Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-07-01 / 7. szám

Hidrológusok vándorgyűlése Keszthelyen Május második felében a Magyar Hidrológiai Társaság rendezett orszá­gos vándorgyűlést Keszthelyen, az Ag­rártudományi Egyetem patinás falai kö­zött. A társaság országos vándorgyű­lése — több mint 400 résztvevővel — 156 olyan tudományos dolgozatot vizs­gált meg, amelyből félszáz foglalkozik a Balaton problémáival — a vízkész­letgazdálkodástól, a szennyvízelvezeté­sen keresztül a Balaton eutrofizáció­­jáig. A két nap alatt négy szekcióban le­zajlott élénk vita olyan új javaslatokat alakított ki, amelyek a folyamatosan romló Balaton-víz megjavításának azon­nal szükséges és fokozatosan beveze­tendő feltételeit adják meg évtizedek távlatára. Igen körültekintő, sok mérésen ala­puló dolgozatok elemezték a Balaton környezetvédelmét és állapították meg, hogy a tó vizének minősége rohamosan romlik. A Keszthelyi-öböl vízminősége például sokszor súrolja a fürdésre meg­engedhető érték határát. — Ennek a katasztrofális helyzetnek a javítása megkívánja, hogy azonnal hozzákezdjünk a Balatonba jutó táp­anyag csökkentéséhez úgy, hogy a szennyvizekből eltávolítjuk a foszfort, nagyon szigorú ellenőrzéssel biztosítjuk a helyes műtrágya-adagolást, és ha­tásos intézkedéséket hozunk a nádas állomány feltétlen védelmére és rend­szeres kezelésére — mondotta dr. Ju­hász József alelnök, a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem tanára. — Ezek az intézkedések azonban csak akkor érhetik el céljukat, ha azokat a na­gyobb költséget igénylő és hosszabb időt igénylő feladatokat is haladékta­lanul megkezdjük, amelyek nagyobb távlatban is biztosítják a Balatonba jutó tápanyagmennyiségek teljes kizá­rását. Milyen feladatokról beszélhetünk? — Nagyon fontos a Kis-Balaton tá­rozó építése, a teljes vízgyűjtő erózió­védelme és az állattartó telepek hul­ladékának ártalmatlan elheyezése, hogy csak néhányat említsek. A déli oldalon pedig a Balatonba jutó vízkifolyásokon a vízminőség-védelem érdekében táro­zókat, sankoló-tereket és hordalékfo­gókat kell építeni. A part menti mocsa­rakat, nádasokat eredeti, érintetlen ál­lapotukhoz hasonló helyzetbe visszaál­lítva aktívan be kell kapcsolni a vízmi­nőség-védelembe. A későbbiekben meg kell szüntetni a belvizek beáramlását a tóba, ill. csak a tározókon keresztül szabad bevezetni. Ismét felül kell vizs­gálni a Balaton üdülőövezeteiben léte­sülő szennyvíztisztító regionális telepek helyét olyan szempontból is, hogy az iszap feldolgozása és hasznosítása mi módon történjék. Az előadásokat élénk vita követte Mivel indokolja, hogy a vándorgyűlés kiemelten foglalkozott a Balaton kérdé­seivel? — Az 1979. évi őszi Országgyűlés megtárgyalja a Balaton fejlesztésében elért eredményeket és a további teen­dőket. Erre tekintettel voltunk a ván­dorgyűlés szervezésekor és lebonyolítá­sakor. A társaság harminc éve nemes hagyományainak folytatásaként a Ba­laton és környékének fejlesztésére, vé­delmére olyan megalapozott javasla­tokat készítettünk, amelyek, reméljük, hathatósan segítik e társadalmi fóru­mon is az őszi Országgyűlés munkáját. (Alföldi) Külföldi szaklapokban olvastuk: FRANCIAORSZAOBAN a lakosság vízigénye 1975-ben 4,5 milliárd m3 volt, amely az összes vízkitermelésnek 16%-a. A városi lakosságnak 100%-a, a falusi lakosságnak 90%-a jó minőségű ivóvízzel van ellátva. A számítások és az előre­jelzések a lakossági ivóvizigények további növekedésére utalnak, ezért egyre in­kább előtérbe kerül két fontos feladat; az egyik a vizkészletek minőségének sza­bályozása, a másik pedig a nyersvíz fokozottabb tisztításának megvalósítása — írja a Travaux legutóbbi száma. A SZOVJETUNIÓBAN a már üzemelő, az épülő és a kiviteli tervezés alatt álló nagytérségi vizátvezető csatornarendszerek együttes kapacitása jelenleg 90 km3/év a Gidrotechnika i Meliorácija legfrissebb számában közöltek szerint. A szerzők 35 nagy csatornát vizsgáltak, ezek hossza 50—1100 km közötti, kapacitása 50— 400 m3/s. Megállapították, hogy a létesítményeknél döntő szempont a vízminőség alakulásának és változásának előre jelzése. AZ NSZK-BAN 1978. január 1-töl új szennyvizbírsági törvény lépett életbe. Ennek értelmében a természetes vizek szennyezéséért 1981 után szigorúbb bünte­tést kell fizetni — írja a Wasser und Boden. Már most foglalkoznak a jelenlegi állapotok felmérésével és a törvény várható következményeivel. AZ USA-BAN Carter elnök a múlt évben előterjesztette vízügyi reformjainak rövid összefoglalóját, amelyet a Nemzeti Vadász Szövetség elnökhelyettese ismer­tetett — írja a Journal of Soil and Water Conservation. AZ USA vízvédelmi törvényének célja, hogy 1983-ig megvalósuljon a hal- és vadvédelem, és ezen túlmenően a vizeket úszásra, üdülésre alkalmassá tegyék. A Környezetvédelmi Hivatal becslése szerint a szennyvíztisztítási létesítményekre 106,2 milliárd, a csapadékvízzel bekerülő szennyezések visszatartására pedig 61,7 milliárd dollár beruházási költséggel számolnak az USA-ban — írja az Engi­neering News-Records ... 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom