Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
a vízépítőipari tröszt A DUNÁÉRT Ad rivum eundem ... Ugyanarra a folyóra ment inni a farkas és a bárány, hangzik a latin tanítómese. A klasszikus sorokból kitűnik az is, hogy aki a vízfolyást feljebb használja, az felzavarja az alatta álló vizét Sajnos ilyen „felzavart" vízből kell biztosítanunk — mégpedig jó minőségben — csaknem teljes társadalmi vízigényünket. Ez a tény komoly gondot és még nagyobb anyagi áldozatot ró vízgazdálkodásunkra. Hazánk vízmérlegéből megtudjuk, hogy a déli határainkon kilépő folyók vízmennyisége 4%-kal 'haladja meg a külföldről érkező vízhozamokat. Ez azt jelenti, hogy a vízgazdálkodás rendelkezésére álló vízkészletnek alig néhány százaléka keletkezik az ország területén. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy a vízkészletek és vízigények területi és időbeli jelentkezése is rendkívül kedvezőtlen. Vízgazdálkodásunk nagymértékben a környező országokból érkező vízhozamoktól és azok minőségétől függ. A felhasználós során a víz az iparban, mezőgazdaságban, de a lakossági fogyasztásban is súlyosan szennyeződikj A keletkezett szennyvizek egy részét még ma is tisztítatlanul engedik be a folyókba, természetes vizeinkbe. A szennyezés rohamos növekedésével a folyók vízminősége válságos helyzetbe került. Halpusztulás, sőt egyes helyeken az élővilág kipusztulása jelzi a szomorú állapotot. Vizeink megmentésében elsődleges feladatunk a szennyeződések megszüntetése keletkezésükkor, illetve a keletkezés helyén. A keletkezés helyén végzett szennyvíz tisztításának az a nagy előnye, hogy a szennyezők egyáltalán nem jutnak be az élővizekbe, a talajba, illetve a felszín alatti vizekbe. Környezetvédelmi szempontból is a helyszínen végzett szennyvíztisztítás a legelőnyösebb, mert így az élővíz üdülésre, sportolásra alkalmas marad. Felszíni vízmüveink nyersvíz-szükségletünket szintén a szabadvizekből nyerik, és anyagilag nem közömbös, hogy milyen szennyezettségű vízből kell ivóvizünket előállítani. A keletkezés helyén történő szennyvíztisztítást igazolják azok a rendelkezések is, amelyek új ipari létesítmények építését csakis a megfelelő szennyvíztisztítás egyidejű létesítésével engedélyezik, míg a meglevő üzemeket szennyvíztisztítójuk pótlólagos megépítésére kötelezik. Hasonló célt szolgál a szennyvízbírság alkalmazása is. Legbővebb vízforrásunk a nemzetközi Duna folyam, amelynek vízminősége döntően befolyásolja vízellátási feladatainkat. Az érkező víz minőségének javítására csak a határunkon kívül — a Duna északi vízgyűjtőjében — végrehajtott minőségvédelmi intézkedéseknek van befolyásuk. Nemzetközi összefogásra és együttműködésre van tehát szükség a Duna vízminőségének megóvására és a szenynyezés mérséklésére, mégpedig a folyam eredetétől a torkolatáig. Nemzetközi együttműködésünk több évtizedes múltra tekint vissza a szom-Svitavy szennyvíztisztító telep (Felv.: Andronyi Anc Észak-budapesti szennyvíztisztító kapacitív blokk építése (Felv.: Tóth Lajos) 18
