Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7. szám
A fiatalodás állomásai i4 Velencei-tó vízgazdálkodása A Velencei-tó vízgazdálkodáséról és környezetvédelméről beszélgettünk dr. Springer Ferenccel, a Velencei-tavi Intéző Bizottság titkárával. — Néhány szót a tó adatairól... — A Velencei-tó a Vértes Hegységtől délre, lapos süllyedékben fekszik. Alapterülete 25,3 km2, partvonala 26 km hoszszú. Vízgyűjtő területe 602,3 km2, amelynek közel kétharmad részéről a Császárpatak gyűjti be a csapadékvizeket. A tó vízszintjének állandósítását a zámolyi és pátkai tározókban időszakosan tárolható 17 millió m3 víz teszi lehetővé. A tóba ömlő és a vízutánpótlást jelentő patakok közül legjelentősebb a Vereb— pázmándi vízfolyás, míg a többiek időszakos vízfolyások. A tó vízszintjének szabályozásában a Dinnyés—kajtori csatorna szerepe a vízlevezetés biztosítása. így a víz, a Nádor- és a Sió-csatornán a Dunába kerül. Az üdülésre, sportolásra igen alkalmas Velencei-tavat az 1930-as években fedezték fel a pihenésre, üdülésre vágyó emberek. A táj adottságainak megőrzésére, és a fejlesztés szervezésére hozták létre 1934-ben a „Velencei-tavi Országos Szövetséget”, amelynek célkitűzései a mai napig helytállók. — Két évtizede a tó veszélybe került... — Az 1950-es évek végén a tó szervesanyag-feltöltődése, az intenzív mezőgazdasági művelés térhódítása és a növekvő környezeti szennyeződés komoly nehézségeket okozott. A tó vízszintje az egyenletes vízutánpótlás hiányában a csapadékmennyiségtől függően ingadozott. A feliszapolódott tó kedvezett a nád és egyéb vízinövények elszaporodásának. A Velencei-tavi Fejlesztési Program vízügyi munkáinak kezdetekor a teljes tófelület 60%-át (15 km2) nád borította, amely a tó természetes egyensúlyát biztosító felületnél mintegy 4 km2-rel több. Az 1960-as évek előkészítő munkájának eredményeként, a vízügyi ágazat meghatározta a tó megfiatalításához, a környezeti ártalmak mérsékléséhez és megszüntetéséhez szükséges munkálatokat. Ezek a kormány által 1971-ben jóváhagyott Velencei-tavi Fejlesztési Program céljai között, mint alapvető és elsődleges feladatok szerepelnek. A végrehajtás során mindeddig sikerült e fontos feladatok időarányos teljesítését biztosítani. Az alapvető vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi feladatok: a vízkészlet-gazdálkodás, a tószabályozás és a vízi környezetvédelem. — Kezdjük a vízkészlet gazdálkodással. — Az elmúlt 25 év távlatában a tavaszi esőzés utáni maximum és a nyári szárazság utáni minimum között 180 cm volt a tó vízszintingadozása. Ennek megszüntetésére megépült a Zámolyi és a Pátkai tározó. Ezek a tavaszi csapadékból a Velencei-tó víztömegének egyharmadát képesek tárolni. A nyári csapadékszegény hónapokban a víz a Császár-patakon keresztül jut a tóba. A tervszerű vízszintszabályozás érdekében szabályozták és bővítették a Dinnyés—kajtori csatornát. Folyik a vízfolyások további mederrendezése és a hordalékfogók építése is. — Tószabályozás? — A szélsőséges értékek között ingadozó vízszint különösen kedvező viszonyokat biztosított a növényi anyagok elszaporodására, a tó eliszapolódására. Emberi beavatkozás nélkül a tó mocsárrá válna. A vízügyi munkálatokban e folyamat visszafordítása érdekében többek között 12 millió m3 szerves anyagokkal telített iszap eltávolítása szerepel. Ez ideig mintegy 5 millió m3 kotrása megtörtént. A munkálatok során a tó nádfelülete 60%-ról mintegy 50%-ra csökkent. Ezzel nemcsak a szabad vízfelület növekedett, de a tóban tárolt víztömeg és a tó átlagos vízmélysége is. A tó megfiatalítása — 8—10 esztendő tapasztalata mutatja — szemmel láthatóvá lett, fokozódott a víz öntisztulása. A tómeder kotrása speciális feladat. Az iszapfeltöltés után alakult ki a szabályozott partvonal, amely a zárt strandók, hajókikötők és sportlétesítmények kivételével — közterület jelleggel — mind több embernek biztosítja a szabadidő eltöltését. így, az emberi beavatkozás segítségével, a Fejlesztési Program feladatok megvalósításának eredményeként válik a Velencei-tó üdülő tóvá. — A környezetvédelem napjaink kikerülhetetlen témája. így van ez a Velencei-tó mellett is? — A vízikörnyezetvédelem összetett feladat, amely nemcsak a tó vízfelületére és a közvetlen tókörnyékre terjed ki. Az egész vízgyűjtő területen kell feltárni és megszüntetni a szennyeződéseket. Alapvető feladat megakadályozni, hogy a tóparti üdülő- és lakóterületek kommunális szennyvizei vagy akár a tisztított szennyvizek a tóba kerüljenek. A regionális szennyvízhálózat a tó vízminőség-védelme céljából létesül. A dinynyési szennyvíztisztító telep ma már 2500 m3/nap kapacitással működik. A tisztított szennyvíz Elza majornál nyomással 'kerül a Dinnyés—kajtori csatornába. A mezőgazdaság a tisztított szennyvizet öntözésre hasznosíthatja. Mindez önmagában kevés. Gondoskodni kell a teljes vízgyűjtő területen a vízszennyeződések megakadályozásáról. Fokozott szennyeződést jelentene a korszerűtlen állattartó telepek és a mezőgazdaság intenzív műtrágya felhasználása. Első lépésként Csákváron épül a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep, amelynek üzembehelyezésével a csákvári kórház és Csákvár nagyközség tószennyező hatása megszűnik. Fontos feladat az állattartó telepek építési helyének megfelelő kijelölése és a szennyvízkezelés megoldása. A közelmúltban a Dinnyésen tervezett állattartó telep már a vízgyűjtő területen kívül épül meg. A víztározók és vízfolyások mentén a szennyeződések ellen a legjobb védekezés a fásítás. A véderdő sáv — esztétikai és levegőtisztasági hasznosságán kívül — szinte megszűri és tisztítja a vízfolyásba és a tározóba jutó vizeket. A Velencei-tó és az egész táj környezetvédelmét a Velencei-tavi Fejlesztési Program továbbra is alapvető és minden más fejlesztést megelőző kérdésként kezeli. Ezek az alapvető munkálatok a vízügyi ágazathoz tartozó tervező, kivitelező és üzemeltető vállalatok együttes munkájának eredményeként — a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság irányításával — a Velencei-tavi Intéző Bizottsággal szorosan együttműködve, tervszerűen haladnak. Az eddigi komplex fejlesztésnek köszönhető, hogy az 1960-as évek elejéig romló vízminőség már javuló tendenciát mutat. A rendezett partszakaszok egyre kulturáltabb feltételeket biztosítanak az üdüléshez, fürdőzéshez és a vízisportok űzéséhez. A tó a szemünk láttára fiatalodik meg! ELKÉSZÜLT ÉS ÜZEMEL a több mint 40 millió forintba került kistarcsai új megyei kórház szennyvízelvezető rendszere. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kivitelezésében készült szennyvízelvezető rendszer úgy épült ki, hogy a kórház szennyvizei mellett a Kerepestarcsa—Nagytarcsa községek szenyvizeit is képes lesz a főváros csatornahálózatába továbbítani. Budapest határától a Rákos-patakig megépült főgyűjtő — amely e beruházás keretein belül létesült — a XVI. kerület szennyvizeit is elvezeti. 27
