Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-08-01 / 7-8. szám

Köszörülés védőszemüvegben Kiss Zoltán felvételei lett kapkodás, idegeskedés és az ezzel járó baleset előidézője lehet. Két év­vel ezelőtt, 1978 márciusától nyomtat­ványon engedélyezem a magánmunka elvégzését munkaidőn túl, vagy szabad­ság alatt. Az elmúlt két év tapasztala­ta azt bizonyítja, dolgozóink örömmel vették az intézkedést, visszaélés a társa­dalmi tulajdonban nem volt, munka­fegyelem-sértés nem történt. Javult a munkahelyi közérzet és csökkent a köz­vetett úton jelentkező balesetveszély. (Ez történt 1979-ben. A lakatos III. műhely üzembe helyezése. A gázpalac­kok tároló-helye megépül. Pihenőhelyek kialakítása, hulladéktároló építése. Négy jelentős munkavédelmi újítás beveze­tése a munkakörülmények javítására. Az üzem teljes festése, a fenntartási mun­kák elvégzése. A lakatos II. műhely át­alakítása füst- és légelszívó berendezés építése. Korszerű gépék és kéziszerszá­mok megrendelése. A szocialista brigá­dok első alkalommal tesznek munka­­védelmi felajánlást.) 5. üzemünkben az elmúlt évben 11 szo­cialista brigád csaknem 100 tagja tett vállalást és az eredmények alapján az utóbbi három évben gyáregységünk el­nyerte a megtisztelő élüzem címet. Bri­gádjaink a munkavédelmi helyzet ja­vítására is felajánlást tettek, s azt tel­jesítették. Dolgozóink szeretik munkájukat, nem szívesen mennek táppénzes állomány­ba. A vasipari szakma velejárója a ba­lesetveszély, de nem törvényszerű, hogy bekövetkezzék. A gyakorlat bizonyítja, hogy minden baleset megelőzhető, ha a munkáltató és a dolgozó betartja az előírásokat. Szívós, áldozatos munkával sikerült elérnünk, hogy a munkavédel­mi oktatást ma már nem tartják fe­leslegesen eltöltött időnek .. . Meg kell tanulni az új berendezések használatát, állandóan és céltudatosan Törvény a mosószer ellen A ßiwa-iö védelmében Japán legnagyobb tava a Biwa-tó. Vízfelülete nagyobb mint a Balatoné, (674 km2) és lényegesen mélyebb. Legmélyebb pontja eléri a 120 métert is. Lefolyá­sát a Yodo folyó biztosítja, amely vizének egy részét az Oszakai-öbölbe viszi. Haj­dan éppen ez a „bővizű", s delta építésére mégsem hajlamos folyó teremtett kap­csolatot a Csendes—óceán és a „Beltenger" között. A Biwa-tó környéke csodálatosan szép. A tó nyugati oldalán magas hegygerinc húzódik dús növényzettel, a déli és keleti részén elterülő völgyben intenzív mező­­gazdasági művelés folyik. A tó partja csipkézett és sok, apró sziklasziget teszi romantikussá a tájat. A tó sekély vizű, nagyobb öbleit az 1950-es években feltöltötték. Ezzel értékes, 'meg­művelhető területhez jutottak. A tó vízminőségének javulását várták a beavatko­zástól. Az ősi japáni műveltség és civilizáció kifejlődésének is ez a vidék volt igazi hazája. A tó jelentős szerepet tölt be az Osaka—Kyoto körzet mintegy 13 milliónyi lakosa és az öntözés vízellátásában. A Biwa-tó eutrofizációjának (tápanyaggal való feldúsulásának) megakadályo­zására Shiga tartományban az 1979. október 26-i gyűlésen tartományi törvényt hoz­tak a foszfortartalmú háztartási mosószer árusításának és használatának betiltásá­ra. Ez a maga nemében példa nélkül álló lépés volt. A törvény 1980. április 1-én lépett életbe. A korlátozás egyedülálló olyan vonatkozásban is, hogy büntetés szabható