Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
ség alapján sem mondható kedvezőnek. Az évi fajlagos vízigényeket tekintve az NDK, az LNK, a CSSZSZK fajlagos vízigényeihez mérten nagyobb fajlagos vízigények jelentkeznek. Figyelemre méltó, hogy az összes tározótérfogat alapján az utolsó, az egy főre jutó tározótérfogatot figyelembe véve pedig az utolsó előtti helyet foglaljuk el. Az 1990-ig előirányzott fejlesztésekből arra lehet következtetni, hogy a következő tíz évben a 'környező országok tározótérfogataikat 1,5—2,5-szeresre növelik. A vízkészlet-gazdálkodás jelenlegi helyzete, a környező országok vízgazdálkodás-fejlesztési előirányzatai, a vízkészletek, a vízminőségi viszonyok, a víztermelő és szolgáltató kapacitás, valamint a vízigények közötti egyensúly hosszabb távlatra való biztosítása a iározótérfogat további dinamikus növelését teszi szükségessé. Az 1990-ig előirányzott népgazdasági igényekhez, valamint a 'környező országokhoz képest, tározás szempontjából jelenleg kedvezőtlen helyzetben vagyunk. Tározóink térfogata egyenként és öszszességében kicsi. Az eutrofizáció veszélye jelentős, területfoglalása a kis vízmélység miatt nagy. Több célú kihasználás csak az összes térfogat egynegyedében biztosított. Mindez a táro-A Lázbérci tározó mintegy 6 millió köbméter többletvízkészletet tesz alkalmassá ívóvízellátás céljára A FEJLESZTÉSI igények területenként eltérő mértékben jelentkeznek. A készletigény egyensúlyi viszonyok, a vízminőségi helyzet, a vízkárelhárítási igények egyaránt időszerűvé teszik a vízátvezető és tározórendszerek kiépítését a jelentős természeti kincset képező Balaton vízgyűjtő területén, valamint az iparilag fejlett és dinamikusan fejlődő közép-dunántúli térségben, a Zagyva— Tárná vízgyűjtő területén, az észak-magyarországi ipari körzetben és a hajdúhátsági térségben is. Az észak-magyarországi ipari körzet területén működő Északmagyarországi Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat vízbázisát például már jelenleg is 13 millió köbméter össztérfogatú tározórendszer képezi. A tározók közül legjelentősebbek a Rakacai és a Lázbérci tározók. Ezek együtt 11 millió köbméter víz-A Rakacai tározó 5 millió köbméter térfogatú zásfejlesztés és hasznosítás fokozását indokolja. Határozottabb előrelépés szükséges iparilag és mezőgazdaságilag dinamikusan fejlődő térségek vízgazdálkodási infrastruktúrális feltételeinek megteremtésére, a korlátozott anyagi eszközök koncentrált, nagyobb hatásfokú hasznosítására, a műszaki lehetőségek elaprózódásának megakadályozására, a csökkenő kielégítési biztonság növelésére. Az 1980-ig előirányzott tározófejlesztések eredményeként elérjük az egymilliárd köbméternyi tározótérfogatot. A hasznosítható készletek növelésére azonban tovább kell fejleszteni a vízi létesítményék hálózatát, amely lehetővé teszi a kihasználatlanul lefolyó és végül zömében a három nagy folyónk medrébe összpontosuló vizek visszatartását, tározását és a vízkészletek szabályozott átvezetését a vízhiányos területekre. A tározott és átvezetett víz hatékony hasznosítására lehetővé kell tenni a vízhasználók visszavezetett vizének újbóli felhasználását egységes rendszerben. Ezek a feladatok tovább növelik a tározók kiépítésének szükségességét. 1990-ig a jelenleg rendelkezésre álló térfogatot várhatóan meg kell ‘kétszerezni. Ez a környező országok fejlesztési ütemét tekintve is reális előirányzat. 5