Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-09-01 / 3. szám
Eredmények és TOVÁBBI FELADATOK a vízgazdálkodásban Жтл'бт évtizede... Az idén egy évforduló: 30 éve, hogy a felszabadult ország kormánya kiadta 6060/1948. számú rendeletét. Az 1946—1948 közötti államosítások szerves részeként végrehajtotta a vízügyek államosítását is. Ezzel a ténnyel a nagy múltú magyar vízügyi igazgatás történetében új — a szocialista fejlődés korszaka — kezdődött. A három évtizeddel ezelőtti államosítással a már korábban is a vízügyi-műszaki hivatalok körébe tartozó feladatokon kívül, közvetlen állami vízügyi feladattá vált a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló tervszerű vízgazdálkodás, az árvíz- és belvízvédelem, az állami kezelésbe nem tartozott vízfolyások rendezése és azokon a vízkárelhárítást szolgáló közérdekű munkák elvégzése. Ennek az egységes vízügyi feladatkörnek az ellátására a rendelet országos központi irányító szervet létesített: az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt. Bár ez a hatóság, a röviddel később, ugyanazon év őszén átszervezett területi vízügyi szervezettel együttmég tárcairányítás (a földművelésügy felügyelete) alá tartozott, a vízügy új szervezete már az egységes feladatkörű és főhatósági irányítású külön államigazgatási ágazat lett. Jóllehet e szervezet egysége — a vízgazdálkodás államigazgatási szervezés elveinek félreismerése folytán — 1950—53 között felbomlott, továbbra is változatlanul megmaradt a vízügyek központi állami szakfeladatként való kezelése. S amikor 1953. október 1-én immár a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt létrejött a valóban önálló, egységes vízügyi szervezet, főbb vonásaiban az 1948. évi szervezeti megoldások tértek vissza és váltak mai szolgálatunk alapjaivá. Az államosítási rendelet megszüntette az alapjában a nagybirtokrendszerhez igazodó vízitársulatokat is, s vagyonukat az állam tulajdonába vette, annak gondozását és feladataik ellátását pedig az Országos Vízgazdálkodási Hivatalhoz utalta. Végül emlékezzünk meg arról is, hogy harminc éve hívta életre ez a rendelet az ÄBKSZ jogelődjét, az Árvízvédelmi Készenléti Szervezetet, és vetette meg ezzel alapját a központosított, szorosan szervezett védekezési szolgálatnak. Az elmúlt harminc év első harmada, mint annyi másban, a vízügyi szolgálat alakulásában is változatos fejlődési vonalat mutat. Az egészséges társadalmi-gazdasági fejlődés azonban a vízgazdálkodás előrehaladásának egyenes útját is kijelölte, s az utóbbi két évtized munkája azokat az alapokat építette, fejlesztette tovább a korszerű követelményeknek megfelelően, amelyeket harminc évvel ezelőtt a vízügyi szolgálat államosítása vetett meg. A párt az elmúlt időszakban több nagy jelentőségű határozatot hozott gazdasági kérdésekben. E határozatok közül is kiemelkedik az 1977. okt. 20-i határozat: „A hosszú távú külgazdasági politikánk és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelvei”-ről. A határozat átfogja a népgazdaság egészét és hosszú távra szabja meg a feladatokat. Ennek fontosságát jelzi a széles körű vállalati termék- és gyártmányszerkezeti mélységig történő feldolgozása is. A Központi Bizottság a gazdasági fejlődésünk főbb jellemzőjeként megállapítja, hogy az anyagi termelés növekedése mögött több területen mennyiségileg és minőségileg is elmaradt az infrastruktúra fejlesztése. Ezért az infrastruktúrát az eddigieknél jobban, a lehetőségekhez és a szükségletekhez igazítva úgy kell fejleszteni, hogy feleljen meg gazdaságunk általános fejlődésének. A Központi Bizottság állásfoglalása szerint: továbbra is alapvető feladat