ki azokra is, akik ilyen mosószert áruba bocsátanak. A törvény megtiltja a tartományban a foszfortartalmú mosószerek alkalmazá­sát, értékesítését, sőt ajándékozását is. A tartományi hatóságokat olyan joggal is felruházták, miszerint elrendelhetik a pultok kiürítését azokban az üzletekben, ahol törvényszegő módon ilyen áru­cikket árusítanak. A hatóságok szabálysértés gyanúja esetén behatolhatnak kü­lönféle kereskedelmi egységekbe, áruházakba és raktárakba is, hogy ellenőrző tevékenységet folytassanak. Azok az üzlettulajdonosok, akik nem tartják be a kormányzó rendeletét, a ki­hágás mértékétől függően 100 000 yen bírságot is fizethetnek. A büntetés kirovásá­tól a törvény életbelépését követő első esztendőben eltekintenek. A kormányzóság ugyanakkor arra ösztönzi az üzleteket, és a gyárakat, hogy tegyenek eleget a törvény előírásainak. A szennyeződést okozó mosószerek betiltását és a szappanpe'hely, valamint a darabos szappan mosásra való használatát szorgalmazó mozgalom a tartomány­ban már 1962-ben megkezdődött. A kampány a Biwa-tó vizének fokozódó szennyeződésével egyre nagyobb mé­reteket öltött. 1977. májusában és júniusában a Biwa-tó nyugati partvidéke mentén rendkívüli planktonburjánzást észleltek. Ennek következtében tették meg a kezdeti lépéseket mosószerek betiltására. Barnás víztömeg mosta a tó nyugati partvidé­két, amely később áporodott bűzös szagot árasztott, elzárva az ivóvizet biztosító szűrőréteget. A kampány megtette hatását. 1979. áprilisában a tartományi felmérés kimutatta, hogy a tartományon belül a háztartások mintegy 40%-a áttért a mosószerekről a szappan használatára. Japánban a tó védelmét szolgáló Shiga tartományi kezdeményezést korszak­­alkotó kísérletnek tekintik, amely tanulságos lehet nemcsak más kormányzóságok, hanem más országok számára is. Gerencsér Árpád folytatni kell az ellenőrzést, az oktató és nevelő munkát. Nem szabad megen­gedni a veszélyforrások lebecsülését, a nemtörődömséget. Az igényt a szüksé­gesség kell, hogy felváltsa és azt is el kell elérnünk, hogy az ösztönös mun­kavégzést a gondolkodás, a balesetek megelőzésére tett intézkedés előzze meg. (íme néhány villanás a 38 oldalas munkából Dudás István üzemmérnök pályázatából. Ö maga mondhatni min­dent tud az üzemről, hiszen ott volt a születésénél — 1958-ban került mint gé­pésztechnikus az igazgatósághoz. Elvé­gezte a kotrómesteri iskolát, volt meós, gyártásvezető, helyettes üzemvezető, majd 1977-től vezetője a Gyulai Gép­üzemnek. Közben kitűnő eredménnyel végezte el iskoláit, szerzett mérnöki diplomát. Sokoldalú ember, aki vallja: az emberek fejével kell gondolkodni. Nehéz út vezetett a háromszor elnyert „Kiváló” címig, addig, hogy az üzemben dolgozók 80 százaléka törzsgárdatag és semmi pénzért nem távozna, mert jól érzi magát. Dudás István, 41 éves üzemmérnök, ez év tavaszán meghívót kapott Buda­pestre. Szorongó szívvel, nem kis -izga­lommal ült kocsiba. A SZOT-székházban másodikként olvasták nevét. Az orszá­gos munkavédelmi pályázaton 165 pá­lyamunka közül ő nyerte a második dí­jat. Külön kiemelték, hogy pályázatában a szakszervezet ellenőrző szerepének és a környezetvédelmének is fontos helyet adott. Az elismerés a gyulaiak kollektívá­jának is szólt. Szokács László 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom