Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 11-12. szám
Т и 1) О м ,{ N Y О S G Y О J Т Е М É N Y 18 3 1. г. к о т /: г. Ti&tnötiUiil esztendei Folyami/. X о R Ó SMAI1 Т V м III А I.. Т К А Т Т X F. В J. М I' Я К Л И О Т, Y I 1 Címlap 1831-ből cemberében a harkányi fürdőkről, 1827- ben pedig a bodajki ásványos vizekről olvashattunk írásokat. Ez a tanulmány kiterjed a bodajki ásványos fürdő orvosi leírására is. 1827 októberében jelent meg egy írás, amely a Balatonról hozott újabb adatokat. A Tudományos Gyűjtemény 1828-as februári számában ,,Egy függő hídnak felállításáról Buda és Pest között” címmel jelent meg tanulmány. A kötet szerkesztője a mellékletben közölte „Egy függő Lánchíd ábrázolatjót”. beszédes cikkei Az 1833 októberében tanulmány jelent meg a Duna szabályozásáról, 1834 szeptemberében a vízforrások természetéről, 1839 novemberében a „Köbölkúti tóról, rajta létezett úszó szigetekről és annak lecsapoltatásáról” közöltek tanulmányt a szerkesztők. Külön értéket jelentenek Beszédes József tanulmányai. ATudományos Gyűjtemény 1830 májusában a Duna világkereskedési tekintetben, 1831-ben a Duna világkereskedési és mocsárkiszárítási tekintetben, 1837 januárjában a Duna világkereskedési és folyószabályozási tekintetben, 1831 júniusában Vízi természeti törvény címmel, 1836 decemberében Magyarországi hajós folyó nagy ágazat címmel jelentek meg írások. 1831 májusában Beszédes József tollából olvashatjuk a Gondolatok a kataszteri földmérésről című írást. Reméljük, hogy a Tudományos Gyűjtemény vízügyi vonatkozású írásai — kötetbe gyűjtve — eljuthatnak a kutatók asztalára. Szilvágyi Irén Д bányászat emlékei Sopronban A kőolaj, a földgáz és a vízbányászat tablója Foto: Hirschberg Judit Sopron középkori belvárosának egyik felújított műemlék palotájában, a Templom utca 2. szám alatt kapott helyet a Központi Bányászati Múzeum. A 800 négyzetméternyi területen 19 teremben több mint 100 emlék mutatja be a magyar bányászat történetét. Dénárok, forintok, arany és ezüst pénzek láthatók az egyik földszinti teremben, ahol a pénzverés történetével ismerkedhetünk meg a középkortól napjainkig. Egy másik helyiségben festmények idézik a küzdelmes, nehéz bányászsorsot. Feszty Árpád komor hangulatú, nagyméretű olajképe a Bányászszerencsétlenség itt került kiállításra, mellette Kukán Géza 3 olajfestménye érdemel figyelmet, a Vájár, a Bányászsirató és a Bányaomlás. A csaknem 70 négyzetméteres kiállítóteremben a festmények mellett szobrok és kisplasztikák is láthatók. Máris a mában vagyunk, megismerkedhetünk a kőolaj, a földgáz és a vízbányászat fejlődésével. Az emeletre barokk lépcsőkön jutunk fel, s itt is mindjárt szobrok, domborművek fogadnak, id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész legszebb munkái a Bányászat története című sorozatból. A felszabadulás előtti bányászéletet, az emberfeletti munkát idézik alkotásai megrázó hitelességgel. Az őskori szénbányászat anyagait is láthatjuk és végigkísérhetjük a technika fejlődését egészen a máig. (A legmodernebb bányagépek modelljei a gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt érdekesek.) Az egyik emeleti teremben ott sorakoznak egymás mellett az ásványok és kőzetek százai, s láthatjuk a középkori magyar bányavárosok címereit is. A magyarországi bányászkodás három jelentős pillanatát és dátumát nagyméretű falfestményen örökítették meg. Az első robbantás 1627-ben volt, a bányászati akadémiát 1735-ben nyitották meg Selmecbányán és 1753-ban találtak szenet a Sopronhoz közel eső Brennbergbányán. Sopronban, a műemlékek városában a Központi Bányászati Múzeum létrehozásával a legnehezebb munkának a bányászatnak és a bányászoknak állítottak maradandó emléket. Szokács László A Központi Bányászati Múzeum udvara
