Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

kosság ellátottságában 7%-os növeke­dést eredményez. így a megyei ellátott­ság 22%-ra nő. A városok és a községek szennyvíz­­tisztítása és szennyvízelvezetése messze elmarad a vízellátás mögött. Mindösz­­sze 15 településünk rendelkezik szenny­vízelvezetéssel és tisztítással. Eger 70%­­os, Gyöngyös 49%-os, Hatvan 15%-os csatornaellátottsággal rendelkezik 1978 végén. A járásokban és a városkörnyé­ki településeknél a csatornázott terüle­ten élő népesség ellátottsága 5—10%­­os szintet mutat. A szennyvíziszap elhelyezése a megye egész területén gondot jelent. Célunk a szennyvíziszap-kezelés és -elhelyezés mintaszerű megoldása. A környezetvédelmi és vízvédelmi fel­adatok szolgálatában központi méreg­gyűjtő és megsemmisítő állomás létre­hozásának lehetőségét vizsgáljuk. A következő tervidőszakokban első­sorban városaink szennyvíztisztító kapa­citását növeljük. A felső-mátrai üdülőterület szennyvíz­­elvezetését fontos kérdésként kezeljük. E beruházás azonban csak állami tá­mogatással valósítható meg. Új gondként jelentkezik a kiskörei üdülőkörzetben szükséges vízellátási és csatornázási feladatok megoldása. Az anyagi fedezet jelenleg nem biztosított. vízrendezés, árvízvédelem, MEZŐGAZDASÁGI VÍZRENDEZÉS Heves megye területét, a Tisza víz­gyűjtőjén öt vízfolyás vízgyűjtője és há­rom belvízi öblözet fedi, illetve érinti. Tanácsi kezelésiben 146,3 kilométer ál­landó és időszakos vízfolyás van. A belterületi vízrendezések súlyponti terü­­'etei az Eger, Tárná vízgyűjtőin és a Ti­sza II. Vízlépcső térségében levő tele­­plüléseink. A tanácsi kezelésű és érde­keltségű vízfolyások, vízfolyás-szakaszok fejlesztését, felújítását és fenntartását a tervidőszakban folyamatosan végez­tük. Heves megye területén a Torna ár­vízi öblözetén fekvő települések védel­me jelenti a tanácsi vízkárelhárítás fő problémáját. Az 1974-es őszi árhullám elleni vé­dekezés tapasztalatai nyomán, a leg­veszélyeztetettebb községek védelmére 12 kilométer védvonal felújítását és fej­lesztését végeztük el. E védművek fenn­tartásáról folyamatosan gondoskodunk. Folyamatos az árvízvédelmi bizottság munkája is. A Kiskörei Vízlépcső tározóterének kialakítása közben épített, tiszai fővéd­vonal a megye érintett területén gya­korlatilag megszüntette az elöntés ve­szélyét. ( A megyében az eddigi, jelentős ön­tözésfejlesztési beruházás ellenére, a je­lenlegi 11 000 hektár öntözhető terület a megye mezőgazdasági művelésű terü­letének alig 4%-a. Az öntözésbe von­ható művelési ágakon, illetve növény­­kultúrákon belül az átlagosnál maga­sabb a 'belterjes kultúrák (zöldségfélék, szőlő, gyümölcs) aránya, ami a viszony­lag -kis területi részesedés mellett is ki­emeli az öntözéses termelés jelentősé­gét. Különösen célszerű a hevesi homok­hátság fejlesztése, a főművek és üzemi öntözőcsatornák kiépítése. VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK A vízi társulatok megyénkben 1963— 66 között alakultak. 1963-tól 41 vízmű és 7 csatornamű társulat alakult meg. Az Eger, Gyöngyös és Heves székhely­­lyel működő három vízi társulatnak a tanácsi szakigazgatási szervek, a me­gyei éves mezőgazdasági meliorációs beruházási támogatási keretből az igé-A gyöngyösi strand nyelt 50% ártámogatást rendszeresen biztosítják. Gondoskodnak arról is, hogy az üzemközi művek fejlesztése mindig összhangban legyen a térség gazdasá­gaiban megvalósítandó üzemi vízrende­zésekkel. Dr. Varga József Az egri strand 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom