Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-05-01 / 5. szám

1979. január-februári Tisza-völgyi árvédekezés tapasztalatai HIDROMETEOROLÓGIAl, HIDRAULIKAI VISZONYOK A Tiszának és mellékfolyóinak víz­gyűjtőjén december utolsó napjaiban tapasztalható felmelegedés és csapadé­kos időjárás együttes hatására árhul­lám indult el. A leesett csapadék­­mennyiség december 28—31. között 67—189 mm volt. Szolnoknál az árhul­lám január 12-én 706 cm-rel tetőzött. A Földközi-tenger nyugati medencéjé­ből enyhe, nagy nedvességtartalmú lég­rétegek hatására a Zagyva és a Tárná vízgyűjtőjén január 28—30. között átlag 55 mm csapadék hullott. A hóolvadás és csapadék heves árhullámot indított, amely a Zagyva középső szakaszán, Jászteleknél január 31-én a korábbi maximumot 2 cm-rel meghaladva 518 cm-rel tetőzött. A Körösökön is árhullám nyomán február 1-én lezárták a Hortobágy— Berettyó mezőtúri árvízkapuját. Nyitásra az árhullám csúcsának elvonulása után február 4-én került sor. Közben a Hor­tobágy—Berettyón minden eddigit 6 cm-rel meghaladta a vízállás. Emiatt a belvízátemelő szivattyúknál korláto­zásra került sor. A január 24—31. között, a Felső-Tisza és főleg jobb oldali mellékfolyói víz­gyűjtőjén megismétlődött a december végi csapadékmennyiség és a hóolva­dás hatására újabb árhullám indult. Ez az árhullám Tokajban a korábbi maximális vízszintet 8 cm-rel, Tiszafüre­den 15 cm-rel, Tiszaroffon 22 cm-rel meghaladó, Szolnok térségében az ed­digi LNV körüli szinttel tetőzött. A ki­alakult vízszinteket a nyárigátak duz­zasztó hatása 2—3 dm nagyságban be­folyásolta. A lejjebb levő szakaszokon a korábbi maximális szintet meg nem haladó tetőzések kialakulását a csong­rádi alacsony vízszint és az alpári és bőgi nyárigát mint árvízi tározó kedvező időben történt megnyitásának hatására vezethetjük vissza. Az árhullám levonulása során Igazga­tóságunk naponta mérte a Tisza vízho­zamát a kiskörei és a szolnoki szelvény­ben. A legnagyobb kiskörei vizhozam 2300 m3/sec, a legnagyobb szolnoki víz­hozam 2393 m3/sec volt, mely nem érte el az 1970-es árvíznél mért mintegy 2500—2600 m3/sec-os értéket. A Körösök völgyében indult újabb ár­hullám a Hortobágy—Berettyó mező­túri árvízkapujának ismételt bezárását tette szükségessé. A tetőzés a szivaty­tyúzási korlátozások ellenére igen ma­gas vízállással 728 cm-rel alakult ki. Az árvédelmi készültség időtartama 47 nap volt, ebből 31 nap harmadfokú védekezést igényelt. FELKÉSZÜLÉS Igazgatóságunk január utolsó nap­jaiban még a zagyvái védekezésre kon­centrálta mozgatható erőit, amikor oz első előrejelzések megérkeztek, a Tisza felső szakaszán kialakult árhullámról. Február 4-én a VITUKI a tetőzés idő­pontját változatlanul hagyta, ugyanak­kor a tetőző vízállást 910+35 cm-re megemelte. A védelemvezetés, értékelve a kiala­kult helyzetet, a Tisza igazgatósági sza­kaszára 940 cm-es úgynevezett felké­szülési szintet határozott meg. Egyidejű­leg — a mintegy 48 órás időelőny alap­ján — február 5-én Győrből 200 főt, a TRVVV-től és a társulatoktól 350 főt, a HM-től két ütemben 600 főt, további 500 főt készenlétbe, míg Székesfehér­várról és Bajáról további 220 főt kért a védekezéshez. A védekezési létszám a II. 6-i 1500 főről II. 12-re 3600 főre emelkedett. A 32 Tiszabura belterületén rézsűmegtámasztás készül H A Sassy kanyarban épült védmű a víz tetőzését kiépítve várja

Next

/
Oldalképek
Tartalom