Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
Jogalkalmazás-számítógéppel Több évtized telt el azóta, hogy a modern számítógép meghonosodott az emberiség szellemi szférájában, és annak tevékeny, alkotó részévé vált. A kezdeti adattároló, ,,emlékező” gépeket jobbára csak a statisztikát művelők hasznosították. A számítógép e múlt időnek tekinthető korszaka azonban hamarosan lezárult. Ma már arra is választ ad, hogy egy üzemnek a termelésben használatos megnevezett anyaga mikor fogy el, melyik légi járati csatlakozáson van még szabad hely, a megadott környezeti tényezők mellett mi várható pl. 20 év múlva, és ki tudná felsorolni mindazt, amire képes még feleletet adni. A jog területén a számítástechnika meglehetősen nehezen hódított teret. Ez részben érthető, itt ugyanis — gondoljunk a jogalkalmazásra — a szellemi tevékenység ítéletalkotásból áll, és amellett a mérlegelésnek is nagy szerepe van. Ilyen értelemben egy számítógép gondolkodni nem tud. Ez a magyarázata annak, hogy a számítástechnika a jogi szférát tekintve, még múlt időben van, és valószínűleg nagy részben ott is marad. A fentiekből az is következik, hogy a számítógép a jogalkalmazóknak nem vetély-, hanem inkább segítőtársa lehet. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy a memóriakapacitása igen nagy, és gyakorlatilag a „megtelt" táblát sohasem lehet kitenni. Az államigazgatásban dolgozó jogalkalmazók viszont sokszor küszködnek a jogszabályok irdatlan rengetegében, nem lévén képesek fejben tartani mindazt, amire a munkájuk ellátása során szükségük lenne. Ez a felismerés késztette a Minisztertanácsot az államigazgatás terén történő számítógépes fejlesztéseket elrendelő határozat kiadására. A kezdeményezés érdeme a Pénzügyminisztériumot illeti meg, amely az első államigazgatási jogi számítógépes feldolgozással a keretében szervezett PM Államigazgatási Szervezési Intézetet bízta meg. Az Intézet az 1973. június 30-i állapot szerint a hatályos jogszabályokban 18 600 államigazgatási hatáskört „számlált" össze. A minden bizonnyal túlburjánzottnak tekinthető mennyiség miértjének a vizsgálatára azonban e cikk keretében nincs lehetőség. A fenti summából egyébként közel háromszáz hatáskör esett a vízügyi ágazatra, közöttük természetesen azok is, amelyekben a tanácsi szakigazgatási szervek járnak el. Az 1973-ban készült gépi program (a továbbiakban: JOGDOK) néhány évig hallatott magáról, hogy aztán korszerűbb formában ismét a színre lépjen. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy ez a korábbi adatállomány a jogszabályi elemzésre már ebben az állapotában is alkalmas volt (lett volna). A szakemberek felismerték azonban, hogy a korszerű jogalkalmazásra alkalmas JOG-DOK rendszer még további fejlesztést igényel. Ennek megtörténte után, a régi anyag részbeni felhasználásával, most folyik, és már befejezéséhez közeledik a JOG-DOK rendszer vízügyi ágazati anyagának új összeállítása, az 1980. március 31-i állapotnak megfelelően. A jelenlegi feldolgozásban, amely a jogutód PM Pénzügyigazgatósági Szervezési Intézet irányításával készül, kb. 440-re emelkedett a hatályban levő hatáskörök száma. Az egyes hatásköri szövegeket, helyesebben az egy hatáskört tartalmazó hatásköri lapot (rekord) az alábbi ábra szemlélteti. Példa: A hatáskör szövege: A hullámtérben, a vízjárásos területeken, valamint a fakadó és szivárgó vizes területeken épület vagy építmény elhelyezéséhez hozzájárulás. A hatáskör elemzése: Irány: kifelé ható Kötöttség: szabad mérlegelésű Jogorvoslat: nincs Eljáró szervek: I. fokon : vízügyi igazgatóság Jogforrások: 1964. évi IV. törvény 24. § (2) bekezdés, 31. § Mejelenés helye: Hatályos jogszabályok gyűjteménye 2. kötet, 245. oldal Hatálybalépés ideje: 1965. 07. 01. A hatásköri lapon tehát felül a hatáskör szövege olvasható. Ez alatt írja ki a számítógép a következő lényegesebb információkat: — Az ügyben első, fellebbezés esetén másodfokon eljáró szerv, esetleges bírósági hatáskör. — hatáskör jogi és igazgatási jellemzői. — A hatáskörre vonatkozó hatályos jogszabályok (alap-, módosító és kiegészítő) és jogszabályhelyek (§, bekezdés, pont) a jogszabályok kihirdetési helye (pl. Hatályos jogszabályok gyűjteménye, kötet- és oldalszámmal megjelölve), és a hatálybalépés, illetve a hatályon kívül helyezés ideje. — A vízügyi hatáskörök szakigazgatási területek szerinti hovatartozása, más szakigazgatási területekkel való kapcsola. A példában szereplő hatáskör kiválasztása egyébként célzatos volt. A hatáskör, vagyis a hozzájárulást, illetőleg annak megtagadását a területileg illetékes első fokú vízügyi hatóság gyakorolja (első fokon). A rekord másodfokon eljáró szervet nem írt ki. Nem lenne tehát jogorvoslati lehetőség? Erre a kérdésre úgy kapunk választ, ha nyomon követjük egy olyan államigazgatási ügytípus útját, amelyben szakhatóság is közreműködik. Az adott esetben a vízügyi szervet, mint szakhatóságot az engedélyező szerv, például első fokú építésügyi hatóság a hozzájárulás beszerzése érdekében megkeresi. A vízügyi hatóság pedig az állásfoglalását az eljáró szerv részére megküldi, amely az abban foglaltakat a határozatnak a meghozatala során köteles figyelembe venni. A kiadott határozattal szemben a törvény már biztosít jogorvoslati lehetőséget. Ha a jogorvoslat célja és tárgya a vízügyi szerv szakhatósági állásfoglalásában foglaltakra utal, a másodfokon eljáró szerv a szakhatósági állásfoglalást illető jogorvoslat érdekében az Országos Vízügyi Hivatalt, mint a területi vízügyi igazgatóságok fellebbviteli fórumát keresi meg. Az Országos Vízügyi Hivatalnak tehát, mint másodfokon eljáró szervnek a rekordon történő feltüntetése félrevezető lenne. Szerencsére — a hatásköri jegyzékben — az efféle államigazgatási jogi képletek a kivételesek, a többségük az alaphelyzetre épül. Előfordulhatnak átfedések is, amelyek természetesen gondot okoznak. Mindamellett a JOG-DOK rendszer e tekintetben is fontos segédeszközként szolgálhat. A hatásköri szövegnél azonban a JOG-DOK rendszer igen lényeges, de főleg hasznos tényezőjéről, a joganyag szerinti tárgyszó kiírásról nem szabad elfeledkezni. Tárgyszót ugyan a számítógép a rekordon nem tüntet fel, azonban a hatáskör szövegében domináló és egy vagy több tárgyszóvá minősített szót, fogalmat viszont külön kigyűjt és ezekből alfabetikus rendbe szedetten szótárt képez. Ugyanígy kigyűjti a hatásköri anyagban előfordult jogszabályokat, a hierarchiának és a numerikus elvnek megfelelően. A tárgyszó kigyűjtése — ezt talán felesleges is említeni — azért fontos, mert a vonatkozó hatásköröket és az ehhez kapcsolódó ismertetett egyéb információkat ezen index használatával lehet könnyen megkeresni. Az említett példában tárgyszóként a „hullámtér", „vízjárásos terület", a „fakadó vizes terület" szerepel. A feldolgozók — nem tévedhetetlen — véleménye szerint a hatásköri szövegből további fogalmak tárgyszóvá minősítése felesleges, zavart keltene. Ilyen fogalmak, mint pl. építmény, hozzájárulás sok helyen előfordul és a hatáskört egyedileg nem jellemzi. Az időnkénti aktualizálástól eltekintve, a számítógép tevékenysége ezzel véget ért. Ami hátra van, az a JOG—DÓK 32
