jutó összes évi átlagos vízmennyi-Az országos vízgazdálkodási rendszer vázlata ELSŐ ÜTEMBEN JAVASOLT RENDSZEREK 'ha/soOr Z>6hce/t/ ^ffo/recen (V/zgozdo/Áodos/ fenc/sz. (ЛГ/Г*’) /áros nagy harsona' hrrvzo О /urasa (/c/cn/óseH)---------- r/zreze/es--------i/jfegro/o' rrzrezrfaг ' ) fai 6 /orozó ■frazcfos tőzro/ef ho/oz/er /özre//en hofoz/cró/e/ /orw/ozrzoy/an szprep/o /orvra/ 4
