Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
VIRÁGOZNI FOG EZ AZ ORSZÁG A Duna költeménye Mikor ilyent teremt az ég, Eredj, mondja, légy dicsőség, Légy címere nemednek, És ostora keblednek. (Kisfaludy Sándor) A régóta várt s nemrég kinyomtatott magyar nyelvű Napló tanúsága szerint Széchenyi István tíz al-dunai utat tett meg. Életének legtevékenyebb tizenhat esztendejére esnek ezek az utak, s ha meggondoljuk, hogy nem afféle szórakoztató kirándulásokról, de sokszor hónapokat igénybe vevő terep- és emberszemléről, s a kényes hajózási manőverek mellett még kényesebb diplomáciai műveletekről van szó, ráérezhetünk, mit jelentett számára Európa nagy folyója. Idehaza kevesebben vették észre, hogy az Al-dunai tervekkel nemcsak egy folyómeder, de egy nemzet jövője is készül. Bécsben azonban pontosan tudták ezt. A nagyhatalmú kancellár, Metternich összehúzta a szemöldökét: — Széchenyi gróf azt képzeli magáról, hogy ő fedezte fel a Dunát... Eljárt személyesen is Széchenyi a folyószabályozás ügyében — s ha nem járt volna is, ott voltak a titkos jelentések, a titkos besúgók. Jelenthették, hogy a cenki gróf aligalig hasonlít mágnástársaira. Nem sokat teketóriázik. — A Vaskapu? — kérdik tőle. — Meg kell lennie! — vágja rá. S ez nála nem nagyhangú Ígéret, mint az üres fecsegőknél. Vannak tervei — persze — a bécsi udvarnak is az Al-Dunával. Katonapolitikai elképzelések. Egy eljövendő háborúban jó felvonulási útvonalhoz juthatnának. Csakhogy ezek más tervek, mint a Hitel írójáé. Az udvar birodalomban gondolkodik, Széchenyi nemzeti államban. A magános malma... Álomból, ködképből, délibábból tervezni nem lehet. Beszámolókra, kalandos elbeszélésekre alapozni: legalábbis kétséges. A Vaskapunak „meg kell lennie!” A gróf maga vág neki a felfedező útnak. Mint a mítoszok argonautáira — akik az Isztroszon vagyis a Dunán is átverekedték magukat —, ismeretlen, vad vidék vár rá. A Napló 1830. június 24-ére, az indulás napjára keltezett bejegyzése: „Kora reggel a Pesten összerótt hajómon — amely úgy van megkonstruálva, ahogyan az első embereké lehetett, útnak indultam a Fekete-tenger felé. A hajón ... 11 ember van. Én, gróf Johann Waldstein, Beszédes, a földmérő, 1 szakács, 3 inas, 4 hajóslegény.” A hajót Desdemona névre keresztelték. Rozoga bárka; nem csoda, hogy utasa így sóhajt fel: „Egész MagyarorFolytatása a vaskapui szirthányásnak." Láncz József kőrajza szágon nem lelni egyetlen úgy-ahogy közepes hajót — sem nagyot, sem kicsinyt!” De hiszen — többek között — ezért vereti magát esővel, ezért fúvatja magát széllel. Nincs a hazában egyetlen tisztességes folyami hajó — miért is lenne, ha nincsen tisztességes hajózó utunk a tengerig! Előbb a víziutat kell megteremteni, aztán majd építünk hajókat is. Széchenyi már ezzel a jövendőbe pillantó szemmel fürkészi a partokat. „Gőzhajó nem barbároknak, azaz »hazánkfiainak« való, hanem civilizált népeknek. A gőzhajót meg kell előznie: birtokos középosztálynak ... bérlőknek, kik földjüket nem akarják elhagyni, hogy hajót vontassanak ... nevelésnek, erkölcsiségnek, a jobb és emberhez méltóbb állapotok utáni áhítozásnak ... annak, hogy szaga se maradjon a feudalizmusnak!” Átmetszéseket, eliszaposodott kis tavakat, halban bő holtágakat hagynak el. Ez még nem az Al-Duna, de Széchenyi tudja, hogy a folyókat nem szakaszonként — de mégcsak nem is önmagukban — kell számon tartani. A vízgyűjtő területen — akár egy ország politikai életében — minden összefüggésében értékelhető s alakítható. Tehát az is érdekes, hogy mit lát Tolnán túl, Szekszárd magasságában. Azt állapítja meg: „a vízszabályozásoknál egyik végletből a másikba estek. Azelőtt egy magános malma útját állta az általános előrehaladásnak, mostanság egy magános malmát, még ha az egyedüli vagyona is az illetőnek, kárpótlás nélkül gyakorta elbontják így az átmetszések alkalmával! Ezért megy Magyarországon minden oly nehezen ... mivelhogy bölcs törvényhozás, és megbízható végrehajtás nem gondoskodik kellőképpen minden egyes magánosról. A vízszabályozásoknak, átmetszéseknek tehát csakis a tulajdon biztonságán és az alispán felelősségén kell vagy lehetséges voltaképp alapulniuk, máskülönben minden homokra épül." És még hányféle akadálya van a du-16
