Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

rendszert és az államigazgatásban dolgozókat elválasztó tér áthidalása. Ennek a szükséges kapcsolatnak a megterem­tése egy kiadvány közzétételével látszik megoldhatónak. A kiadvány — remélhetően 1980. II negyedévében — tartal­mazni fogja a fent leírt hatásköri anyagot, a tárgyszó, va­lamint a jogszabály számmutatót. A tanácsi szakigazgatási szervek részére, tekintettel arra, hogy hatáskörük a vízügyi ágazaton kívül még számos egyéb anyagi jogterületre is kiterjed, e kiadványnak az elkülönítés­ben is szerepe lehet. A jogalkalmazó ugyanis gyakran ta­lálja magát szemben olyan helyzettel, amelyben több ágazati szabályozás is elképzelhető (esetleg létezik is). A kiadványok kézhezvételével megnyílik a szerkesztők és az érdekeltek közötti kétirányú kapcsolatok létesítésének lehe­tősége. A számítógép-technika igényli a fejlesztést, megvan a saját sorsa. A vele társult embert — utalva a latin mon­dásra — a számítógép vezeti, ha az azonban ellenkezik, akkor csak vonszolja. Ezért is bíznak a feldolgozók és szer­kesztők abban, hogy ez a kapcsolat támogató és intenzív lesz. Várják az esetleges tévedések felfedését, módosítási ja­vaslatokat. Abban bizonyosak, hogy ilyenek előfordultak, a segítő szándékban reménykednek, és ezt előre is megköszö­nik. Dr. Bathó Iván A jogszabályok tükrében: Környezetvédelem Magyarországon A második világháborúi pusztításai után az elsődleges cél az ország új­jáépítése volt. A környezetvédelem ügye intenzív formában a hatvanas évek elején került ismét napirendre. Ek­kor egész sor új jogszabály jelezte a kérdés kiemelt fontosságát. Az 1961. évi VI. tv. a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről rendel­kezett, szabályozva a termőtalaj védel­mét és a termőképesség növelését. Az időközben idejét múlt, és jórészben hatályon kívül helyezett 1935. évi IV. te. helyébe az erdőkről és a vadgazdál­kodásról szóló 1961. évi VII. tv. lépett. A természetvédelem fontosságát han­­súlyozta az a tény, hogy önálló jogsza­bály rendelkezett róla: az 1961. évi 18. tvr. A tvr. taxaktive felsorolja a termé­szetvédelem tárgyait és a védetté nyil­vánítás feltételeit. Központi irányító szervként megalapította az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, amely a Minisztertanács döntése alap­ján, 1977 óta önálló hatáskörű szerv­ként működik, élén államtitkárral Nagy jelenőségű az 1964. évi IV. tv. a vízügyről, amelyben — többek között önálló fejezet foglalkozik a vizek meny­­nyiségi és minőségi védelmével. Álta­lános alapelvül szolgálhat a 13. § (1) bekezdése: ,,A vizek fertőzése és káros szennyezése tilos." A törvény rögzíti, hogy vizet szennyező üzemet csak tisztí­tó berendezéssel együtt szabad építeni és üzemeltetni. Fenti rendelkezések megszegői a kártérítési, szabálysértési illetve esetleg büntetőjogi felelősség mellett szennyvízbírságot kötelesek fi­zetni. 1976-ban született meg a környezet­­védelem egészét átfogóan szabályozó jogszabály, az 1976. évi II. tv. A tör­vény szerint a Magyar Népköztársaság­ban védelem alatt áll a föld, a víz, a le­vegő, az élővilág, a táj, és a települési környezet. A jogszabály rendelkezik a környezetet károsítok felelősségre voná­sáról is. Aki az emberi környezet ká­rosodását, nagy szennyeződését idézi elő, köteles ezt az ártalmat megszün­tetni, és megfelelő védekezést kialakí­tani. Aki ennek a kötelességnek nem tesz eleget, külön bírság megfizetésé­re köteles. Egyúttal módosult az akkor hatályos Btk is: a kútmérgezés helyé­be a Környezetvédelmet sértő bűncselek­mény törvényi tényállásra lépett, amely a jelentős természetkárosítást 3 évig tér. jedő szabadságvesztéssel rendelte bün­tetni. Ha ennek során emberi élet is veszélybe került, a büntetés 1—5 évig terjedő szabadságvesztés volt. A Btk ezen módosítása nyitotta meg azt a folyamatot, amely a környezet­­védelem átfogó szankciórendszerének kialakításához vezetett. Több szakaszát módosították a Szabálysértési kódexnek (1968. évi I. törvény). A korábban meg­levő köztisztasági szabálysértés és a víz­­szennyezés tényállása mellett, 1979-ben lépett hatályba a természetvédelmi és a levegőszennyezési szabálysértés (111. § és a 111/A. §). Továbbra is szigorú büntetés alá esik a parkrongálás és a tilos favágás. Kü­lön figyelmet érdemel, hogy — a két utóbbi enyhébb súlyú cselekmény kivé­telével — a jogszabály valamennyi kör­nyezetvédelmet sértő szabálysértést a kódexben kiszabható legsúlyosabb, 10 000,— forintig terjedő pénzbírsággal rendeli büntetni. (összehasonlításul érdemes megje­gyezni, hogy más országok törvényho­zása is hasonlóan szigorú. A Német Szövetségi Köztársaságban 10—1000 márkáig terjedő pénzbírság jár csak szemetelésért 111. szemétlerakásért, még­hozzá úgy, hogy már a cigarettadoboz eldobása is büntetendő.) A tavaly hatályba lépett új Bünte­tő Törvénykönyv két új tényállás beve­zetésével szigorú büntetéssel fenyegeti környezetünk pusztítóit. „Aki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyát je­lentős mértékben szennyezi, rongálja, vagy pusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztés­sel büntetendő." — írja a 280. §. Egy­idejűleg életveszély okozása már ötéves szabadságvesztéssel szankcionálandó. A környezetkárosítás fenti tényállása mellett büntetendő a természetkárosí­tás is (281. §), amely hasonló szigor­ral bünteti a fokozottan védett növény, állat, barlang és természetvédelmi te­rület pusztítóját illetve rongálóját. Mindkét bűncselekmény gondatlan el­követése is súlyos szankciót von maga után. Külön figyelemre méltó a 280. § miniszteri indoklásából egy részlet: „Az a tény, hogy az ilyen károsítás a köz­­egészségügy szempontjából veszélyes, tudományosan is igazolt: bizonyításra nem szorul." Hatályos büntető jogszabályaink te­hát — összhangban a témában alap­vető 1976. évi II. tvr. rendelkezéseivel — szigorú büntetések alkalmazását ren­delik környezetünk pusztítóival szem­ben. A technika rohamos fejlődése azon­ban újabb és újabb szabályozást igé­nyel. Jó példa erre az idén áprilisban hatályba lépett 1980. évi. I. tv. az atom­energiáról. E törvény új fogalmat veze­tett be a magyar polgárjogi jogban: az atomkártalanítást. Az atomkártalanítás a jelenlegi legszigorúbb polgári jogi felelősségi forma, amely teljes tárgyi felelősségen alapul. Napjainkban tehát kialakult a köt­­nyezetvédelem átfogó, összefüggő rend­szere, amely megfelelő szankciókkal ren­deli büntetni a környezet károsítoit. A cél azonban elsődlegesen itt sem a büntetés. A hatályos jogpolitikai irány­elvek (14/1973. NET határozat) hangsú­lyozzák, hogy mindenekelőtt az állam­polgárok önkéntes jogkövetését kell elő­mozdítani. ifj. Prohászka László AZ ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI MUNKÁK miatt elmaradt feladatok pótlására szer­veztek kommunista műszakot a Felsőti­­szavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói. A brigádok az ár- és belvízkárok hely­reállításán tevékenykednek majd. Az augusztus végi kommunista műszakon 118 szocialista brigád vett részt. Az igazgatóság 1700 dolgozója a kommu­nista műszak bérét közcélra ajánlja fel. — IVÓVÍZ... Elkészült az 52 kilomé­ter hosszú ivóvízhálózat Üjfehértón, 34 millió forint költséggel. A múlt hónap­ban elkezdték a víztorony építését is a nagyközségben. Suba Ernő 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom