Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-10-01 / 4. szám

DÉVÉN4TŐL A VASKAPUIG Az Országos Vízügyi Levéltár KIÁLLÍTÁSA AVIZDOK keretében működő Víz­ügyi Továbbképző Központ egyik feladata a középvezetők képzé­se és különféle szakmai tanfolyamok rendezése Szentendrén, az Ady Endre u. 11. számú épületben. A korábban víz­ügyi kiállítások és egyéb rendezvények céljára szolgáló csarnokban évente sok száz ember fordul meg. A terület minél jobb kihasználása érdekében az Orszá­gos Vízügyi Levéltár itt szervezi házi ki­­állitásait. A VIZDOK kezelésében levő Levéltár­ban körülbelül 1500 folyóméteren 12 000 irattartó dobozban tárolnak — a ma­gyarországi vízügyi tevékenység múltját dokumentáló — iratanyagot. Ebből a hatalmas anyagból Szentendrén egy­­egy alkalommal 60—70 értékes doku­mentummal ismerkedhet meg a közön­ség. Szeptember 1-től 1979. január 31-ig a Dévény—Vaskapu közötti Duna-sza­­kasz története a bemutató témája. A Duna évezredek óta fontos szere­pet játszott a környező területek felszini formáinak kialakításában és befolyá­solta a partjaira telepedett népesség életét is. 1824—1838 között Huszár Má­tyás és Vásárhelyi Pál vezetésével vég­rehajtott vízrajzi felmérést követően sza­bályozási tervek készültek, majd az 1870-es évektől az első világháborúig — a folyammérnöki hivatalok és helyi kirendeltségek műszaki irányításával — végrehajtották a munkát. Megalakultak az ármentesítő és vízszabályozó társu­latok, amelyek fő feladata a védművek fenntartása, a belvizek levezetése lett. A kiállítás első része a Dévény— Gönyü közötti szakasszal, a Felső-Du­­nával kapcsolatos. A sellős, sok ágra szakadt folyón a XIX. század elejéig a hajózás lehetetlen volt. Az első meder­szabályozásokra, kotrási munkákra már 1831—1832-ben sor került, majd 1885- ben a törvényhozás rendelte el a folyó­szakasz egységes szabályozását. 1886- ban a munka irányítására megszervez­ték a Felső-Duna Szabályozási Műve­­zetőséget. A folyó két mellékága (Kis- Duna és Mosoni-Duna) által közrefo­gott Szigetköz és Csallóköz ármentesí­tésére és a belvizek levezetésére az 1890-es években szervezték meg a tár­sulatokat. A Felső-Dunával kapcsolatos kiállított tervek és iratok a szabályozás egyik kritikus pontjára, a Bős környéki Duna-szakaszra, a Körtvélyesnél 1899- ben megkezdett kisvíz-szabályozásra, va­lamint a Szigetközi és Csallóközi Ar­­mentesítő Társulat ártereire vonatkoz­nak. A Gönyü—Budapest közti folyószaka-Részlet a kiállításról: a Győri, Budapesti, Bajai Folyammérnöki Hivatal irataiból 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom