Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
számolnak — évi 3,5%-kai, Csehszlovákiában és Romániában 4 %kai, Lengyelországban 5,5%-tkal, Bulgáriában 6,5%-kal, és a Szovjetunióban 7%-ikal (9. táblázat). Ezek az irányzatok összefüggnek egyrészt az egy lakosra jutó fajlagos vízsükséglet növekedésével az életszínvonal és a lakáskultúra színvonalának emelésével, másrészt a közüzemi vízműről ellátott lakosság arányának növekedésével (10. és 11 táblázat). Összefoglalva a vízszükségletek 1965—1990 közötti időszakban Csehszlovákiában, az NDK-ban a kétszeresre, Magyarországon, a Szovjetunióban, Bulgáriában kb. a 3,0— 3,8-szorosra, Romániában pedig a 9-szeresre nőnek. Az egyes évek közötti növekedés tehát várhatóan Csehszlovákiában és az NDK-ban 3%-os, Magyarországon, a Szovjetunióban, Bulgáriában és Lengyelországban 4—5%-os, Romániában pedig kb. 9%-os lesz. Ugyanakkor hosszú távon csaknem mindegyik KGST-tagországban csökkenő irányzat várható a vízszükséglet százalékos növekedésében. különösen az 1980 utáni időszakiban, amikor is a KGST valamennyi európai országában 3—4%-ra csökken a vízigény növekedése, beleértve Bulgáriát és Romániát is. Az NDK-ban és Csehszlovákiában a szóban forgó teljes időszakban várhatóan egyenletesen nőnek a vízigények. A vízszükségletek növekedése mellett igen jelentős kérdés a vissza nem térülő vízfogyasztás növekedése is. A Szovjetunióban várható, hogy a vízfogyasztás 128 milliárd m3-ről (1970) 1990-ben kb. 300 milliárd m3-re nő. Lengyelországban a vízmérlegekben közüzemi vízműveknél 5%-os, az iparnál 10—15%-os és a mezőgazdaságnál 70%-os vízfogyasztási aránnyal számolnak. Csehszlovákiában a vízmérleg-számításokban 100%-os öntözővíz-szükséglettel, 20%-os közüzemi vízműről való vízelhasználással és az ipar 15%чг01 fokozatosan 30%-ra növekedő vízelhasználással számolnak. Általában az ismételt vízhasználat és a hőerőművek recirkuláoiós vízellátási arányának növekedésével a jelenlegi vízeLha&ználási arány mintegy 80%-os növekedésével célszerű számolni. Vízerő'-hasznosítás, vízi utak A vízkészletek komplex hasznosítása keretében számos KGST-ország igen nagy figyelmet fordít a vízerőhasznosításra. Világviszonylatban a vízenergiát 5,6 milliárd kW-га becsülik. Ebből műszakilag mintegy 25% hasznosítható, vagyis 1,5 milliárd kW. Azzal számolnak, hogy a gazdaságosan megépíthető vízi erőművek a gazdaságilag fejlett országokban 1990-ig megépülnek és a nyerhető vízenergia hozzávetőlegesen eléri a 6—7 ezer milliárd kW-ot. A KGST-taigáilamokban 1950— 1973 között lényegesen növekedett a Egy ellátott lakos fajlagos vízszükségletének növekedése 10. táblázat (liter/fő/nap) Ország 1975 1980 1985 1990 Index % 1990/1970 BNK 300 375 390 410 137 MNK 260 300 350 390 150 NDK 290 330 370 410 141 LNK 350 400 450 500 143 RSZK* 180 250 300 360 200 SZU 244 320 380 430 176 CsSzSzK 330 340 360 370 112 * A lakosság teljes számára vetítve, közműről iparnak átadott hányaddal együtt 11. táblázat A közüzemi vízműről ellátott lakosság arányának alakulása (%) Ország 1970 1975 1980 1 1985 1990 BNK1 92 93 95 96 97 MNK 55 66 75 85 90 NDK 81 84 87 91 95 LNK2 71 74 77 86 94 RSZK 29 36 48 63 80 SZU2 62 71 78 86 94 CsSzSzK 58 62 68 75 80 Európai átlag 80 — — — 95 1 Vízművel ellátott községekben lakók száma; 2 Városi lakosság. 12. táblázat Vízerőművek részesedése az összes energiatermelésből (%) Ország 1950 1955 198D 1965 1970 BNK 33,5 31,3 40,0 19,5 11,0 MNK 1,0 0,8 1,2 0,7 0,7 NDK 1,8 1,7 1,5 1,4 1,8 LNK 3,9 4,0 2,0 2,0 2,9 RSZK 8,0 7,4 5,2 5,8 8,0 SZU 13,9 13,6 17,4 16,1 16,7 CsSzSzK 9,4 12,9 10,2 13,0 8,1 KGST tagállamok ossz.: 10,9 11,2 14,0 13,4 13,8 Franciaország 47,2 49,5 53,3 44,5 47,2 NSZK 18,7 15,2 11,2 9,1 8,6 Nagy-Britannia 2,2 1,8 2,3 2,4 2,3 USA 25,1 17,8 17,1 16,4 15,2 Olaszország 87,5 80,8 82,0 51,8 44,3 14