a kiegyensúlyozott vízgazdálkodás. Ennek érdekében folyamatosan, erőforrásainkkal összhangban kerüljenek kiépítésre a tárolók, a vízátvezető rendszerek. Az ipartelepítés gyakorlatában részesüljenek előnyben azok a területek, amelyekben a vízgazdálkodási feltételek kedvezőbbek. A vízgazdálkodási ág egésze számára mindezeknek megfelelően kiemelkedő jelentőségű feladat a termelési szerkezet fejlesztésére vonatkozó párthatározat előírásainak terv szerinti folyamatos végrehajtása. A vízügyi ágazatnak nincsenek vízzel vagy anélküli alternatívái. E kérdésben csak egy alternatíva létezik, hogy struktúrájában is korszerűsödő népgazdaságunk fejlődésének nem lehet gátja a vízhiány, a víz károkozása, vagy a víz kedvezőtlen minősége. A vízgazdálkodást a népgazdaság termelési szerkezete korszerűsítése két szempontból is érinti. Egyik, a népgazdaság változó termelési szerkezetét a vízgazdálkodás oldaláról is biztosítani kell. A másik, a vízgazdálkodás belső struktúráját is alakítani kell, hogy az a társadalmi és gazdasági igényeket a lehető leghatékonyabban elégítse ki. A struktúraváltozás folyamat, méghozzá meg-megújuló folyamat, de az a kedvező, hogy ez minél ütemesebben és rövidebb idő alatt megy végbe. A megújuló folyamatot mutatja az is, hogy a vízgazdálkodási ág struktúrája az V. ötéves tervben vízügyi oldalról megalapozta a népgazdaság fejlődését, ugyanakkor a népgazdaság fejlődésével, struktúrájának változásával a vízügyi ágnak a jövőben is népgazdasághoz kell igazodni, igazítani szerkezetét fenntartva azt az elvet, hogy a lehető leggazdaságosabban elégítse ki a népgazdaság vízigényét. A társadalmi és gazdasági fejlődésből, valamint a határozatból adódó vízügyi feladatok a következőkben összegezhetők: A vízügyi ág mennyiségileg és minőségileg feleljen meg a népgazdaság általános fejlődésének. A vízgazdálkodáson belül legyen kiegyensúlyozott a fejlesztés, egyes ágazatai arányosan fejlődjenek. A vízgazdálkodás a vízellátás oldaláról tegye lehetővé az ország különböző területei közötti fejlődésbeli különbségek mérséklését, az életszínvonal-politikai és gazdasági fejlesztési célkitűzések megvalósítását. A népgazdaság számára tehát a szükséges vizet minden mennyiségben és régióban a kívánt minőségben biztosítani kell. A vízigények kielégítését, a vizek káros hatásai ellen a védelmet, illetve az ágazat egész tevékenységét a legbiztonságosabban és a leggazdaságosabban oldja meg. Ennek megfelelően alakítsa tevékenysége struktúráját. Kiemelten kell kezelni továbbra is a vízellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztését. Szükséges, hogy tovább gyorsuljon a regionális víztermelő szolgáltató rendszerek megvalósításának üteme. Folytatni kell a vízrendezés és öntözés komplex és súlyponti fejlesztését. A vízgazdálkodási feladatok teljesítése során, illetve azok feltételeinek megteremtésével a vízügyi ág is hat a népgazdaság szerkezetére. A vízügyi ág meghatározott és növekvő mennyiségű és változó összetételű ipari terméket, gépet, berendezést és építőipari kapacitást igényel. E kérdéssel az OVH vezetése sokoldalúan és előrelátóan foglalkozik. KÖZMŰVES VÍZELLÁTÁS Az MSZMP XI. kongresszusának határozata alapján kidolgozott vízgazdálkodási V. ötéves terv elmúlt két-két és fél esztendeje eredményes munkáról ad számot a vízgazdálkodásban. A terv célkitűzései időarányosan teljesültek. Emellett számos olyan tevékenység is megindult, amely a tervcélkitűzések megvalósítása mellett a távlati feladatok megoldásának alapjait képezi. A vízgazdálkodás középtávú tervének első két esztendejében a népgazdaság egészével együttműködött és arányosan fej1
