Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-09-01 / 3. szám
lődött. Hozzájárult pártunk társadalom- és gazdaságpolitikájában meghatározott célok eléréséhez. A termelés és szolgáltatás előirányzatait az ágazat túlteljesítette. Ez teljes egészében a termelékenység növekedésével valósult meg. A közműves vízellátás tervezett fejlesztése, valamint vízellátásba bekapcsolt lakások aránya a tervnél kedvezőbben, a csatornahálózat fejlesztése pedig a terv körül alakult. A szennyvíztisztító kapacitások fejlesztése azonban elmaradt a célkitűzésektől. így a vízellátásnál kedvezőtlenebb helyzet mutatkozik a szennyvíztisztító kapacitás fejlesztésénél. A problémák részben az előző tervidőszakból elmaradt és áthúzódó többlet feladatokból, részben pedig az V. ötéves tervben induló új szennyvíztisztító beruházások indításának elhúzódásából adódnak. Az öntözőkapacitások fejlesztése, az ár- és belvízvédekezés megvalósítása ütemszerű. Pozitívan értékelhető, hogy a vízügyi ágazatban a belvízrendszerek kiépítését súlypontozták. A legveszélyesebb területeken kiemelt mértékű a fejlesztés. A településhálózat, az új lakásállomány, a közintézményhálózat és az ipar tervezett fejlesztésével összhangban alakulnak a beruházások is. Ezt jól érzékelteti a fejlesztések összetétele. Az említett feladatokra a vízgazdálkodási ág összes pénzforrásainak kétharmada van előirányozva. A mostani terv a vízellátás és csatornázás minden eddiginél nagyobb programját irányozta elő. Joggal elvárható tehát a helytállás a végrehajtásban a kutatóktól, a tervezőktől, a beruházóktól, a kivitelezőktől, az üzemeltetőktől és az ágazatirányítástól egyaránt. A vízgazdálkodás állóeszközeinek fejlesztésében a két év együttes eredménye: a munka javuló tendenciát mutat, bár az ágazat egésze a tervezett fejlesztést nem teljesítette. Feladat, hogy az OVH állami beruházásainak teljesítését — ami közel 100% — a többi terület is érje el. A vízellátás- és csatornahálózat-fejlesztés feladatainak helyzete alapján és a beruházások jelenlegi állapotából kiindulva megállapítható, hogy a tervidőszaki célkitűzések kisebb területi eltérésekkel teljesíthetők, sőt túlteljesítéssel is lehet számolni. A tervek végrehajtásában fontos szerepe volt, hogy a vonatkozó párt- és kormányhatározatok szellemében az OVH intézkedéseket tett a munka termelékenység és a szervezettség fokozására, a beruházások szervezettebbé tételére, a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználására, a döntések megalapozásának javítására, valamint az ellenőrzés hatásosabbá tételére. Növekedett a káder- és személyzeti munka színvonala. Jelentősen segítette a célkitűzések valóra váltását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére kibontakozott munkaverseny-mozgalom és az abban született számos, kiemelkedő munkasiker. Az elmúlt évben az ágazatban folytatódott a távlati célok megfogalmazására irányuló munka. Ezek során kiemelkedik a vízgazdálkodás eredményeiről, feladatairól szóló országgyűlési beszámoló és a Gazdaságpolitikai Bizottság állásfoglalása a 15 éves fejlesztési koncepcióról. Az OVH előterjesztése nyomán aláírásra került a Nagymaros—Gabcsikovo vízlépcsőrendszer megvalósítására kötött magyar— csehszlovák államközi szerződés. FŐBB TENNIVALÓK — CÉLTUDATOS ÖSSZEHANGOLT TEVÉKENYSÉG A növekvő vízszükséglet és a vízkészletek közötti egyensúly biztosítása, valamint a fejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében néhány főbb feladat a következőkben összegezhető: A helyi vízkészletek kimerülése következtében ma már közigazgatásilag többségében nem ott vannak a vízkészletek, ahol azokat felhasználják. A növekvő vízigények tér- és időbeli biztosítását csak regionális termelő- és elosztórendszerek hálózatának tervszerű kiépítésével lehet megvalósítani. Ezért célkitűzés, hogy már a jelenlegi tervciklusban, de fokozatosan a VI. ötéves terv előkészítése során nagyobb mértékben kell tervezni a regionális vízgazdálkodási rendszerek megvalósítását és fejlesztését. Kedvezőnek értékelhető, hogy a Gazdaságpolitikai Bizottság állásfoglalásának megfelelően meggyorsult a nagytérségi regionális rendszerek kialakítása, kiépítése. Az OVH céltudatos és szakszerű irányító munkájának eredménye a vízügyi ágazat egészében és azon kívül is — a vízellátással foglalkozók körében — az a felismerés, hogy a vízgazdálkodás nagytérségi regionális rendszerei tudják csak hosszabb távon lehetővé tenni növekvő