Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
tett települések vízellátási kérdéseiről. Előterjesztéseinket a felettes politikai és állami testületek megvitatták és jóváhagyták. Előterjesztésünk nyomán került aláírásra a Nagymaros—Gabcikovo Vízlépcsőrendszer megvalósítására kötött magyar—csehszlovák államközi szerződés is. Összefoglalóan azt mondhatjuk: munkában és eseményekben bővelkedő évet zárunk, de abban a tudatban, hogy tennivaló jócskán maradt hátra, amiből az új esztendőre, 1978-ra sem kevés jut. Az 1978. évi feladatok Az 1978. évi feladatokra és ezek sikeres végrehajtásával kapcsolatos teendők felvázolására áttérve, az OVH elnöke elöljáróban hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodás 1978. évi feladatait is a népgazdaság fejlődésére meghatározott gazdaságpolitikai irányelvek és társadalompolitikai célkitűzések határozzák meg. A népgazdasági terv fő feladatként az V. ötéves terv 1978-ra eső részének pontos megvalósítását jelöli meg. Ennek érdekében a hatékonyság növelésével, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság tervszerű fejlődését tartósan elősegítő folyamatokat. Ezt követően a beszámoló a vízgazdálkodás 1978. évi tervének főbb céljait az alábbiakban foglalta össze: A víztermelő kapacitások és az elosztóhálózat, továbbá a csatornázás fejlesztését olyan ütemben kell tovább építeni, hogy a közművesítés a helységfejlesztés, közte a lakásépítési programok végrehajtását segítse. A víztermelő kapacitásokat napi 100 ezer m3-rel kell növelni, a hálózatokat pedig oly mértékben kell bővíteni, hogy lehetővé váljék 90 ezer új lakásnak a vízhálózatba és mintegy 30 ezer lakásnak a csatornahálózatba történő bekötése. E feladat keretében súlypontosan kell kezelni a regionális vízellátó rendszerek fejlesztését, valamint a munkáslakta nagy városok, a kiemelt üdülőövezetek és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátásának program szerinti megoldását. Az ipari vízhasználatokban a víztakarékos és a vízminőséget óvó technológiák fokozatos bevezetésének meggyorsítását kell biztosítani. Ugyanakkor munkába kell venni Budapest, a borsodi iparvidék és a Közép-Dunántúl ipari vízellátásának regionális kialakítását. A mezőgazdasági termelés bővítését és biztosításának növelését szolgálja az öntözésre berendezett terület 30 ezer ha-nyi növelése és az ehhez szükséges állami főművek kiépítése. Fokozott figyelmet kell fordítani ugyanakkor az öntözőberendezések jó kihasználására, a vízfelhasználás hatékonyságának fokozására. Tervszerűen és engedmények nélkül kell folytatni a vizek káros hatásainak elhárítására az árvízvédelmi művek és rendszerek kiépítését és erősítését. A belvízvédelmi rendszerek gyorsabb ütemű kiépítését a súlyponti területekre — Békés, Csongrád, Szolnok megyék, illetve Borsod és Szabolcs megyék érintett térségeire — koncentráltan és koordináltan kell végrehajtani. Nagy hozzáértéssel és elszántsággal kell érvényt szerezni környezetvédelmi törvényünknek: minden lehető eszközzel védeni vízkincsünk minőségét itthon és országhatárainkon kívül egyaránt. Feladatunk a Kiskörei Vízlépcső II. üteme tervidőszakra eső részének megvalósítása a tervezett duzzasztás biztosításával, a térségben felmerült problémák érdemi és gyors megoldásával. Feladat továbbá a Nagymaros—Gabcikovo Vízlépcsőrendszer előkészítésének meggyorsítása és a Csongrádi Vízlépcső beruházási javaslatainak előterjesztése. E célkitűzések megvalósítására alkalmas szellemi, emberi és szervezeti feltételeink vannak. Állóeszköz-fejlesztésre is 10,2 milliárd forint áll rendelkezésünkre, melynek 70%-át vízi közművek építésére, 2%-át mezőgazdasági vízszolgáltatásra, 13%-át vízkárelhárításra, míg 15%-át nagyberuházásokra és egyéb célokra fordítjuk. Feladataink között 1978. évben jelentős helye van a következő középtávú tervre való felkészülésnek. Ismeretes a VI. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának általános munkaprogramja és benne a mi feladatunk is. Ennek keretében ez évben az V. ötéves terv várható eredményeinek sematikus elemzését kell elvégezni, valamint műszaki-közgazdasági koncepciók rendszerét kell kialakítanunk: érvényre juttatva a hosszú távú vízgazdálkodási tervünk céljait és elveit. Igen fontos, hogy a funkcionális főosztályok készüljenek fel az ágazat olyan gazdálkodási (pénzügyi, munkaügyi, beruházási nemzetközi stb.) koncepcióinak elkészítésére, amelyek biztosítják — a tervező munkán keresztül is — a népgazdaság egészébe való beleilleszkedést, a fejlődéssel való lépéstartást, a kívánatos szabályozottságot, előrelátást és kifejezik az ágazat sajátosságait is. A szakágazati főosztályok ugyanakkor érvényesítsék már kész, vagy most születő koncepcióikat; súlypontos területnek kijelölve a vízkészletek gyarapítását és védelmét; a vízkárelhárítás fejlesztését; a lakossági és gazdasági vízi közművek kiépítését: a vízi környezet védelmét: és így tovább. E munkát előrelátásnak, tudományosműszaki és közgazdasági alaposságnak, realitásérzéknek és politikai tisztánlátásnak kell jellemeznie. Előtérbe kell kerülnie az értelemnek, igényességnek és a jó „csapatszellemnek”. Terveink valóra váltásának módja és feltételei Az 1978. évi feladatok felvázolását követően az államtitkári beszámoló megvilágította azokat a kérdéseket, melyek elengedhetetlenek a célkitűzések sikeres végrehajtásához. Ennek kapcsán az OVH elnöke rámutatott a következőkre: Az 1978. évi népgazdasági terv, ezen belül a vízügyi feladatok valóra váltásának feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szintjén növeljük a tervszerűséget, a hatékonyabb munkára irányuló erőfeszítéseket. E minőségileg magasabb követelmények teljesítése cselekvő 2
