Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-11-01 / 5. szám

Novoszibirszki erőmű IA jövő országában Csodálatos a moszkvai vnukovoi re­pülőtér este. Az jut eszembe, hogy nem­hiába a Szovjetunió polgári légi flot­tája a legnagyobb a világon .. . Elindulunk. Tízezer méter a magasság. Utazósebesség: 900 kilométer óránként. Az Ural tatárul: öv. Túl rajta már Ázsia. Eszembe jut: a bújdosó kozákok hettmanja, Jermák — 540 kozákjával és a Sztrogonov család 300 zsoldosának élén 1581-ben — valamivel másabb körülmények között indulhatott Kacsum tatár kán, Dzsingiszkán leszármazottja ellen, Szibéria meghódítására, mint mi, a Magyar Hidrológiai Társaság tanul­­mányútjának résztvevői, akik a szibériai vízi erőműveket akarjuk „meghódítani11, illetve megismerni. A Szovjetunióban található ugyanis a világ vizerőkészletének 12%-a. Lenin közismert képlete: Kommunizmus = szovjet hatalom -j- az ország villamo­sítása. Az 1920-ban elfogadott GOELRO terv, a villamosítás történetében egye­dül álló fejlesztést indított el. Ma már a Szovjetunió energetikai állóeszköz­állományának értéke a nemzeti vagyon 15,3%-a, amelyből a vízi erőműveké 3,3 százalék. A Szovjetunió gazdaságo­san hasznosítható 1095 milliárd KWó vizerőkészletének 66%-ci található Szi­bériában. Csak az Angara folyó elmé­leti vízerőkészlete 94 milliárd KWó. Az Angarán épült fel a világ egyik leg­nagyobb erőműve, a 4100 MW Brat­­szki. (összehasonlításul a mi Kiskörénk 28 MW). Ezt megelőzte az irkutszki, de épül az Uszty-llimszk-i és tervezik a Bo­­gucsánit is. A Jenyiszejen 23 erőmű épül majd. Már megépült a 600 MW krasz­­nojarszki és épül a 6400 MW-os Sza­­jano-Susenszk-i. A szibériai vízerőművek létesítése túlnő azonban az energiater­melésen, mert az erőmű építése jelenti az első és döntő lépést Szibéria gaz­dasági hasznosításában és iparosításá­ban. Alattunk erdőszőnyeg. A „tajga” Szi­béria 10 millió km2 területéből 7 millió km2 nagyságú. Ebbe kényelmesen el­férne valamennyi nyugat-európai or­szág. A tajga évi erdőszaporulata több mint az egész világon feldolgozott fa évi mennyisége. NOVOSZIBIRSZK A Szovjetunió 8. és Szibéria legna­gyobb városa. A város Garin Mihaj­­lovszkinek a nagy vasútépítőnek köszön­heti felvirágzását. Itt építette meg a leg­alkalmasabb helyen az Ob folyó felett a világ leghosszabb és ma már legfor­galmasabb vasútjának, a „Transzszibé­­riai"-nak hídját. 1893-ban így jött létre az a vasúti csomópont, amit II. Miklós cár tisztele­tére ,,Novonyikolájevszk’'-nek neveztek el. Novoszibirszk nevet 1925 óta viseli. Hatalmas pályaudvarának épülete moz­donyt utánoz. A forgalmi torony a moz­dony kéménye. A Nagy Honvédő Háború alatt a gyárak sokaságát telepítették át a vá­rosba, amelyeket a háború után itt fej­lesztettek tovább. A gyárak szoros kap­csolatban állnak az „Akagyemgorodok”­­kal a „tudósok városáéval, „Szibéria agyá"-val, amelynek alapításáról a Szovjetunió Minisztertanácsa 1957-ben hozott határozatot. A tudósok városa az obi tenger part­ján fekszik, amelyet az 1959-ben üzem­be helyezett novoszibirszki vízerőmű gátja duzzasztott fel. Azért tenger és nem tároló, mivel 230 km hosszúságban és 20 km szélességben duzzasztja fel az Ob folyó vizét, a 3 km hosszú, 47 m széles földgát. A vízszintkülönbség 18 m. A 7 db „Kaplan” típusú 6 m-es átmé­rőjű turbina 400,4 MW teljesítményű. A hajózást háromlépcsős, 18 m széles és 150 m hosszú hajózsilip biztosítja. A nagyméretű tározótér kiegyenlítő ha­tása miatt a zárógáton nem készült kü­lön vizleeresztő műtárgy. A vízleeresztés csak a turbinákon és hajózsilipen ke­resztül lehetséges 12 000 m3/sec. nagy­ságrendben. IRKUTSZK Irkutszkkal először Verne: Sztrogov Mihály regényéből ismerkedtem. Leírá­sa hasonlít a ma is meglevő faházak­ból álló régi városrészekre, ahol utcát neveztek el az itt harcoló magyar vö­rösgárdistákról. Irkutszk a 782 000 km2 kiterjedésű, azonos nevű terület köz­pontja, amelyen elférne Franciaország, Hollandia, Belgium és Ausztria. Lakos-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom