Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
HEVES MEGYE vízgazdálkodása Heves megye a kis megyék közé tartozik. Nagyságrendben a 14. helyen áll az ország megyéi között. 346 000 főnyi lakossága 118 településen él. Közülük 3 város, a többi község. A megyeszékhely Eger, műemlék és történelmi város. A megye második városa a dinamikusan fejlődő Gyöngyös, a „Mátra kapuja", a harmadik város Hatvan. Heves nagyközség most érkezett a várossá válás küszöbére. A megye vízgazdálkodására hatott az erőteljes iparosodás, amely az 1950-es években indult meg dinamikusan. Alapvetően határozta meg a vízgazdálkodási feladatokat a Kiskörei Vízlépcső megépítése. A megye mezőgazdaságában a nagyüzemi vízigény növekedése a tervszerű és komplex vízhasznosítást sürgetővé tette. Megyénk ugyanis természetes vízkészletben igen szegény, és ez a kis mennyiségű vízkészlet sem területileg, sém időben nem úgy oszlik el, ahogy az igények és a szükségletek kívánják. A megyei vízgazdálkodás jellemzője, az országos és a megyei lehetőségeken túl, a helyi összefogás, kezdeményezés kiaknázása. Az eddig lekötött vízhasználatok értéke már meghaladja a rendelkezésre álló vízkészletet, ami azt jelenti, hogy az igények egy részét már most is csak többszöri vízhasználattal lehet kielégíteni. A népgazdasági fejlesztés vízigényét a Kiskörei Vízlépcső és az intenzíven építendő komplex hasznosítású tározók vízkészletéből és regionális vezetékekről kell biztosítani. A megyében feltárt és csak részben hasznosított természeti kincs: a gyógy-, és hévíz, Párádon, Bükkszéken, Eger— Egerszalókon és környékükön. A feltárások folytatása, a meglevők komplex hasznosítása a vízügyi szervék és a megye feladatai között kiemelt helyet foglal el a jövőben. VÍZELLÁTÁS A megyében, a felszabadulás előtt csak Eger és Gyöngyös rendelkezett számottevő közműves vízellátással. Az intenzívebb fejlődés 1958-tól jellemző. Az V. ötéves tervidőszakban, a tervek szerint a lakosság közműves vízellátottsági szintjét 11%-kal növeljük. A víztermelő kapacitás fejlesztését 24 700 m3/ nappal, a vízhálózat fejlesztését pedig 234 kilométerrel irányoztuk elő. így a lakosság ellátottsági szintje eléri a 78%-ot, a víztermelőkapacitás a 87 340 m3/nap mennyiséget, a vízhálózat hoszsza pedig az 1250 kilométert. Az V. ötéves terv két legjelentősebb tanácsi vízellátási beruházása Eger és Gyöngyös vízellátásának fejlesztése. Egerben, az Északi Vízmű II. ütemének befejezésén túl, ki kell aknázni a felsőtárkányi vízbeszerzési lehetőségeket. A tervezett víztermelő-kapacitás bővítés: 1Ó000 m3/nap. A tervidőszakban végzik a gyöngyösi vízmű rekonstrukciós bővítését is. A községekben a még ellátatlan települések vízmüveinek kiépítését helyeztük előtérbe. A tervidőszak végére a három városon kívül 79 település kap egészséges vizet. A megye vízellátásban nagy jelentőségű a 3000 m3/nap víztermelő kapacitást biztosító Mátrai Regionális Vízmű Csórréti Vízüzem és a 3500 m3/nap többlet vízmennyiséget biztosító Lázbérc—Bélapátfalva Regionális Főnyomóvezeték tervidőszakbeli üzembe helyezése. Községi településeink vízellátásának fejlesztése elmaradt a tervezettől. A tervidőszak végéig nyolc településen fejeződik be a vízmű- és elosztóhálózat kiépítése. Hét településen a beruházás csak megkezdődik. A VI. ötéves tervidőszak fő célkitűzése a lakásépítés közműigényének ellátása, az ehhez szükséges víztermelő kapacitás megteremtése, és további települések vízellátásának megoldása. Gyorsítani kell az Eger Északi Vízmű fejlesztését, a gyöngyösvisontai bányavíz-ha^znosítás tervezését és megvalósítását. Tovább folytatjuk az Eger déli vízkutatás és regionális vízműtervezés előkészítési munkálatait is. A cél: az 1990-es évekre biztos vízbázis megteremtése és felhasználása ebben a térségben. Megyénk területén három regionális rendszer működik. A két mátrai rendAz egri új szennyvíztisztító telep Az Északi Vízmű szivattyúgépháza szer kapacitása jelenleg még nem kihasznált. így lehetőséget nyújt a helyi fejlesztések megvalósítására. CSATORNÁZÁS A felszabadulás előtt megyénk területén csupán az egri városi szennyvíztisztító telep üzemelt. Jelentős fejlődés az 1960—1970-es évek között ment végbe. A IV. ötéves terv végéig 174 kilométer csatornaszakaszt kapcsoltak be, s 25 000 m3/nappal nőtt a szennyvíztisztító kapacitás. Az V. ötéves terv időszakában a legjelentősebb szennyvíztisztító beruházás az új Eger városi 22 000 m3/nap kapacitású telep építése és üzembe helyezése volt. Megépült a Füzesabonyi Szennyvíztisztító Telep is. A Gyöngyös városi szennyvíztisztító telep negyedik ütemének megvalósítása a következő tervidőszakra húzódik át. A Heves nagyközségi szennyvíztisztító telep és csatornahálózat bővítése most folyik. A tervidőszak végére a megyei szennyvíztisztító-kapacitás 48 000 m3/nap lesz, a csatornahálózat hossza peditj 195 kilométerre emelkedik. / Az V. ötéves terv időszakában belépő 23 300 m3/nap tisztítókapacitású bővítés és a kiépített új csatornahálózat a ia-18
