Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
kerítése miatt azonban az V. ötéves tervidőszakban előirányzott 270 kilométer védvonal-fejlesztésből előreláthatólag 230 kilométer valósítható meg. Д\/1. ötéves terv kidolgozása jelenleg folyamatban van. A tervezett fejlesztési munkák súlypontja változatlanul az V. ötéves tervben meghatározott térségekben van. Elsősorban az áthúzódó munkák folytatását, illetve befejezését tervezzük. Az V. ötéves tervről áthúzódó munkáikon kívül, a VI. ötéves tervben a következő fejlesztési munkák megindítását tervezzük: Országos Kubikostalálkozó Csongrádon ^Ä^Akik nem hallják a harangszót... A Duna völgyében: a Duna csepelszigeti és Bölcske—Madocsa térségi, a Mosoni-Duna szigetközi védvonalainak erősítése, valamint a Rába mentén Szentgotthárd árvízvédelmi műveinek kiépítése. A Tisza völgyében: a Tisza és a Zagyva töltéseinek erősítése Szolnok térségében: a Sajó és a Tárná töltéseinek erősítése; és végül a Bodrog jobb parti töltéseinek részbeni kiépítése. A felsorolt kiemelten kezelt feladatokon kívül, a pénzügyi lehetőségek függvényében folytatjuk tovább a többi folyó védvonalainak arányos fejlesztését is. А VI. ötéves tervben az előzetes számításök szerint 300 kilométer védvonal fejlesztését tervezzük. A nagy költségigényű szegedi és győri partfalas töltéserősítési munkák ebben az ötéves tervben gyakorlatilag befejeződnek. A fejlesztési munkák során mintegy 13 millió m3 földmunkát kell elvégezni. Magyarország árvízvédelmi rendszerének kiépítése a megkívánt mértékre az V. ötéves terv végére az új mértékadó árvizek figyelembevételével 50%ban történik meg. A koncepcióban megfogalmazott mértékű kiépítéshez a jelenlegi fejlesztési ütem mellett mintegy 34—40 év szükséges. Ebből következik, hogy a jövőben még hosszú ideig számolni kell az erősen korlátozott védőképességű árvízvédelmi rendszerben, nagy árvizek idején jelentős személyi és anyagi erőforrásokat igénybe vevő, nagy kockázattal járó védekezési tevékenységgel. Nagy jelentősége van ezért a meglevő árvízvédelmi művek — amelyek értéke mintegy 40 milliárd forint — védőképessége megőrzésének és a védelmi szervezet ütőképessége fenntartásának. Ennek érdekében folyamatosan gondoskodni kell a védelmi művek karbantartásáról és gondos ellenőrzéséről. Az ország árvízvédelmi helyzete szempontjából igen lényeges annak a védelmi szervezetnek a felkészültsége és ütőképessége, amely az ország korlátozott védelmi biztonságú árvízvédelmi rendszerében az árvizek elleni védekezés feladatát látja el. Ezért folyamatosan gondoskodni kell a védelmi géppark- és hírközlő hálózat állandó korszerűsítéséről, valamint a védelmet irányító és végrehajtó személyi állomány kiképzéséről, gyakorlatoztatásáról, továbbképzéséről, a védelmi módszerek fejlesztéséről. Zorkóczy Zoltán Romantikus környezetben, a Körös torkolatával szemben húzódó csongrádi Tisza-parton rendezték meg a kubikosok idei országos találkozóját és hagyományos vetélkedőjét. Augusztus 11-én, a Csongrádi Naptík megnyitó ünnepsége és a Kubikos Emlékmű felavatása után ide sereglett össze a város és a környék népe, a sak vendég, hogy a ritka élménynek számító kubikosvetélkedő szemta! núja lehessen. Igazi népünnepély zajlott a Tisza partján: színes, virágos emelvényen a zsűri, melynek elnöke Soltész József, az OVH főosztályvezetője, „társelnöke" Borbás Lajos, hajdani kubikos, a MEDOSZ volt főtitkára. Az emelvénytől jobbra színpad, amelyen a Kertészeti Egyetem — MEDOSZ együttese széki táncokat adott elő. A vetélkedőn 12 brigád, 120 ember indult — Csongrád, Szolnok, Békés megyei vízügyi igazgatóságok, vállalatok, vízgazdálkodási társulatok dolgozói. 12
