Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
dási, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó feladat. Ezen igények kielégítése, az emberi és természeti környezet megóvása és fejlesztése érdekében, a jövőben élenjáró vízgazdálkodási feladat lesz. A települést érintő környezeti károsodás ennél lényegesen tágabb körű, mert az ár-, belvíz és erózió, vízminőségi károk a települések lakóit érzékenyebben érintik. De a hulladékok, talajrombolás, kedvezőtlen klímaváltozás, a természeti környezet hiánya, zöldfelületek csökkentése a vízgazdálkodással kapcsolatban, vagy kölcsönhatásban levő környezeti ártalmak. A régi felfogású belterületi vízrendezésnek tartalmában és miim jégében át kell alakulnia olyar települési környezetfejleszt í elemmé, amely az alapvető vízgazdálkodási feladatok mellett javítja a rendeltetésszerű és esztétikus településformálást. A települési környezet fejlesztésével elősegíthető a termelői és fogyasztói infrastruktúra fogalomkörén túl a lakó-, üdülő- és intézményi területek fejlesztése is. Vízgazdálkodáshoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatként kell tekinteni a lakosság pihenését, testedzését szolgáló parkok, tavak, játszóterek és közcélú sportlétesítmények fejlesztését, a települések körüli roncsolt területek rendezését. E csoportosításban a „vízikörnyezet-védelem” áttekinthetőbb, és tartalmában felöleli mind a vízügyi, mind a környezetvédelmi törvényből adódó feladatainkat. 9. A vízikörnyezet-védelem kialakulása, fejlődése A vízikörnyezet-védelem, amelynek célja a vízigények kielégítésének elősegítése, valamint az emberi környezetvédelem komplex egységén belül a vízgazdálkodási ág környezetvédelmi feladatainak ellátása, folyamatos fejlődés eredményeként alakult ki. Az ágazatban kezdetben inkább a vízminőség védelméről beszéltünk, tevékenységünk leszűkült a vízfolyások, tavak, tározók szennyezettségének vizsgálatára, a vízanalitikai munka tökéletesítésére, később a vízminőségi károk lokalizálására, a meglepetésszerű szennyezések elhárítására. A vízminőség-védelem tehát inkább a felszíni vizek védelmére koncentrálódott. A felszín alatti vizek védelme ma is lassan fejlődik, pedig a felszín alatti vizek is (ideértve karsztvizeinket, talajvizeket, rétegvizeket, az ásvány- és gyógyvizeket) — igen értékes készletet jelentenek. Objektív oka, hogy a felszín alatti szennyezés alattomos hatású, hosszabb idő alatt következik be és kevésbé felismerhető. A védekezéssel kapcsolatos szabályozás betartása is nehezen ellenőrizhető. Felszín alatti vizeink pedig minőségileg az értékesebb vízkincset képviselik, hosszú távon is a jó minőségű vízigények kielégítésének legbiztosabb bázisai. A közel másfél évtizedes mérések és vizsgálatok idősorai azonban egyértelműen mutatják vizeink minőségének folyamatos romlását. A tendenciákból a tapasztalatok hasznosításával jó alapot teremtettünk a vízikörnyezet-védelem kifejlődéséhez, területi kiterjesztéséhez, ezzel a vízvédelmi munka hatékonyságának növeléséhez. A fejlődés folyamata, hogy a vízminőség-védelem vízminőségszabályozás fogalomkörré szélesedett, amely már tágabb értelmű, magában foglalta a szennyvízkezelést, tisztítást, időszakos tározást, hígítást, hasznosítást. A vízikörnyezet-védelem viszont az eddigieknél is lényegesen tágabb fogalomkör, mert kiterjed a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmére és más környezeti elemek (föld, levegő, élővilág, táj) védelmére. A passzív védekezés mellett a gazdasági tevéÉlővíz kenység szabályozásával (műszaki, gazdasági, igazgatási) a vízminőségi károk megelőzésére, a teljes vízgyűjtő védelmére és fejlesztésére törekszik. A szenynyezett vízgyűjtőn a vízvédelem hosszabb távon megtérülő, nagy befektetést igényel, ezért a hangsúlyt a vízgyűjtő szennyezésének mérséklésére, illetve tisztaságának megőrzésére helyezi. Az ilyen szemléletű vízikörnyezet-védelem gazdasági hatékonysága is nagyobb, mert a szennyezés megelőzésével bekövetkező költségnövekedésnek veszi elejét azzal, hogy fenntartja a folyók öntisztuló képességét, mint a vízminőség megőrzésének természetes és egyben legolcsóbb formáját is. E cikk keretén belül nem vállalkozhattam e rendkívül szerteágazó és fejlődő tevékenység teljes körű bemutatására. Célom a figyelem ráirányítása a környezeti ártalmak növekedésére és ösztönzés a közös cselekvésre, mert csak így lehet megőrizni és biztosítani úgy magunk, mint az utókor számára az élet egyik alapvető feltételét a tiszta vizet és egészséges környezetet. Dr. Papp Ferenc az OVH Környezetvédelmi Főosztály vezetője 21
