Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
Törvényesség és ügyészi törvényességi felügyelet a vízügyi hatósági eljárásban* Egy konkrét jogalkalmazói terület törvényességi helyzetének az ügyészi törvényességi felügyelet szempontjából történő ismertetése előtt szükséges a törvényesség és a törvényességért való felelősség fogalmának és tartalmának tisztázása. A törvényesség fogalmának tisztázását az teszi szükségessé, hogy a törvényesség valamennyi jogalkalmazó szerv működésével kapcsolatosan a legfontosabb követelmény. E követelményt a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló 14/1973. sz. NET határozat kiemelten, már az általános elvek között rögzíti, amikor előírja, hogy a jogalkalmazó szervek kötelesek minden határozatukban, intézkedésükben és eljárásukban érvényesíteni a szocialista törvényességet. A törvényesség érvényesítésének ilyen komplex igénye azt is jelenti, hogy nem elegendő az államigazgatási eljárásban csupán a határozatok törvényességére törekedni, hanem a törvényességet az eljárás valamennyi fázisában, minden intézkedésiben biztosítaná kell. A törvényesség és a törvényességért való felelősség elválaszthatatlan fogalmak. Ezért — valamint a törvényességért való felelősséggel kapcsolatban még ma is helyenként fellelhető téves nézetek miatt — indokait а törvényességért való felelősség kérdésednek tisztázása is. A törvényesség, első megközelítésben és a legáltalánosabban megfogalmazva, a jogszabályok megtartását és megtantatását jelenti. A kérdés mélyére hatolva azonban megállapíthatjuk, hogy a törvényesség a jogszabályok megtartásánál és megtartatásánál lényegesen többet jelent. A törvényesség fogalomkörébe kell még sorolni a törvénysértések megelőzésiét, a jogellenes cselekmények feltárását és az ellenőrzés eredményének segítését. A törvényesség érvényesítése nem egyszerű, mechanikus feladat, hanem a jogalkalmazó államigazgatási szervekkel szemben sokrétű követelményt jelent. Már maguknak a jogszabályoknak a megtartása és megtartatása sem mindig könnyű, mivel 'a különféle szintű nagyszámú jogszabály között ma már esetenként a szakember is nehezen igazodik el. Nem kisebb jelentőségű éppen a vízügyi hatóságok tevékenységében a helyes tényállás megállapítása, amely ebben az eljárásban olyan összetett — rendszerint műszaki — tények helyes megállapítását kell, hogy jelentse, 'amelyhez a vízügyi igazgatóságok jogi és műszaki szakembereinek jól összehangolt munkájára van szükség. Nem mindig könnyítik meg a jogalkalmazók munkáját a különféle jogalkotó és jogalkalmazó szervek által kibocsátott utasítások, iránymutatások, állásfoglalások stb. sem. Ezek gyakran egymásnak is ellentmondanak. A tör* A szerzőnek a vízügyi hatósági osztályvezetők II. országos továbbképző tanfolyamán megtartott előadása alapján. vényesség kérdésének nagyon fontos eleme, milyen gyakorlatot folytat az adott államigazgatási szerv olyan esetekben, ahol joghézag van, vagy a jogszabály nem teljesen. egyértelmű. Annak ellenére, hogy a kibocsátott jogszabályok száma évről évre növekszik, 'mégis előfordul, hogy jelentős kérdésekben 'hiányzik néha még az alapvető jogi szabályozás is. Az esetenként ellentmondó, vagy nem világos jogszabályi előírások keletkezését viszont rendszerint éppen a túlhajtott, gyakran kellően át nem gondolt jogszabályalkotás eredményezi. A törvényességet egy államigazgatási szerv működésében, mint munkamódszert és mint szemléletet is meg lehet határozni. A törvényesség ebben a megközelítésben azt a munkamódszert és szemléletet jelenti, amely a jogszabályok és a kötelező erejű állásfoglalások, utasítások megtartására és megtantatására törekszik. Természetesen hibák még ilyen szemlélet mellett is előfordulhatnak, ezek azonban nem szükségszerűen érintik a Szerv teljes tevékenységének törvényességét. A törvényesség kérdése felveti azt a másik kérdést, hogy a törvényességért ki felelős? A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa, valamint a kongresszus határozatain alapuló állami rendelkezések a korábbiakhoz képest újszerűén fogalmazták meg a törvényességért való felelősséget. A módosított Alkotmány [77. § (3) bek.] az állam minden szervének és minden polgárának alapvető kötelességévé tette, hogy az alkotmányt, az alkotmányos' jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva megtartassa. Az Alkotmány idézett rendelkezéséből következik, hogy minden jogalkalmazó szerv elsősorban maga felelős tevékenységének törvényességéért. A törvényességért való felelősség szempontjából a jogalkalmazó saját és elsődleges felelősségét követi felügyeleti szervének felelőssége. A felügyeleti szervek törvényességért való felelősségének vizsgálata kapcsán egy kis kitérőt kell tennünk magának a felügyelet fogalmának tisztázása érdekében. A felügyelet többféle formában jelenik meg. Ismertebb formái: alkotmányossági felügyelet, tanácsi 'belső és küb ső (állami) törvényességi felügyelet, az ügyészi általános törvényességi felügyelet, a speciális államigazgatási felügyelet (kereskedelmi stb. felügyeletek), vállalati felügyelet és a szervezeti alá- és fölérendeltségből adódó felügyelet. A jogi szakirodalom a felügyeleteket hierarchikus és nem hierarchikus felügyeletekként különbözteti meg. A felügyelet fogalmáról, tartalmáról a jogi irodalomban széles körű vita alakult ki. A felügyelet, legyen az belső vagy külső szak- vagy más felügyelet, egy közös pontban találkozik, mégpedig abban, hogy mindegyik törvényességi felügyeletet is jelent. A felügyeletnek ahhoz, hogy eredményesen működjék, megfelelő jogosítványokkal kell rendelkeznie. E jogosít22
