Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 7-8. szám
A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELME a vízügyi szerveknél városi és mezőgazdasági távvezeték építését irányozza elő. 1980-ban nagy feladatok hárulnak az energetikusaikra azoknak a határozatoknak a valóra váltásában, amelyeket az SZKP és a SZU Minisztertanácsa a munka termelékenységi és minőségi mutatóinak javításáról hozott. A villamosenergia-ipar sajátos ágazat, amelyre jellemző, hogy termelését sok külső tényező befolyásolja, hogy igen eszközigényes, és hogy az energia önköltségében nagy részaránnyal szerepel a tárgyiasult munka. Ezek a körülmények ebben az iparágban nehezítik a határozatok végrehajtását, ezért az ágazat tevékenységének tervezéséhez szükséges konkrét mutatók kidolgozása, az energetikai teljesítmények gyorsított üzembevételéhez, a beruházások hatékonyságának növeléséhez, az önálló gazdálkodási rendszer és a gazdasági ösztönzés fejlesztéséhez szükséges rendelkezések kiadása rendkívül megfontolt, rendszerszeméletű előkészítést igényel. Tovább kell fejleszteni a termelés önműködő irányítási rendszerét, fejleszteni és tökéletesíteni kell az információs rendszert, fokozni kell az energiarendszerek különböző funkcióinak központosítását. A szovjet energetikusok jelentős feladatai 1980-ban: az energiarendszerek üzembiztonságának javítása, a tüzelőanyag- és a villamosenergia-megtakarítás fokozása, az ésszerű villamos- és hőenergia-felhasználás intenzívebb ellenőrzése a fogyasztóknál. Különös figyelmet kell fordítani a hőenergia-veszteségekre, minthogy ezeknek eddig kisebb figyelmet szenteltek, mint a villamosenergia-veszteségek csökkentésével kapcsolatos kérdéseknek. Bővíteni kell a hőenergia-hordozók másodlagos hasznosítását. Az ásványi tüzelőanyag-fogyasztás további csökkentésére a Szovjetunió európai területein szélesebb körben kell hasznosítani az atomerőművek turbináinak elvételeiből származó hőt, és gyorsított ütemben kell építeni az első hőszolgáltató, illetve távfűtő atomerőműveket. Fontos feladat az erőművi berendezések korszerűsítése. Ennek a gazdasági hatékonyságot javító intézkedésnek, valamint az új energetikai teljesítmények gyorsított üzembe helyezését és ipari átadását elősegítő Intézkedéseknek a kidolgozása ugyancsak az energetikusok legfontosabb feladatai közé tartozik. Máté Ágnes Magyar— mongol vízügyi tárgyalások Budapesten magyar—mongol vízügyi tárgyalások voltak június 24—28 között. A magyar küldöttséget Vincze József az OVH elnökhelyettese, a mongol küldöttséget Erindongin Damba mongol vízgazdálkodási miniszterhelyettes vezette. A tárgyalásokon a két ország vízügyi szakemberei egyeztették és aláírták a magyar—mongol vízügyi tudományos—műszaki együttműködés 1981—85- ös távlati munkatervét. Az Országos Vízügyi Hivatal és a felügyelete alá tartozó szervek, az előző évek gyakorlatához hasonlóan, az elmúlt esztendőben is számos intézkedést tettek a társadalmi tulajdon védelmére, a megelőzésre s az elkövetett bűncselekmények felderítésére. Elnöki értekezleten tárgyalták és értékelték a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét és számos intézkedés született az ellenőrzés, a bizonylati rend, az okmányfegyelem, az őrzés és a biztonsági berendezések javítására. Az ágazatban működő rendészeti szervek munkájára is ösztönzően hatott a szocialista brigádok kongresszusi felajánlása. Arra ösztönözte őket, hogy vigyázzanak, a megtakarításokat, az életszínvonalat növelő munkavállalásokat, a társadalmi tulajdont, felelőtlen személyek ne pazarolják, ne dézsmálják. Ismert, hogy a társadalmi tulajdon védelmének első vonalában a vállalatok, a gazdálkodó egységek állnak, amelyek jól hasznosították a kiadott intézkedéseket, tovább erősítették a társadalmi tulajdont védő szervezeteiket, korszerűsítették ügyrendjük rendészeti szabályait. Jól szolgálja a társadalmi tulajdon védelmét a vízügyi ágazatban is a „Házi jogtanácsadó” című füzet és számos erre a célra készült propagandaanyag. Hiányosság azonban még mindig tapasztalható, fellelhető esetenként a lazaság a számvitelben, a bizonylati rendben, az ellenőrzésben vagy a gazdálkodás egyéb területén. Az elkövetést segíti például a portai ellenőrzés hiányossága is. A kiszállított anyagokat, szerszámokat mennyiségileg és minőségileg nem ellenőrzik, a bizonylatokon feltüntetett adatokat nem egyeztetik. Máskor a munkaszüneti időben szállított anyagcuk mennyiségi átvételéről nem gondoskodnak megfelelően. Helyenként a vagyonvédelem olyan egyszerű technikai eszközei is hiányoznak, mint a megfelelő zárak, rácsok, vagy rácsajtók. Előfordul, hogy az értékek megőrzésére nem megfelelő eszközöket használnak. Az állandó telepű egységeknél, ahol el vannak kerítve a vagyontárgyak nincs gond, ám elsősorban a beruházási munkahelyeken, amikor nyitott, bárki által megközelíthető helyen tárolják az anyagokat, számos lehetőség kínálkozik a bűncselekmények elkövetésére. Még mindig az elkövetési okok közé sorolhatjuk az ellenőrzés elmulasztását, a lazaságot, a szakszerűtlenséget. Az elmúlt esztendőkben a termelés valamennyi területén bonyolultabbá váltak a gazdasági folyamatok. Ennélfogva burkoltabban jelentkezett a jogszabályök megsértése. Az ellenőrzésnek ezért egyre nagyobb szerepe van a megelőző és felderítő munkában. A gyakorlat ugyanis azt mondja, hogy a rendszeres és tételes ellenőrzésnek jelentős a visszatartó hatása. A jövőben az átfogóbb ellenőrzésnek lesz kiemelt szerepe. A vízügyi ágazatban 1979-ben 2,6 százalékkal nőtt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményeik száma 1978-hoz viszonyítva, az okozott kár pedig 36,2 százalékkal volt több. A számszerű növekedés nem azt jelenti, hogy romlott a társadalmi tulajdon védelmének helyzete, hanem azt, hogy intenzívebb, célratörőbb lett a felderítő munka, s ennek eredményeként több olyan cselekmény vált ismertté, amely korábban felderítetlen maradt. A társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében fontos a rendészeti szervezeték társadalmasítása. Minden munkahelyen legyen felelőse a társadalmi tulajdonnak és szünet nélkül tudatosítani kell azt is, hogy minél szélesebb társadalmi összefogással kell biztosítani a védelmet. A tulajdonosi szemlélet kialakításához már eddig is nagy segítséget adtak a gazdasági, a párt- és tömegszervezeti szervek. Fontos feladat az üzemnendészek képzése és továbbképzése is. Ennek érdekében minden esz. tendőben a rendészeti vezetők országos értékezletén értékelik tevékenységüket, határozzák meg a feladatokat. Két évvel ezelőtt 1978-ban, a kétéves középfokú rendészeti tanfolyamot a vízügyi ágazatban 53-an végezték el — a tanulmányi átlag 3,8 volt Ebben az esztendőben az üzemrendészeti megbízottak és a társadalmi őrök részvételével alapfokú tanfolyamok lesznek, amelyeken a résztvevők elsajátítják az alapokat és eredményesebben tudnak majd dolgozni. Sikeres volt az elmúlt időszakban az OVH-ban megszervezett értekezlet, amelyen a megyei rendőrfőkapitányságok TT osztályvezetői az OVH négy főosztályvezetőjétől kaptak tájékoztatást a vízgazdálkodás szervezeti felépítéséről, tevékenységéről, feladatairól. Az igazgatási főosztály Szolnokon és Szegeden rendezett tájjellegű ankétot, amelyen 4—5 vízügyi szerv és a területileg Illetékes hatóságok képviselői vettek részt. Ezek igen hasznosnak bizonyultak, s megrendezésüket a jövőben is szorgalmazzuk. Amikor a társadalmi tulajdon védelméről beszélünk, nem felejthetjük, hogy valamennyiünk érdeke és kötelessége óvni és védeni a nép vagyonát. Sajátunkról van szó! Orosz Aladár 14
