Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-10-01 / 4. szám
szón csak kisebb szabályozásra került sor. Több problémát jelentett viszont a fővárosi Duna-szakasz rendezése. Budapest történetében 1838 emlékezetes: jeges árvíz pusztított. A kiállításon az egyik korabeli lap tudósítását olvashatjuk. Megtalálhatjuk a terveket is, amelyek nyomán a szabályozás az 1870-es években megkezdődött. A Duna felső szakaszán a szabályozás befejezésével és Budapest világvárossá fejlődésével a hajóforgalom megnövekedett és a Duna fontos vízi úttá vált. Budapesttől délre, a Csepel-sziget északi részén — több éves munkával — megépítették a Nemzeti és Szabadkikötőt. Megnyitására 50 évvel ezelőtt került sor. A kiállításon a Kikötő Építő Igazgatóság és a Kereskedelmi és Ipari Kikötő Kormánybiztossága iratai láthatók. A Budapest—Tass közötti Duna-szakaszon a Soroksári Duna-ág szabályozása okozott gondot. 1908-ban életre hívták a Soroksári Dunaág Rendezési Munkálatainak Kirendeltségét, amelynek irányításával elkészült a felső-torkolati (Kvassay) zsilip, majd 1926-ban az alsó-torkolati (tassi) zsilip. A kiállításon a két műtárggyal kapcsolatban a XX. század két legkiválóbb vízépítő mérnökének, Lampl Hugónak és Sajó Elemérnek munkáit találjuk. A Tass—Baja közti szakaszon a Dunát jobb és bal parton egyaránt széles mocsáröv kísérte. Itt a XIX. század elejétől a századfordulóig tartott a folyó szabályozása. 1820—1821-ben Fadd és Mohács között, 1839-ben Paks környékén, 1855-ben Bogyiszlónál, 1893—1898 között Csanádinál, Sükösdnél, Koppány-Az egyik érdekes dokumentum: a tassi vízmérce helyszínrajza A Levéltár egy része nál vágták át a kanyarulatokat. Tass, Dunapataj, Szalkszentmárton, Dömsöd, Kalocsa, Baja székhellyel társulatok alakultak, amelyek egyes dokumentumait szintén láthatjuk a kiállításon. A Baja—Báziás közti Duna-szakasz mentén egyik fő kérdés Mohács árvízvédelme és a Mohácsi (Margitta)-sziget ármentesítése volt, amit az 1899-ben alakult vízszabályozó társulat oldott meg. Az országhatártól délre a Zombori Folyammérnöki Hivatal irányította a szabályozást. A hivatal egyik kiváló mérnöke, Medveczky Zsigmond itt vezette be először a rőzsepokrócokkal és rőzsehengerekkel történő folyószabályozást. A tárlókban ezekről szintén láthatunk dokumentumokat. A kiállítást a Báziás—Vaskapu közötti Duna-szakasz (Al-Duna) szabályozására vonatkozó tervek és iratok zárják. A Duna mentén szervezett folyammérnöki hivatalok, kirendeltségek, építésvezetőségek dokumentumai az 1870-es évektől kezdve — az Országos Vízügyi Levéltárban — szinte teljes egészében megtalálhatók. Tanulmányozásukkal közelebb jutunk a vízügy múltjának és ezen belül a Duna szabályozásának megismeréséhez. Kiállításunkkal ehhez a munkához kívánunk hozzájárulni. Dr. Dóka Klára 29
