Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-10-01 / 4. szám
Elkészül! a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszer két legjelentősebb létesítménye a Kiskörei víztározó és a Nagykunsági Főcsatorna főága A Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszerhez (TVR) a Tisza Szeged feletti szakasza tartozik az ezen a szakaszon levő vízi létesítményekkel (a Tiszalöki és a Kiskörei vízlépcsőkkel, a Kiskörei hullámtéri víztározóval stb.), e folyószakasz összes mellékfolyójával és az ezeken levő vízi létesítményekkel (a Körösladányi, a Békésszentandrási és a Bökényi vízlépcsővel stb.), továbbá a vízátvezető főcsatornákkal: a Nagykunsági Főcsatornával, a Tiszalöki Keleti Főcsatornával, a К—V. Főcsatornával és a Hortobágy—Berettyóval, valamint az ebben a térségben levő öntözőrendszerekkel és belvízrendszerekkel. A most elkészült két nagylétesítmény — az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat lebonyolításában — a terv szerinti ütemben, az 1970—78. években épült meg. Az első, 18 kilométer hosszú, szakaszuk 1973 májusában — a Kiskörei Vízlépcsővel egyidejűleg — került átadásra. A víztározó teljes területe — 89,00 m A. f.-i max. üzemvízszinttel — ez év április 6. óta üzemel, a Nagykunsági Főcsatorna főágának alsó 40 km hosszú szakaszának üzembe helyezése pedig ez év júliusában kezdődött. A két nagylétesítmény együtt nemcsak az új Nagykunsági öntözőrendszer 140 000 hektár öntözőterületének és 5000 hektár halastavának vízellátását teszi lehetővé, hanem — 25 m3/s vízpótlást is a Körösvölgy részére, mellyel ott nagyarányú öntözésfejlesztés válik lehetővé (sőt a Tiszalöki öntözőrendszerben is, mert a Keleti-főcsatorna vízhozamának felét eddig a Körösvölgybe kellett átvezetni); a 25 m3/s — a növényarányoktól függően — 60 000—80 000 hektáron teszi lehetővé az öntözés fejlesztését; — a víztározó belépése ezenkívül lehetővé teszi a Kiskörei Vízerőmű kapacitásának 7 MW-tal (26 millió kWó/évvel) való növelését, valamint a Leninvárosi Hőerőmű új blokkjainak hűtővízzel való biztonságos ellátását is. Ily módon a TVR nagyszabású komplex rendszerré vált. Jelenlegi mértékadó (80 százalékos valószínűségű maximális) vízforgalmát az 1. ábra mutatja. A Kiskörei Víztározó a Kiskörei Vízlépcső és Tiszabábolna község közötti hullámtéren helyezkedik el (lásd a 2. ábrát). A víztározó és a hozzá csatlakozó böge hossz-szelvényét a 3. ábra szemlélteti. A víztározó kétoldali gátjainak együttes hossza 80 kilométer, mintakeresztszelvényeiket a 4. ábra tartalmazza. Egyrészt jelentősen növekedett tehát az árvízvédelmi biztonság a tározó közvetlen környékén és nagy térségekben is. Védi: egy Sarud^Kisköre községek közötti gátszakadásból kiömtő árvíztől a Jászivány, Pély, Jászkisér, Jászalsószentgyörgy, Jászladány, Szászberek községek és Szolnok város területeit Egy Tiszaörvény—Pusztataksony közötti gátszakadásból kiömlő árvíz a Tiszabura, Tiszaroff, Tiszagyenda, Kunhegyes, Karcag, Tiszabő, Fegyvernek, Kisújszállás, örményes, Törökszentmiklós, Kuncsorba, Turkeve, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás és Kungyalu községek, városok területeit is elönthetné. A gátak mentett oldalán végig kiépített szivárgó csatornák felfogják a gáttesten és a gát alatt átszivárgó vizet, melyet azután a szivárgó csatornákon 10—12 kilométerenként épített automatikus üzemű szivattyútelepek visszaemelnek a hullámtéri víztározóba. A szivárgó csatonákba helyenként beépített kavicskutak az alsóbb, vízáteresztő homokrétegekből is kivezetik a felszínre az átszivárgott vizet. A szivárgó csatornák ily módon ezentúl megszüntetik az eddig minden nagyobb árvízhullám levo-1. ábra A Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszer vízforgalmi vázlata (a nyilak előtti első szám mindenütt az 1978 előtti, a második szám az 1978 utáni mértékadó vízhozamot jelenti (m3/s)-ban). A hozzá tartozó öntözőrendszerek és vízerőművek együttesen is optimális üzemét —a mindenkori napi igényekhez alkalmazkodva — naponként és több változat összevetése alapján lehet majd meghatározni. Ehhez kiváló szervezésen és gyors adatszolgáltatáson alapuló számitógépes eljárás bevezetése is szükséges. 18
