Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
A Duna bal parti töltésének erősítése Bajánál bágy—Berettyó-főcsatornán) 2—33 cmrel haladta meg a korábbi maximumokat. Ennék következtében az új előírások szerint hosszabb szakaszokon — összesen mintegy 690 kilométer hosszú védvonal mentén — részben magassági, részben keresztszelvény tekintetben növelni kellett az előírt méreteket, és emiatt ilyen mértékben növekedett a mértékadóra ki nem épített védvonlak hossza. A mértékadó árvízi előírásokban bekövetkezett változások miatt szükségessé vált az ország árvízvédelmi fejlesztési tervének felülvizsgálata is. A tervek korszerűsítését a vízügyi igazgatóságok és Budapest főváros 1977—79-ben készítették el. A tervek értékelése jelenleg folyamatban van, amelynek alapján az ország módosított árvízvédelmi fejlesztési tervének véglegesítésére várhatóan a jövő év elején kerül sor. Az említett számítások alapján az ország 4190 kilométer elsőrendű fővédvonalából (amelyből Budapest főváros kezelésében 84 kilométer van) az új mértékadó előírások szerint 1667 kilométer épül ki az V. ötéves terv végéig az előírt biztonságra. Ezenkívül a Körös-völgyben megépített szükségtározók segítségével további 412 kilométer védvonal mentén van meg a kívánt biztonság. 1980 végére tehát 2080 kilométer védvonal mentén, azaz a védvonalak 50%-án valósul meg a megkívánt biztonság. Az átlagos kiépítettségen belül a nagyobb folyók védvonalainak kiépítettsége az V. ötéves tervidőszak végén a következő: Duna 70%, Dráva 59%, Tisza 41%, Szamos 50%, Maros 53%, Körösök 33%, illetve a szükségtározók figyelembevételével a Körösök felső szakaszán 100%, azzal, hogy a szükségtározók igénybevétele esetén korlátozott mértékű károkkal kell számolni. Számadatok egyértelműen bizonyítják, hogy az ország árvízvédelmi rendszerének fejlesztésében még jelentős feladatok várnak megoldásra. Nevezetesen kereken 2450 kilométer védelmi vonalat kell még kisebb-nagyobb mértékben megerősíteni. Ezen túl, a legutóbbi árvizek tapasztalatait is figyelembe véve — mintegy 210 kilométer hosszú új töltést kell építeni. A kitűzött célok elérése érdekében kereken 100 millió m3 földmunkát kell elvégezni — mai áron, a földvédelmi törvény okozta költségnövekedést is figyelembe véve — 14—15 milliárd forint értékben. Az elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztésének célkitűzéseit a vízgazdálkodás-fejlesztési koncepció a következő konkrét feladatok megoldásában jelöli meg: Meg kell szüntetni a védvonalak magassági hiányait. A szükséges helyeken növelni kell a töltések keresztmetszeti méreteit. A védelmi rendszert szükség szerint ki kell egészíteni lökalizációs művekkel, árapasztó csatornákkal, körgátakkal, szükségtározókkal. Mederszabályozási beavatkozásokkal javítani kell az árvizek és a jég zavartalan levonulását. A védelmi művök 50%-án kell még fejlesztéseket végrehajtani, azok hoszszát mintegy 5%-kal növelni. Ez hoszszabb időt kíván. Csak nagyon gondos előkészítés és megfelelő végrehajtás hozhatja meg az optimális eredményt. Vagyis azt, hogy a kívánt mértékű kiépítés végrehajtásáig az időközben levonuló árvizek a lehető legkisebb károkat okozzák. Emiatt szükséges, hogy a fejlesztések először a leginkább veszélyeztetett, legértékesebb területek biztonságát növeljék a kellő mértékig. Ezt a célt szolgálta az új mértékadó árvizek meghatározása és a fejlesztési tervek ennek figyelembevételével való átdolgozása. Ezt tükrözi a végrehajtás, az V. és VI. ötéves terv célkitűzése is. A célkitűzések megvalósításának súlyponti feladatai az V. ötéves tervben a következők: A Duna völgyében: A Duna-balparli töltések erősítése Baja és Dunapataj között, valamint Makád térségében: a Rába mentén a Győr városi, a Győr— Árpás közötti jobb és bal parti töltésék erősítése, valamint Körmend árvízvédelmi műveinek kiépítése; a Dráva és a Mura töméseinek erősítése. A Tisza völgyében: A Tisza-jobbparti töltéseinek erősítése Leninváros és Szeged térségében; a Szamos-, a Bodrog-balparti, a Fehér- és Kettős-Körösbalparti, a Maros-balparti töltéseinek erősítése; végül szükségtározók építése a Körösök és a Zagyva völgyében. Az V. ötéves terv végrehajtása ten/ szerint folyik. A fejlesztési előirányzat időarányos részét 1978. december 31-ig 70 millió forinttal túlteljesítettük, annak ellenére, hogy az 1978. évi terv teljesítésében a kedvezőtlen időjárás miatt némi lemaradás volt. A pénzügyi terv teljesítésének feltételei biztosítottak. A kisajátítási költségek és az építőipari egységárak növekedése, valamint a beruházási költség-előirányzatok csök-11
