Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
20 ezer hektár erdőt irtanak ki, 40 ezer hektáros területet dréneznek, öntözésre 3 ezer hektárt rendeznek be és 1 millió 200 ezer tonna tőzeget termelnek. E munkák erdőirtással kezdődnek, amelyet teljesen gépesítettek. Ezután speciális gépekkel kiforgatták a néha 10—15 m3-es köveket, majd a gyökerekkel együtt a táblák szélén kupacokba gyűjtik. A tereprendezés után a teljes területet alapcsövezik, amelyen keresztül a talaj vízháztartását szabályozzák, de több helyen alkalmaz• nak esőztető öntözést is. A talajt tőzeggel javítják és ezután átadják terítésmentesen a termelőknek üzemeltetésre. A tőzegtermelésről külön is érdemes szólni :a mocsarat lecsapolják, kiszárítják, eltávolítják az erdőt és gyepet, ezzel 3—4 m vastag tőzegréteget nyernek. Körülbelül 50 méterenként csatornát ásnak, és megcsapolják a talajvíz szintjét. A tőzegréteg felső tíz centiméterét ezután traktorok vontatta speciális munkagépekkel megforgatják, hogy a tőzeg porrá száradhasson. Ezt azután gépekkel összehúzzák bakhátakba, s egy másik célgép fölszedi hatalmas tartályokba, kocsikba tölti, majd deponálják. Innen szállítják a porrá száradt tőzeget exportra és a mezőgazdasági üzemekbe. A kolhozokban a tőzeget alomnak használják, amely megszívja magát trágyalével, kitűnő komposzt válik belőle, s a meliorációs munkáknál ezt használják fel talajjavításra. A termővé tett területeket az állam átadja a mezőgazdasági nagyüzemeknek, s a meliorációs munkákért nem számol fel semmit. Beszélnünk kell a polderekről, azaz a tengertől elhódított területekről is. A Parnu melletti ,,Audru”-poldernél egy nyolckilométeres árvédelmi töltéssel kizárták a tengert, így 560 hektárnyi termőterületet nyertek. A tenger szintje alatt három méterrel levő területet is rendezték, alagcsövezték, amelyből Tallinn — Szolnok testvérvárosa 325 hektárt esőztető módon öntöznek. Mindezeket a meliorációs és vízgazdálkodási munkákat az „Észt Mezőgazdasági Technika” végzi. A vízgazdálkodási Minisztériumra csak a beruházó és a műszaki ellenőr szerepe marad. A kivitelezési munkákat tehát egy kézbe összefogva végzik. Az „Észt Mezőgazdasági Technika” azonban a tereprendezés, drénezés, tőzegtermelés mellett gépeket is ad a mezőgazdaságnak. Korszerű szervizszolgálattal, javítóműhelyekkel áll a rendelkezésünkre, szállítást is végez, biztosítja az alkatrészellátást, az állattenyésztő telepek gépészeti berendezéseit beszerzi és beépíti, sőt a kolhoz tagjainak házakat is épít. A termőföld fontosságát jól érzékelhettük a Tallinntól nem messze levő Május 9. kolhoz példáján. Az 1971-ben kilenc kisebb kolhozból összevont nagyüzem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből a területből azonban 3 ezer hektárt erdő borít, 2 ezer hektáron mocsár van, s mindössze 4 ezer hektár művelhető, azaz területüknek még a fele sem. A jelenleg mocsár uralta területet viszont hét év alatt be akarják kapcsolni a termelésbe a már ismertetett módon. Környezetvédelem Észtországban még tiszták a folyók, mégis vizsgálják a vizek minőségét: óvják a környezetet. Ebben a magyarok is segítettek: az észtek által épített laboratóriumot magyar műszerekkel szerelték fel. Nemcsak a fokozott iparosítás következményeitől óvják az észtek a folyók vizét, hanem a nagy állattartó telepek szennyvizeitől is. Ezeket a hatalmas állattartó telepeket mostanában kezdik építeni, úgyhogy erősen foglalkoztatja a szakembereket a hígtrágya elhelyezése és hasznosítása, így érthető, hogy az észtek kíváncsiak ilyen irányú eredményeinkre, ha Szolnok megyébe látogatnak. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói november 7-e alkalmával táviratban üdvözölték az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság vízgazdálkodási dolgozóit, hírt adva arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben vállalásaikat becsülettel teljesítették. Nagy Illés igazgató 7