vízigényének mennyiségi és minőségi kielégítését; a műszaki biztonságot; az előforduló vízhiányok és vízkorlátozások gazdaságos mérséklését. Ezzel együtt erősíteni és fejleszteni célszerű a vízközművek regionális üzemeltetési szervezetét az ország egész területének lefedésével és további egységesítésével. Fokozottabban kell törekedni a vízellátási, csatornázási, valamint a szennyvíztisztítási fejlesztések összehangolására. Ezért indokolt, hogy a vízgazdálkodás ágazati felelősségének érvényesítése érdekében a tanácsi vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási fejlesztéseket az OVH beruházásaival koordináltabbá kell tenni. Eredményes törekvése volt a vízügyi ág vezetésének, hogy a vízgazdálkodás szempontjából jelentős tanácsi beruházások műszaki, gazdasági előkészítését, megvalósitását figyelemmel kísérték és segítették. E törekvést érdemes továbbfokozni; a tervezési munka a gazdasági, műszaki előkészítés és a gyors összehangolt kivitelezés javítása érdekében célszerűnek látszik, hogy a speciális ágazati szakértelmet igénylő és jelentős nagyságrendű beruházások tervezésében, lebonyolításában és kivitelezésében a vízügyi szakvállalatok az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt. Ebből adódó feladatok is alátámasztják az OVH vezetésének azt a helyes törekvését, mely az ágazat helyzetének ismeretéből, a fejlesztési célok megoldási lehetőségeinek realitásából fakad, hogy fejleszteni kívánják a vízépítőipar kapacitását, összehangolni a beruházás egész folyamatát, a kutatást, a tervezést, a beruházás bonyolítását és kivitelezését. Ehhez elengedhetetlen; a beruházások szabványosítása, a típustervek, a szerkezet és technológiai tervek, előírások kialakítása. Célszerűnek látszik ütőképes tervező, gyártó-, kivitelező-, szerelő kooperációk kialakítása is, melyek a beruházással együtt figyelemmel tudnak lenni a hazai gyártási és építési helyzetre és a szocialista együttműködés lehetőségeire. Mindezek szükségesek a gazdaságos kivitelezéshez, az építési idő csökkentéséhez, végeredményben tehát a nagyobb feladatok határidőre történő megoldásához. Az eredményes tanácsi beruházási tevékenység azonban igényli a beruházások megfelelő koncentrálását, mely elsősorban a tanácsi szervek feladata. Ezért is célszerű, ha a kisebb települések közművesítésének kivitelezése zömében a helyi szolgáltató vállalatok és a társulások feladatát képezi. A beruházásokhoz kivitelezőül általában is indokolt a víztársulatokat a jelenleginél nagyobb mértékben bevonni. Elő kell segíteni, hogy a vízmű- és csatornaépítéshez szükséges szellemi és technikai feltételekkel rendelkezzenek. Az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének állásfoglalása lehetővé teszi, sőt ösztönzi a társulatokat, hogy tevékenységüket elsősorban a vízügyi ág keretén belül hasznosítsák. Ezzel a lehetőséggel a beruházásoknál a vízügyi szerveknek jobban kell élni. A vízmű- és csatornamű társulatoknak jelentős szerepük van a községek vízi közművesítési programjának a végrehajtásában. így tevékenységük változatlanul az életszínvonal-politika részét képezi a jövőben is. A vízügyi igazgatóságok fokozottabb figyelmet fordítsanak a társulatokra. A Gazdaságpolitikai Bizottság állást foglalt abban is, hogy az V. ötéves terv hátralevő éveiben és a VI. ötéves terv tervező munkája során érvényesíteni kell: a különböző népgazdasági ágazatok fejlesztésével kapcsolatos vízcsatorna közmű kapcsolódások közép- és hosszú távú előzetes egyeztetését. Ez lehetőséget teremt ahhoz, hogy a korábbinál nagyobb súlyt kapjon a vízgazdálkodás az ipartelepítési és területfejlesztési döntéselőkészitése során. Az elmúlt egy-két év tapasztalatai e területen is kedvezőek, de további előrelépésre van szükség. Ebben a vízügyi ág úgy tud közreműködni, hogy aktív munkával megismeri a különböző ágazatok fejlesztési elképzeléseit, és így eredményesen fel tud készülni a beruházások vízügyi kapcsolódásainak megvalósítására. Ez lényegében a területi tervezőmunka részét képezi, amelyben erősíteni indokolt a vízügyi szervek részvételét. Ez azért is kívánatos, mert a közösen kialakított programot a területen minden illetékes a saját programjaként kezeli és érvényesíti. A kutatásnak növekvőek a tennivalói az ágazati célkitűzések megoldásában. A vízügyi ág előtt álló feladatokból adódóan kiemelten célszerű foglalkozni a vízellátással, a csatornázással, a vízminőség-védelemmel és a környezet2
