Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-02-01 / 1. szám

Gazdasági „robbanás” a Pamir lábánál Külsőre a Dél-Tadzsik Komplexum kevéssé hasonlít mondjuk a tyumenyi vagy a Bratszk— Uszty—Ilimszk körüli kiépült gazdasági körzetre: hiányzik Szibéria végtelensége, nincsenek egy­más közelébe telepített nagyvállalatok és Tádzsi­kisztán mezőgazdasága sem nevezhető fiatalnak. Ami közös vonásuk — az építőket kezdettől fogva fogadó nehézségek. Az első esetben végtelen mo­csarak, a másodikban sűrű tajga, míg a harma­dikban a hegyek képeznek akadályt. Mindezek el­lenére a tudományosan megalapozott számítások szerint a legutóbbi esetben éppen a hegyeket vá­lasztották az építkezések színhelyéül. Indokolt-e ez a jelentős ráfordítás? Igen, mert a nureki elektromos energia önköltsége országos viszonylatban az egyik legalacsonyabb. Az erőmű költségei teljes kapacitása elérése után 4,5 évvel megtérülnek. Pedig a vízerőmű a vidék átalakítá­sának csak a kezdeti lépése. A víz „két foglalkozása” A vízerőmű termelte energia új gyártásokat hív életre. Segítségével a jamani elektrokémiai kom­binátban műtrágyát és alagcsöveket gyártanak — mindkettőre nagy szüksége van Közép-Ázsia me-. A nureki csomópont Ügy tűnik, Tádzsikisztánt a villamos energia termelésére predesztinálták: a köztársaság területének 93%-át elfoglaló he­gyeket átszelő gyors folyók kö­zül csupán a Vahson és a Pjan­­dzson összesen 27 millió kilo­watt vízierőmű-kapacitás épít­hető — több mint 114 milliárd kilowattóra évi átlagos energia­­termeléssel. Potenciális vízkész­leteit tekintve Tádzsikisztánt csak KeletnSzibéria múlja felül. Hosszú ideig azonban „nem ízlett” e „csemege” az energeti­kusoknak és az építőknek. Pon­tosabban az 50-es évek végéig, amikor elhatározták a nureki vízerőmű felépítését a Vahson. Ekkorra már jelentős tapaszta­lattal rendelkeztek a vízerőmű­vek építésében bonyolult viszo­nyok között — beleértve a he­gyeket is. Tökéletesítették az elektromos energia nagy távol­ságokra való továbbítását is és az iparfejlesztési tervek arra is választ adtak, ki lesz az új ipar­vidék energiafogyasztója. A program méreteit illusztrálja, hogy megvalósításába a nureki erőmű építőin kívül 45 kutató­tervező intézetet és 250 szovjet vállalatot is bevontak. A nureki erőmű már áramot ad a közép-ázsiai energetikai rendszerbe. Idén helyezik üzem­be az ötödik energiatermelő gépegységet, végül a kilencedi­ket 1980-ban. A 2700 megawatt kapacitású erőmű tervezett költsége körülbelül 700 millió rubel. Nureki erőmű 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom