Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-11-01 / 5. szám
A víztisztító mű gépháza nerál kivitelező a Vízügyi Építő Vállalat,- a munka lebonyolítója pedig az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat volt. A beruházás 170 millió forintba került. A kapacitás belépési ideje 1976. III. negyedévében történt. A beruházás teljes egészében 1978 III. negyedévében valósult meg. A Mátravidéki Regionális Vízmű III. ütemének befejezésével egy 1960-ban elkezdett nagy koncepció utolsó lépcsője fejeződött be, amelynek eredménye a térség vízellátási kérdéseinek megoldása és amely egyben a térség egyéb népgazdasági jelentőségű fejlesztésének lehetőségét biztosítja. Ezen gazdasági és politikai eredmény kedvező hatása hamarosan az egész terület fejlesztésének fellendülésében tapasztalható lesz, mivel ennek eddigi legnagyobb akadálya a vízellátás kérdésének megoldatlansága volt. A munka befejezésével meg kell állapítani, hogy annak megvalósítása csakis az OVH, a Megyei Tanács és egyéb szervek és hatóságok, beruházók, üzemeltetők, kivitelezők és tervezők szoros együttműködésével vált lehetségessé. Farkas József—Ráth István MINISZTERTANÁCS ELŐTT Hz ipari üzemek vízgazdálkodásának szabályozása Az ipar évente több mint 3 milliárd köbméter vizet használ fel, az ország összes fogyasztásának 55 százalékát, s további 4 milliárd köbmétert az újbóli felhasználással nyer. A folyókba és a tavakba engedett szennyező anyagoknak a 70—75 százaléka is ipari eredetű. Az ország — ezen belül az ipar — vízigényei rohamosan növekednek, de a vízkészletek korlátozottak, a beszerzés pedig mind nehezebb és drágább. Szükségszerű és nagyon fontos követelmény tehát az ipar hatékonyabb ösztönzése a víztakarékosságra és a vízminőség védelmére. Az ipar vízgazdálkodásáról másfél évtizeddel ezelőtt kiadott jogszabályok már nem felelnek meg a hatékonyabb gazdálkodás követelményeinek, ezért került a Minisztertanács elé az előterjesztés, amely az intenzív ipari vízgazdálkodásra ösztönző új szabályok legfontosabb elveit foglalja össze. Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben ezeknek az elveknek megfelelően szabályozza majd az OVH elnöke az ipari üzemek vízgazdálkodását. Alapvető követelmény, hogy az üzemek fejlesztésében a víztakarékos technológiákat helyezzék előtérbe, még inkább törekedjenek az ismételt felhasználásra, a víz visszaforgatására, tehát a frissvízigény jelentős csökkentésére. Lehetőleg már a technológiai folyamatokban indokolt kiszűrni a vízszennyező anyagokat, s gondoskodni azok elhelyezéséről, esetleg hasznosításáról. Fontos feladat, hogy az üzemek a vízzel legalább olyan gondosan és szakszerűen gazdálkodjanak, mint az energiahordozókkal, nyersanyagokkal. Ennek érdekében az üzemi vízgazdálkodás szervezetét is fejleszteni kell. A vállalatoknál üzemi hidrotechnológusokra van szükség és gondoskodni kell arról, hogy az üzemi vízellátó és tisztító műveket jól kiképzett szakmunkások kezeljék. Fejleszteni kell a vízügyi hatóságok munkáját és a felügyeleti ellenőrzést ki kell terjeszteni az üzemek vízgazdálkodására is. Kétségtelen, hogy egyik napról a másikra nem lehet elérni látványos eredményeket, szívós, következetes munkára, széles körű összefogásra van szükség. Az erők egyesítése érdekében indokolt, hogy a víz- és szennyvíz-technológia műszaki fejlesztését az ipari tárcák az OVH-val együtt közös célprogramok alapján oldják meg. Az ipari vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepciója szerint kell kidolgozni ezeket a célprogramokat és gondoskodni az új létesítmények berendezéseinek tervezéséről, gyártásáról — tehát az ipari háttér kiszélesítéséről. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztését az ipari üzemek vízgazdálkodásának szabályozásáról. 4 Mátravidéki RV III. üe. Csórréti tározó völgyzárógát egyesített vb. műtárgy és tisztítómű távlati képe
