Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-08-01 / 4. szám
Árvízvédelmi töltésrendszerek kiépítésének fejlődése tárolókban való visszatartására. A fejlesztés eredményeként javultak lehetőségeink a belvizek által okozott károk elhárítására is. — Az eredmények elérésében számottevő részük van a vízgazdálkodási társulatoknak is. Érdekeltségi területük az ország több mint 80%-ára kiterjed. Értékes munkát végeznek, elsősorban a vízrendezési viszonyok helyi megjavítására. A társulati mozgalom közel két évtizedes múltjával bebizonyította életképességét. Egyesíti az állami célkitűzéseket és a helyi érdekeket a közfeladatok ellátásában, és lehetővé teszi a társadalmi erők széles körű összefogását, a közvetlen érdekeltek anyagi teherviselését. Árvízvédelmünk fejlesztése kiemelkedő — Magyarországon a társadalmi, gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy biztonságban legyünk az árvizekkel szemben — mondotta az OVH elnöke, majd így folytatta: — Árvízvédelmünk fejlesztése világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. A kiépített 4400 km-nyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. — Az összes töltésnek fele már kellő biztonságot ad. Másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat — az egészen rendkívüli katasztrófa kivételével — önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszitéli árvízi események már jelezték: nem vonva ki emberek tízezreit az alkotó munkából, pénzt és más anyagiakat eredeti rendeltetésükből. Az ármentesítés, árvízvédekezés további fejlesztésével az a célunk, hogy váratlan természeti csapás me zavarja meg társadalmunk életét és a termelőmunkát, az árvízi elöntés fenyegetése ne nyugtalanítsa lakosságunkat. Harc a vizek szennyeződése ellen — A társadalmi-gazdasági haladás sajátos ellentmondása, hogy a vízigények és a szolgáltatott vízmennyiség növekedésének árnyoldalaként növekszik a szennyezett vizek mennyisége, ez pedig káros környezetünkre — állapította meg az OVH elnöke, majd ismertette, hogy az ipar és a települések évente fél-balatonnyi szennyvizet bocsátanak ki. Az energiatermelés nagy mennyiségű hűtővize a hőszennyeződés miatt káros — mondotta. — A mezőgazdaság a műtrágyák és a növényvédő szerek tömeges használatával rontja vizeink tisztaságát. A szakosított állattartó telepek szennyvízterhelése is egyre több gondot okoz. Nehezíti a helyzetet országunk viszonylag kis területe, nagy népsűrűsége és az, hogy vízkészleteink túlnyomó része külföldről érkezik hozzánk. A növekvő szennyvízterhelés ellenére sikerült átfogó műszaki, jogi és közgazdasági szabályozó rendszer kialakításával mérsékelni vizeink elszennyeződésének ütemét. — A növekvő vízigények és a szűkös, szennyeződő vízkészletek egyensúlyának szabályozása, egyre fontosabb területévé válik a vízügyi munkának. Az egyensúly folytonos fenntartását elsősorban a nagytérségi létesítmények biztosítják. A Tisza-völgyi vízpótló rendszer részeként elkészült korábban a Tiszalöki, utóbb a Kiskörei Vízlépcső és kapcsolódó vízszolgáltató rendszerének nagy része. A Dunántúl egyes térségeiben fellépő vízhiányok megszüntetésére több tározó és regionális rendszer épült. A borsodi iparvidék vízellátásának biztosítására tovább fejlődött az észak-magyarországi regionális vízszolgáltató rendszer. A Balaton vízháztartásának szabályozására elkészült a Sió-torkolati mű. Jelenleg — mesterséges beavatkozás révén — 600 millió m3-nyi tározótérrel rendelkezünk. A vízgazdálkodás egészséges ütemben fejlődik — Budapest az ország lakói egyötödének otthona és hazánk fővárosa. Kiemelkedő társadalmi és népgazdasági jelentősége miatt megkülönböztetett figyelemben részesült a vízügyeket irányító szervek részéről is. Az itt folyó munka kétirányú: egyrészt a fejlődő város új és új igényeit feszültségmentesen, folyamatosan kielégíteni; másrészt a hatalmas rekonstrukciós feladatok megoldása. Ez a munka nehezen, de jó irányban halad: egyre 123
