Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
Vonóvedres kotró vedersora a parton Vedersoros kotró (hátul), úszódaru (elöl) Húsztonnás úszódaru a kikötőben Vontatóhajók a téli kikötőben — Már most nem olyan, mint az eddigi öt. Minden évre beterveztük a jégtörést, de a jég elmaradt. Megállás nélkül szedtük a kavicsot. Az idén, csak eddig, tizenöt napig vágtuk a jeget. El is maradtunk fél hónappal a kavicstermelésben. Tartozunk 250 ezer köbméter kaviccsal, de ezt még megfogjuk valamikor. — Mit fogtak még a kavics mellett? — Aranyat, ezüstöt, vasat, cserepet — mikor, mit. Mátyás király idejéből való aranytányért találtunk a Dunában, görög kanosát, olajmécsest, török kardot, 48-as pikát és amerikai repülőbombát, mostanában „újkori leleteket" is: fazekat, lábast, konyhakést. Az értékes tárgyak átadására szerződésünk van a múzeummal, a veszélyesebbre a tűzszerészekkel. r Es együttműködnek a legnagyobb budapesti építőipari vállalatokkal. Mert a kavics — élet. Nincs beton kavics nélkül, nincs gyár, ház, új városfal a Duna alól kiszedett, napfényre forduló kavicsmező nélkül. Fókakavics fogja, tartja össze a túlsó parti Óbuda új Budáját, a palotai paneleket, a békás- és káposztásmegyeri mezsgyék helyén felmagasodott új otthonokat. Ezek a kőkemény kavicsok őrzik az új családi fészkek melegét. Sosem gondoltam volna, hogy hány helyről indulhat ki az új élet ösvénye — itt a Duna alól, a part menti kavicspiramisokból. Innen, ebből a kis öbölből, amelynek egyik oldalát emeletnyi magas kavicsfal zárja, mint valami természetes cégér, a másikat kék-fehér csíkos vasturbán-sor — a javításra váró betonkeverő-henger. A kettő között víztükör, befutott hajókkal, indulásra váró uszályokkal, tétován köröző sirályokkal, mozdulatlanul álló tanyahajókkal. Tetejükön tévéantenna. Békés Attila A kikötő távlati képe 15
