Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-02-01 / 1. szám
Pethe Fer en e 1763. március 30-án született Büdszentmihályon, (a mád Tisza vasváriban), nagyon elszegényedett hajdúsági nemes szülőktől. 18 éves koráig szülőfalujában maradt; a szokásos szegényparaszti életöt élve, ahogy tudta, saját maga képezte magát. 18 éves korában szolgadiákként sikerült bekerülnie a nagy hírű debreceni kollégiumiba. Ennek elvégzése után visszament falujába, ahol oskolamesternek választották. Másfél—két évi rektorkodás uitán azonban búcsút mondott e nyomorúságos pályának, és 1788-ban vándorbotot véve kezébe megsem állott Hollandiáig, ahol az utrechti egyetem hallgatója lett. Kisszántói Pethe Ferenc Már odautaztában felfigyel arra, hogy Belgiumban gyönyörű parkokat, gőzzel fűtött virágházakat lát. Ez az első olyan feljegyzés, amit később idehaza meg is valósított. 1792 nyarát Svájcban, a következőt pedig Angliában töltötte. Egyébként nagyon mozgékony ember volt. öszvérháton óriási utakat tett meg, és igen sok értékes megfigyelésre, tapasztalatszerzésre nyílt alkalma. Így járta be Poroszországot, Spanyolországot, Dániát és Írországot. Rengeteg hasznos tapasztalata nyomán — mint annyi más kiváló kortársa — arra a kövétkeztetésre jutott, hogy a magyar parasztságot legelőbb fel kell rázni tunyaságából, és sürgősén meg kell szüntetni azokat a szinte „áthághatatlan akadályokat”, amelyek nem engedték rendezni a már nagyon elavult hazai feudális jogviszony okait. Vedres ezdkben az elvekben saját alapvető fontosságúnak tartott elgondolásaira ismert, és Pethe követőjévé szegődött (6). Pethe Ferenc 1797-től 1801-ig a keszthelyi Georgikon egyik szervezője, tanára, majd igazgatója volt. Matézist, építészetet, építészeti rajzot és gazdasági tárgyakat adott elő, s a tangazdaságot is ő irányította. 1814-ben megalapítja a „Nemzeti Gazda” c. lapot, amely öt éven át (1814—1818) saját kiadásában jelent meg, de végülis csődbe jutott. A lapban Vedresnek is több fontos cikke jelent meg. Pethé-nék úttörő szerepe volt a szélmalmok magyarországi elterjesztésében, a takarmány- és ipari növények termesztésének propagálásában. A belterjes gazdálkodás elterjesztése érdekében folytatott munkálkodása során kimutatta, majd bizonyította a jobbágyi munka ráfizetéses voltát. Rumy Károly E tanulmányban Vedres István közelebbről elemzett leveleinek címzettje az 1780-ban Igló városában született Rumy Károly. A magyar családnév ellenére a család német anyanyelvű. Ő maga csak ifjú korában tanult meg magyarul. S bár eléggé jól beszélte nyelvünket, Rumy Károly tanulmányait németül vagy latinul írta. Levelezése is túlnyomóan német nyelvű. Vedressel csak azért vált szót — leveleiben — magyarul, mivel Vedres eléggé gyengén beszél németül Rumy 1800-tól a göttiingai egyetemen jogi, bölcseleti és természettudományi tanulmányokat folytatott; 1809- ben a wittenbergi egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1803-tól Késmárkon, 1805-től Iglón tanárkodott, majd 1808-ban a szomolnoki ág. ev. egyház vezető lelkésze lett. Innen hívta meg Festetics György 1813-ban a Georgikon tanárává, ahol gazdászatot, jószágigazgatásit és természetrajzot adott elő. A Georgikon szervezése ez idő tájt már véget ért. Festetics György — Pethe Ferenc javaslatára — a fő ésszakislkolánák nyolc tagozatát hozta létre. Első volt a tudományos gazdasági iskola. Ez 1797-ben nyitotta meg kapuit. Gazdatiszteket nevelt az uradalmak számára. Ezt követte 1798-ban a parasztiskola, melyben parasztfiúk és a cselédek kaptak továbbképzésit. 1804-ben nyílt meg a Pristaldeum, ahol jogvégzebt fiatalok részesültek kimondottan mezőgazdasági, jogi továbbképzésiben. Ezt követte 1806-ban a felsőbb és alsóbb fokú erdész- és vadásziskola megszervezése. Ugyanekkor kezdte meg működését a kertésziskola is. 1807-ben nyílt meg a ménesmesteri és lovásziskola. pr jjendefy László (Folytatás a következő számban) 12
