Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
ra, hogy ki-ki a saját szintjén és körülményei között a reális célokhoz értelmileg és érzelmileg is kötődve aktívan részt vegyen a termelés helyi feladatainak a kijelölésében; valódi érdekeiket felismerve a dolgozók is hozzájáruljanak az együttesen meghatározott célok megvalósításához. A gazdasági szemlélet fejlődéséhez a vízügyi dolgozók körében is arra van szükség, hogy a közös és ezen belül az egyén munkájának értékelésében nagyobb szerepet kapjon az összehasonlítás a helyi és az országos feltételekhez, követelményekhez. Ezért a politikai nevelőmunka során bátrabban kell helyileg is bemutatni, tudatosítani az élen járó vállalatok, intézmények eredményeit; azok gazdasági számításait is célszerű megismertetni a dolgozókkal. Megkülönböztetett figyelemmel propagáljuk a több, a jobb munka helyi, illetve társadalmi eredményeit. Elsősorban azokat, amelyekben kifejeződnek, egyben tudatosulnak az élen járók szocialista vonásai. Nyílt, őszinte tájékoztatás A termelői aktivitás fokozására nagy hatással van a dolgozók őszinte tájékoztatása. Sokak véleménye szerint a megfelelő tájékoztatás önmagában is egyik fokmérője az emberek gazdasági tudatszintjének. Nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a vízügy dolgozói érdemben részt vehessenek és beleszólhassanak a termelési és gazdálkodási kérdések eldöntésébe. A pártszervezetek ne az általánosságokban mozgó, térttől és időtől független gazdaságpolitikai ismeretadásra, tájékoztatásra törekedjenek. Sokkal inkább arra, hogy egy-egy tájékoztatás mindig konkrét és őszinte legyen; kapcsolódjon a termelési eseményekhez, az adott terület életéhez és legyen közérthető. Azókban az alapszervezetekben járnak el helyesen, ahol a gazdaságpolitikai tájékoztatást hozzáigazítják a dolgozók érdeklődéséhez. Ezzel elérik, hogy az emberek szubjektíve is érdekeltnek érzik magukat a gazdálkodás hatékonyabbá tételében; képesek lesznek felismerni saját érdekeiket a nagy, átfogó gazdasági kérdésekben, érdekszférákban is. Ezt a gyakorlatot viszont nem könnyű mindenütt és egyforma hatékonysággal kialakítani. A termelői tudatról szólva gondolni kell arra, hogy a dolgozókat — saját bevallásuk szerint is — elsősorban azok a termelési kérdések, problémák foglalkoztatják, amelyek mindennapos munkájuk elvégzéséhez és jövedelmük alakulásához kapcsolódik. E tényhelyzet mindennél világosabban jelzi, hogy az emberek munkahelyük iránti érdeklődését elsősorban szűkebb, közvetlen tevékenységük, valamint saját anyagi helyzetük mutatói közvetítik. Erről az őszinte tájékoztatás során egyetlen pártszervezetnek sem szabad megfeledkeznie. A termelői aktivitás növelésére szolgáló őszinte tájékoztatással szemben igény, hogy sokoldalúan mutassa be, magyarázza a termelés irányítási, szervezési, minőségi és hatékonysági vonzatait, ezzel összefüggésben az egyén lehetőségeit Biztosítsa, hogy a gazdasági kérdések 'állandóan a dolgozók érdeklődésének a középpontjában álljanak; lehetőleg mindenki ismerje fel az ország gazdasági helyzetéből fakadóan a saját üzeme, intézménye előtt á'lló feladatokat, tennivalókat is; a változó gazdaságpolitikai igények figyelembevételével, felelősségteljes véleményalkotásokkal, tevőleges munkával vegyen részt a helyi tervcélok kialakításában és megvalósításában. A legalapvetőbb kérdés annak bemutatása: hatékony termelőmunka az alapfeltétele társadalmi, gazdasági és politikai céljaink realizálásának, az életkörülmények tervszerű javításának. Sajnos a dolgozók egy része ezekről a kérdésekről sok esetben hajlamos megfeledkezni. Amire pedig a pártszervezeteknek még inkább oda -kell figyelni az a szóbeli agitáción alapuló hatékony felvilágosító, meggyőző tevékenység, a személyes tájékoztatás fejlesztésének a kérdése, időben meg kell ismerni a különböző munkahelyi kollektívákat, csoportokat, azok tagjait foglalkoztató kérdéseket, gondokat és a személyes, szóbeli felvilágosítás tartalmát, hangvételét mindig hozzá kell igazítani ezen rétegeknek a jogos gazdaságpolitikai igényeihez, elvárásaihoz. Építeni a szocialista brigádokra A vízügyi dolgozók gazdasági aktivitására, termelői tudatának a fejlődésére kedvező hatással vannak a szocialista brigádok. Egyebek mellett a pártszervezetek tudatformáló, nevelő munkájának is köszönhető, hogy ma már a vízgazdálkodás területén tevékenykedő szocialista brigádok a termelésben vállalt élen járó, példamutató munkájukon túl növekvő érdeklődést tanúsítanak a munkahely, a szélesebb közösség és a közélet ügye iránt is. A brigádok tagjainak termelői tudatára jellemző, hogy a kezdeményező javaslatok többsége, a hibákat, visszásságokat felfedő bírálatok, egyben a továbblépés útját megjelölő útmutatások is elsősorban az ő részükről hangzanak el. A vízgazdálkodásban tevékenykedő szocialista brigádok a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és а XII. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny-mozgalomban is az élen járó, kezdeményező feladatok sokaságát vállalták. Munkafelajánlásaik összhangban álltak tagjaik termelői aktivitásával és gazdasági tudatuk állapotával. A versenycélok között többségükben a tervteljesítés, a minőség, a gazdaságosság, a takarékosság, valamint a társadalmi aktivitás növelése volt a legfontosabb szempont. Az elért eredmények lehetővé, az előttük álló feladatok pedig szükségessé teszik az ágazat szocialista brigádjai munkájának fejlesztését. A tapasztalatokra építve Egy-egy dolgozó gazdaságpolitikai nézetének, véleményének a kialakulását, formálódását elsődlegesen az határozza meg, hogy mindennapi életét, munkáját, az üzeménél, intézményénél átélt termelési hatásokat milyen gyakorlati benyomásokkal, tapasztalatokkal vetheti össze; a pártszervezetek propagandája által közvetített elvárások bírják-e gyakorlatban szerzett ismereteikkel az összehasonlítás próbáját. Ezért elengedhetetlen, hogy reálisan számoljunk a vízügyi dolgozóknak a mindennapi munkavégzésben szerzett tapasztalataival. Másként fogalmazva: a pártszervezetek gazdasági szemléletformáló tevékenységének a hatékonysága akkor megfelelő, ha a célokat a tapasztalatok tükrében jelölik ki, az eredményeket és gondokat helyes arányban bemutatva agitálnak, nevelik a dolgozókat a jobb és a tudatosabb termelőmunkára. Ha egy vízügyi dolgozó azt tapasztalja, hogy munkaellátása akadozik, a termelés szervezetlen, laza a munkafegyelem, rossz az irányítás, pazarolják az anyagot, energiát, akkor számára nem lehet meggyőző az üzemi tanácskozáson vagy éppen egy pártnapon a hatékonyság növekedésének helyi eredményeiről, a munkafegyelem szilárdulásáról beszélni. Helytelen az is, ha egy olyan szocialista brigáddal példálózzunk, amelynek kiválóságát a többiek nem érzékelik a munkában és a közösségi magatartásban. A közgondolkodásban nem segíti az össztársadalmi érdek előtérbe helyezését, az sem, ha egy üzem dolgozói tapasztalják: a valóságos és lehetséges ráfordítási költségnél drágábban termelnek, kézenfekvő az anyaggal, energiával, élőmunkával való pazarlás ténye, de ennek ellenére mégis „nyereséges" az üzem, a vállalat, az intézmény, mert az ország pénzéből kapott különféle dotációt, juttatás elfedte a tervszerűtlenséget, az irányítási gondokat, a gazdaságtalanságot, a korszerűtlenséget, vagy éppen a hanyagságot Mindenki örül, ha nagyobb a jövedelme, de a termelői tudat fejlesztése során azt is meg kell érteni, hogy a jövőben csakis a valóságos eredményeknek kell meghatározniuk a vízügyi egységek és természetesen benne az egyes dolgozó jövedelmét is. Érvényesíteni kell a munka minden szintjén és területén azokat a gondolatokat, amelyeket pártunk XII. kongresszusa az alábbiak szerint fogalmazott meg: „A társadalmi tevékenység minden területén az eddigieknél is fontosabb feladat a belső tartalékok feltárása és hasznosítása, a munka termelékenységének gyorsabb növelése, a termelési költségek mérséklésére... A bér- és jövedelempolitika, valamint az erkölcsi elismerés az eddigieknél eredményesebben ösztönözzön a társadalom számára hasznos, jobb minőségű, fegyelmezett munkára. A keresetek a valóságos teljesítmények alapján differenciálódjanak és segítsék elő a munka termelékenységének gyorsabb növekedését... A keresetek nagyobb különbségeiben is tükröződjék a végzett munka." Ügy érezzük, hogy a fentebb vázolt tennivalók valóra váltása nem nélkülözheti a vízügyi pártszervek és szervezetek agitációs, propaganda, meggyőző és nevelő munkájának a fejlesztését, ezen keresztül a dolgozók termelői aktivitásának a növekedését, gazdasági tudatának az erősödését. Dr. Szabó József az MSZMP KB munkatársa 17
