Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

BEMUTATJUK az Országos Vízügyi Hivatal új főosztályvezetőit DR. ALFÖLDI LÁSZLÓ DR. ZÁKONYI JÁNOS Az OVH kutatási és műszaki fejlesztési főosztályának vezetője Alföldi László 1928-ban született és a geológus diplomát 1952-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettu­dományi Karán. Több fontos be­osztás után 1958 márciusától há­rom évig mint hidrogeölógus Mongóliában dolgozott Tapasz­talatait doktori értékezésben fog­lalta össze és summa cum laude fokozattal megszerezte a doktori címet. A VITUKI tudomá­nyos főmunkatársaként 1964-ben a hévízkutatás elvi és gya­korlati irányításában vett részt. Jegyzetet írt a Műszaki Egye­tem megbízásából, tanított az egyetemen, miközben tovább­ra is elmélyülten foglalkozott a budapesti hévizekkel, ame­lyekről több tanulmányt írt Nemcsak kezdeményezője, ha­nem témafelelőse és szerkesztője 'is volt a Magyarország hévízkútjai és a Budapest hévizei című kataszteri kötetek­nek. Számos nemzetközi hidrológiai tanfolyamon tartott elő­adást és több nemzetközi és hazai téma pályázó ton szerzett első díjat, összesen 51 tudományos dolgozata jelent meg, ebből 17 idegen nyelven. A VITUKI-lban 1972-foen a felszín alatti vizek főosztályának vezetőjévé nevezték ki, majd az átszervezés után a Vízrajzi Intézet helyettes vezetője 'lett A kutatómunka mellett dr. Alföldi László intenzíven részt vesz a szakmai közéletben is. Az Országos Ásványvagyon Bizott­ságnak 1953 óta tagja, s a bizottság kőszén szekciójának 1965—70 között elnöke volt. Több szakbizottsági tagság mel­lett, 1972 óta társelnöke a Magyarhoni Földtani Társulatnak és az MTA Földtani Tudományos Bizottságának is tagja. Az OVH-ba, mint főosztályvezető, 1980. januárjában .került a ku­tatási és műszaki fejlesztési főosztály élére. Budapesten született 1946-ban. Középiskolci tanulmányait Pécsett végezte, majd 1969-ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem Közle­kedési Szakán. 1971-ben a párt­­opporátusba került. Az MSZMP siófoki városi bizottságának gaz­daságpolitikai munkatársa volt, mojd a Somogy megyei Pártbi­zottság gazdaságpolitikai osztá­lyának munkatársaként foglalko­zott a megye infrastruktúrájának kérdéseivel — a vízgazdál­kodással, az építőiparral és a közlekedéssel. Dr. Zákonyi Jánost 1975-ben felvették szovjet aspirantú­­rára, s 1975 szeptemberétől 1978 december végéig mint aspi­ráns dolgozott Moszkvában, a Szovjet Tudományos Akadémia Szocialista Világgazdasági Intézetében. Tavaly, az év elején védte meg értekezését, amelynek címe: „A termelő infrastruk­túra helyzete a KGST európai országaiban és fejlesztésének feladatai a szocialista gazdasági integráció körülményei kö­zött" — volt, s nyerte el a közgazdaságtudományok kandi­dátusa címet. Több cikket publikált magyar és orosz nyelven, szerzője több orosz nyelvű, témájával kapcsolatos monográ­fiának is. A Vízgazdálkodási Intézetben 1979. január 1. óta foglalkozott elsősorban a vízgazdálkodás közgazdasági kér­déseivel. Orosz és angol nyelvből áílamvizsgázott — néme­tül és spanyolul is beszél. A tudományos tevékenység mellett aktív politikai munkás­ság is jellemzi. Egyetemi évei alatt kari KISZ titkárként dolgo­zott, az MSZMP-nek 1967 óta tagja, tanított az MSZMP So­mogy megyei Oktatási Igazgatóságán. Az OVH-ba 1979. no­vember 1-én került a Nemzetköri Kapcsolatok Főosztályának élére. Tervismertetö a Gabcikovo - Nagymaros vízlépcső rendszerről A hazai vízgazdálkodás legjelentő­sebb nagyberuházásáról a Csehszlová­kiával közösen megvalósítandó Gab­cikovo—Nagуmáros vízlépcsőrend szerről rendeztek szőkébb szakmai tervismer­tetést a VIZITERV-ben. Dr. Nagy László, az OVH főosztályvezető-helyettese kö­szöntötte a szakembereket és a meg­hívottakat, majd átadta a szót Jurcsek Viktornak, az OVIBER beruházási fő­mérnökének, aki ismertette a vízlépcső­­rendszer tervezésének előzméyeit. El­mondta a beruházás feltárásai, tervezési és kutatási munkái idestova 30 éve folynak. A két fél által egyeztetett kö­zös egyezményes terv 1978-ban elké­szült, s e dokumentáció alapján kez­dődött meg a kiviteli tervezés. Mindkét ország kormánya 1978-ban emelte tör­vényerőre a korábban aláírt államközi szerződést. Eszerint az építési munkák 1981-ben kezdődnek és befejezésük az ütemtervek szerint 1991-re várható. A vízlépcsőrendszer a Pozsony—Budapest közötti mintegy 220 kilométeres Duna­­szakasz komplex hasznosítását szolgál­ja majd, ezen belül is az energiater­melés, vízgazdálkodás és a nemzet­közi hajózás fejlesztését segíti, ugyan­akkor lehetőség nyílik a térség általá­nos fejlesztésére is. Mindezekről rész­letesen szólt Jurcsek Viktor, aki is­mertette a főbb létesítmények műszaki megoldásait is. Ezt követően Kollár Ferenc, a VIZI­­TERV létesítményi főmérnöke adott tá­jékoztatást a vízlépcsőrendszer környe­zeti hatásairól. Mindkét tájékoztatót vi­ta követte. Az OVH és a területileg il­letékes vízügyi igazgatóságok vezető szakemberei részletesen kifejtették vé­leményüket az eddig elkészült tervek­ről és észrevételeikkel, javaslataikkal hozzájárultak a tervek megvalósításá­hoz. A tervismertetőt és az azt követő vitát igen hasznosnak ítélte zárszavá­ban dr. Nagy László főosztályvezető, oki felhívta a beruházó és tervező fi­gyelmét a további egyeztetések és kon­zultációk jelentőségére is. Dr. Kerekes György 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom