Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-10-01 / 4. szám

ingoványából lép ki, s duzzad hatal­mas folyóvá. Nyikolaj Pjavcsenko, a biológiai tu­dományok doktora, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának levelező tagja azon a véleményen van, hogy a bogyó­nájának és flórájának megőrzését tűzte ki célul. A „TELMA” arra törekszik, hogy óvja és vizsgálja az ingoványt, mint a növény- és állatvilág ritka példányai­nak tárházát, ásványi- és egyéb készle­tek lelőhelyét, nedvességszabályozót. termő, a folyók felső folyásánál levő, a mezőgazdasági művelésre, vagy erdő­­telepítésre kevésbé alkalmas mocsara­kat meg kell őrizni és gondoskodni kell az itt honos állatok védelméről. Az ingoványokat megóvásuk érdeké­ben az állam természetvédelmi területté nyilvánítja. Már 10 éve működik a „TELMA” („MOCSÁR”) nevű nemzetközi szervezet orosz csoportja, amely a lápvidék fau­llyen munka folyik már a Baltikumban és az OSZSZSZK néhány területén. Szovjet tudósok összeállították és köz­zétették a Szovjetunió európai területén található, védelemre javasolt mocsarak jegyzékét. Ez 142 lápot foglal magá­ban, amelyek összterülete 600 ezer hek­tár, nem számolva a már állami véde­lem alatt álló mocsarakat. Irina Mgerjan (APN) Vízrendezés Szolnok megyében Az ár- és belvízkárok megelőzését szolgáló vízrendezési tervek készültek el Szolnok megyében. A program szerint 1979-ben megkezdődik a Zagyva árvíz­­védelmi rendszerének továbbfejlesztése. A folyó, amely áradáskor jelentős terü­leteket önt el és akadályozza a 32-es számú fő közlekedési út forgalmát, ma­gasabb gátat kap. A Szolnok—Jászbe­rény közötti 32-es útvonal Üjszász— Szászberek közötti szakaszán a jelen­legi korszerűtlen egynyomsávú híd he­lyett szélesebb híd épül és ezzel párhu­zamosan a folyómeder korrekciójára is sor kerül. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság tanulmánytervet készített a Tisza árterületének biztonságosabb hasznosí­tására. A jelenleg nyári gátakkal vé­dett 6700 hektár szántóterületből mint­egy négyezer hektárt ármentesítenek azzal, hogy Tiszasüly, Kőtelek, Tószeg, Tiszajenő és Vezseny térségében a nyári gátak jelenlegi koronaszintjét 900 cen­timéter magasra emelik. Az így ármen­tesített területen 25—30 ezer jószág évi szemestakarmány-szükséglete ter­melhető meg biztonságosan, tovább folytatják a megye belterületi vízrende­zését is, mivel a belvíz évről évre szá­mos lakott területet fenyeget. Tiszabura és Tiszaroff vízrendezési munkái befe­jeződtek és ez év végéig további há­rom település: Fegyvernek, Tiszaszent­­imre és Tomajmonostora is megszaba­dul a belvízveszélytől. Napirenden az ipar vízellátása Ülésezett az Országos Vízgazdálkodási Bizottság Budapesten az OVH székhazában október 5-én tartotta ülését az Or­szágos Vízgazdálkodási Bizottság. Dr. ILLÉS Györgynek, az OVH elnök­­helyettesének előterjesztésében meg­tárgyalták az ipari vízgazdálkodás helyzetét és a hosszú távú fejlesztési koncepció irányelveit. Az utóbbi években a termelés növekedési üte­mével arányosan nőtt az ipar vízfo­gyasztása. Ma a népgazdaság leg­nagyobb vízhasználója az ipar! Az ipari üzemek napi átlagban mintegy 7 millió köbméter friss vizet használ­nak fel, a népgazdaság összes friss viz felhasználásának több mint 60%­­át — hangsúlyozta jelentésében dr. Illés György. Az ülésen elemezték az ipari vízellátás helyzetét, a víz­beszerzés és az igények kielégíté­sének gazdaságos lehetőségeit, va­lamint a folyók, tavak szennyeződé­sének megfékezésére alkalmas mód­szereket. Az Országos Vízgazdálkodási Bi­zottság az anyag megtárgyalása után javasolta: a Minisztertanács döntése alapján az OVH kérje fel az érintett ipari tárcákat az ipar­ágazatok hosszútávú vízgazdálkodá­si fejlesztési koncepciójának kidol­gozására. A Bizottság abban is ha­tározott, hogy az iparágazati és az országos fejlesztési koncepciókat a már kidolgozott egységes irányelvek szerint kell elkészíteni. VINCZE Józsefnek, az OVH elnök­­helyettesének előterjesztése alapján az ülésen áttekintették a téli-tava­szi árviz- és belvízvédekezés, vala­mint a helyi vízkárelhárítás előké­születeit. Az idén újabb 50 kilomé­ter hosszú szakasszal bővült a száz­évenként egyszer előforduló magas árvizek ellen is megbízhatóan védő árvédelmi hálózat hossza. Az ország 4200 kilométer hosszú árvédelmi töl­téshálózatának több mint a fele már megfelel ennek a magas szintű biztonsági követelménynek. Megál­lapították az ülésen azt is, hogy a védelmi szervezetek mindenkor ké­szen állnak a veszélyek elhárítására. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom