Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
ványok aszerint alakulnak, hogy a felügyelet hierarchikus, szak- belső- vagy külső (állami) törvényességi felügyelet-e. A hieraröhiikus felügyelet a törvényességi szempontból meg nem felelő határozatokat bizonyos korlátok között megsemmisítheti vagy megváltoztathatja. Ennek tételes jogi alapját az 1957. évi IV. törvény 63. §-a adja meg. E szabályozás a felettes szerv kötelességévé tesizi az alárendelt szerv törvénysértő határozatának vagy intézkedésének reparálását. A szakfelügyelet a hierartíhión belül és kívül érvényesül. Tevékenysége az előbbieknél szélesebb körű. Jellemző sajátossága, hogy nemcsak a jogszerűség, hanem egy adott ágazaton belül — szervezeti alárendeltségre tekintet nélkül — a szakmai szempontok egységes érvényesülésének biztosítására is irányul. A törvényességért való felelősség a jogalkalmazó szerv után azt a felügyeleti szervet terheli, amely szervezeti fölérendeltségénél fogva jogosult — és bizonyos esetekben köteles is — a törvényesség biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. A törvényességért való felelősség ilyen meghatározása azt is jelenti, hogy a jogalkalmazó szerv és az államigazgatási szervek hierarchiája szerinti felügyeleti szervének felelőssége mellett az ún. nem hierarchikus felügyeletek törvényességért való felelőssége csupán másodlagos lehet. A törvényességért való felelősségnek új meghatározása az ügyészi törvényességi felügyelet újrafogalmazását is szükségessé tette. Az Alkotmány 51. § (3) bekezdése szerint az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényességet megtartsák és megtartassák. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség érdekében. Az ügyészség alapfeladatának ilyen megfogalmazása a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyészi törvényességi felügyelet nem szuperfelügyeletként — a törvényesség legfőbb őreként —, hanem mint a törvényességi garanciarendszer egyike funkcionál és az ügyészség törvényességért való felelőssége .is másodlagos az érintett szervek felelősségéhez képest. Minden olyan megállapítás nélkülözi az alapot, amely a korábbi felfogásból eredően azt kívánja deklarálni, hogy a törvényességért elsősorban az ügyészség felelős. Nem lehet eléggé hangsúlyozná, hogy a törvényességért való felelősség az eljáró államigazgatási szervet terheli a maga területén. Ennek érvényesítésében az ügyészség közreműködik, és egyben felügyeletet is gyakorol a maga sajátos eszközeivel, de nem veszi át az érdekelt szerv felelősségét. A törvényességi garanciarendszernek az ügyészség tehát csak egyik, bár hatáskörénél, eszközeinél fogva a többitől elkülönülő eleme. Az ügyészi törvényességi felügyeletnek sajátos jellemzője, hogy tevékenységét más szervektől eltérően, főfoglalkozásszerűen, külső szervezeti függés nélkül fejti ki. További jellemzője az ügyészi törvényességi felügyeletnek, hogy az ügyész csak akkor köteles a törvényben meghatározott intézkedést megtenni, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alkotmányban meghatározott kötelessége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség. Az ügyészi felügyelet ennek alapján a felügyeleti szerv tevékenységének arra a részére is kiterjed, amely az alárendelt szervek törvényes működésének biztosítására irányul. Ma is fellelhető még az a szemlélet, amely azzal méri egy-egy szerv tevékenységének törvényességét, hogy pl. mennyi volt az ügyészi óvások száma vagy egy-egy ügyészi vizsgálat után milyen megállapításokat tett az ügyészség a szerv működésére vonatkozóan. Ezek az eszközök — tehát az ügyészi vizsgálatok, intézkedések — önmagukban nem jelenthetik a szerv működése törvényességének kizárólagos mércéjét. E szemlélet téves voltának számszerű igazolására is sor került már. Az építésügyi hatóságok 1976. II. félévi országos ügyészi vizsgálata során az eljáró ügyészek 70 000 db ügyiratot vizsgáltak meg. Ennek alapján a benyújtott ügyészi óvások száma alig néhány ezrelék, ami önmagában igen kedvező mutató lenne. Az ügyészi vizsgálatok történetében először került sor azonban annak összeszámiálására is, hogy a felszólalásokban szóvá tett jogszabálysértő gyakorlatot hány ügyben észlelték az ügyészségek. Az összesítés eredménye szerint a vizsgált 70 000 ügy 25 boában volt tapasztalható valamilyen jogszabálysértés. Nyilvánvaló, hogy a vizsgált hatóságok tevékenységének törvényességi szempontból való értékelése során ez az adat már egészen más eredményhez vezet. A törvénysértés akkor is törvénysértés, ha azt az ügyészség bármely oknál fogva nem észleli. Másként megfogalmazva: az ügyészi intézkedések, ill. vizsgálatok hiánya nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a szerv működése törvényes. Ez a törvényességért való alkotmányos felelősség új megfogalmazásának egyik legfontosabb gyakorlati következménye. Az előbbiekben már szó volt arról, hogy az ügyészségi törvényességi felügyelet az alkotmányos garanciarendszer részét képezi, szervezetét és eszközeit figyelembe véve azonban az egyéb törvényességi felügyeletektől mégis elkülönül. Talán nem érdektelen áttekintem, hogy az ügyészi törvényességi felügyelet az államigazgatással kapcsolatban — beleértve a vízügyi államigazgatást is — hogyan funkcionál. Az ügyészség feladatainak legtömörebb meghatározását az alkotmány rögzíti. Ennek bővebb kifejtését tartalmazza a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. tv (Ütv), melynek egyes rendelkezéseit más magas szintű jogszabályok — pl. az 1957. évi IV. tv — is átvették. Az ügyészségről szóló törvény az ügyészség feladatait négy fő csoportra bontja. Ezek: — a nyomozás törvényessége feletti felügyelet, — az ügyész részvétele a bírósági eljárásban, — a büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete és végül az általános törvényességi felügyelet. Ezek közül a legutóbb említett általános törvényességi felügyelet az, amely témánk szempontjából jelentős. Az általános törvényességi felügyelettel kapcsolatos ügyészi feladatokat már az Ütv is meghatározza, de ezen belül e felügyelet részletesebb szabályait a legfőbb ügyész 3/1973. sz. utasítása rögzíti. Ez az ügyészség belső ún. „eljárási jogszabálya”. Az általános törvényességi felügyelet anyagi jogszabályait jelentik mindazok a jog-23
