Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-08-01 / 7-8. szám

SZOT-pályázót, GYULAI siker____________ Д dolgozó ember védelméért... Forgatom a fehér borítóval ellátott füzetet, olvasom a címet: Pályázat a SZOT által meghirdetett munkavédelmi fehívásra. A géppel írott 38 oldalon 8 fejezetben Dudás István üzemmérnök, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Gyu­la, Gépüzemének vezetője, munkahe­lyének több mint két évtizedes törté­netét írta meg. A munkavédelmet, de az örömöket, gondokat, azt az utat, amit napjainkig tett meg a gyulaiak összeforrott kollektívája. 1. Az üzem 1958-ban települt a Nagy­várad út — Csákos út és a Régi te­mető utca által körülhatárolt területre. A 66 dolgozónak és az irányító sze­mélyzetnek nem volt öltözködési, tisz­tálkodási lehetősége. Dolgozóink a mű­helyekben öltöztek, étkeztek, mosdótál­bál mosakodtak. Az épületek tetején hullámlemez volt, nyáron beesett az eső, télen a hó. Az ivóvizet kannákban hordtuk, dobkályhával fütöttünk. Az ud­varon olyan sár volt, hogy csak gumi­csizmában lehetett közlekedni . .. Az SZMT Békés megyei munkavédel­mi felügyelője 1963-ban a mostoha munkakörülmények miatt a gépműhely üzemeltetését felfüggesztette és azon­nali intézkedést kért az igazgatóság ve­zetőitől a hiányosságok felszámolására, egy beruházási program megvalósítá­sára. öt év múlva újabb felfüggesztés következett. Ekkor a közlekedési utak megépítésének elodázása miatt szüne­telt a munka. A fejlődés 1963-tól fo­lyamatos és napjainkig tart. . . (Né­hány fontosabb esemény 1970-ig. Mun­kavédelmi őrhálózat megszervezése; Hegesztés közben 1964. Szociális és irodaépület építése: 1965—66. Műhelyfejlesztés, lakatos-, for­gácsolóműhely, szerelőcsarnok meg­építése, gépek beszerzése: 1965. Villa­mos berendezések szabványosítása: 1966. A közlekedési úthálózat építésé­nek befejezése: 1968. Gőzkazán beépí­tése, központifűtés-szerelés az egész üzemre kiterjedően: 1970.) 2. üzemünk az elmúlt 20 év alatt sokat fejlődött. Tevékenységünk az utóbbi tíz évben már két részből, ipari termelés­ből és segédüzemi szolgáltatásból áll. Az ipari termelés során különböző ter­mékeket, alkatrészeket és berendezé­seket gyártunk vízügyi vállalatoknak és másoknak is. Járműveket, erőgépeket, építőipari gépeket javítunk. A gépmű­hely személyi összetétele és technikai felszereltsége megfelelő. Az utóbbi négy évben a termelői tevékenység került elő­térbe és szépen alakultak termelékeny­ségi mutatóink. Ez egyben a baleseti veszély növekedését is jelentette. A hegesztett szerkezeti gyártmányok előállítása fokozottabb fény-, füst- és zajártalommal jár. Több védőfelszere­lésre, védőruhára, kisegítő technikai be­rendezésre volt szükség. A korszerű technikai berendezések alkalmazása megkövetelte az érintésvédelem fejlesz­tését, a villamos hálózat bővítését. Na­gyobb szakértelmet kívánt a munkát végző dolgozótól és összetettebb felké­szültséget az irányító szakembertől. Job­ban meg kellett ismerni a munkavédel­mi szabályokat, a biztonságtechnikai előírásokat, a szabványok alkalmazá­sát. (Dióhéjban 1978-ig. A vízvezetéket a városi ivóvízhálózatra kötik, korszerű­sítik a világítást: 1971. A szerelőcsar­nok 3 tonnás elektromos futódarujának üzembe helyezése. Megindul a munka a lakatos II, műhelyben — korszerű berendezéseket vásárolnak: 1972. Üzem­orvosi rendelő átadása: 1975.) 3. Sajnálatos módon 1974—78 között egyenletesen és folyamatosan emelke­dett a balesetek és a kiesett munkana­pok száma. Az ugrásszerű termelésnö­vekedés a baleseti statisztika romlását hozta magával. A MEDOSZ és az OVH 1978-ban munkavédelmi ellenőrzést tar­tott. Az ellenőrzések segítő szándékuak voltak, s ezt követően intézkedési ter­vet készítettünk, utasításokat dolgoztunk ki a hiányosságok felszámolására. Az eredmények biztatóak. A balesetek és a kiesett munkanapok számában csök­kenő tendencia mutatkozik. Dudás István üzemvezető A munkahelyi rend és tisztaság meg­teremtésére is széles körű felvilágosító munkát végeztünk. Az üzem 1978-ban elnyerte a Vöröskereszttől a „Tiszta üzem” címet. Saját erőből épített üzemorvosi rendelőnkben hetente egy­szer orvosi vizsgálat van. Az egész üzemre kiterjedő vese- és tüdőszűrő vizsgálaton a dolgozóink 98 százaléka vett részt. Igyekeztünk a kellemes közér­zetet kialakítani úgy is, hogy parkosí­tottunk, egy 1000 négyzetméteres zöld­övezetet hoztunk létre. Fákat ültettünk, rózsakerttel díszítettük az udvart. . . (Események 1978-ban. A munkavédel­mi hiányosságok felszámolására a fo­lyamatos fejlődés biztosítására rövid-, közép- és hosszú távú terv készül. Bő­vítik a forgácsolóműhelyt. Föld alá he­lyezik a főelosztó villanyhálózati ve­zetéket. Felmérés készül a lakatos-, az asztalos- és a festőműhelyek korszerűsí­tésére, átalakítására. Nagyarányú gép­vásárlás.) u. A munkafegyelem, a morális han­gulat, a munkahelyi légkör és a mun­kavédelem szerintem nem választható el egymástól. Arra kell törekedni, hogy a dolgozó figyelme a munkán legyen. Vegye észre ugyanokkor a veszélyeket. A munkahelyi jó közérzet biztosításá­ra több hivatalosan nem szabályozott kedvezményt biztosítottunk dolgozóink­nak. Az egyik a 15 perces reggeli idő. Hosszú időn át megfigyeltük, hogy dol­gozóink 90 százaléka — 120 a létszá­munk — „lopva" reggelizik, s amikor az üzemvezető megjelenik, zavart, ideges lesz. Ezután egy ideig a munkára sem tudtak ezután megfelelően koncentrál­ni. Biztosítottuk a reggeli időt, a bevá­sárlásra személyzetet. A termelésből ki­esett időt szervezési intézkedésekkel el­lensúlyozzuk. A hatás mérhető: jó a munkahelyi közérzet és a dolgozók egészsége. A vasipari szakmában nemcsak ná­lunk, másutt is elkerülhetetlen, hogy a dolgozók ne végezzenek kisebb nagyobb javításokat maguknak vagy másoknak, mert egy-egy alkalomszerű munkáért nem érdemes hegesztőpisztolyt, eszter­gapadot venni. A tusiban végzett mun­ka fegyelemsértés és munkakiesés mel-18

Next

/
Oldalképek
Tartalom