Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-08-01 / 4. szám

kiegyensúlyozottabb, biztonságosabb fővárosunk vízellátása, csapadék- és szennyvízelvezetése, valamint árvízvédelmi művei.

— összefoglalásul megállapítható, hogy a vízgazdálkodás IV. ötéves tervének teljesítése megfelelő átmenetet adott az V. ötéves terv megalapozásához, az igények jobb kielégítéséhez. A vízgazdálkodás népgazdaságunk részeként, kellő arányban és egészséges ütemben fejlődik. Ez bizonyítja azt is, hogy a vízügyi dolgozók derékhada megértette pártunk politikáját és céltudatos, szorgalmas munkával csatlakoztak annak végrehajtásához. Természetesen jócskán maradt még pótolni, javítani és gyorsítani való ágazatunk területén is — mondotta az OVH elnöke, majd így folytatta:

— Az MSZMP XI. kongresszusának határozata és az V. ötéves tervtörvény alapján dolgoztuk ki a vízgazdálkodás V. ötéves tervét úgy, hogy az pártunk programnyilatkozatában meghatározott távlati céljaink elérését is megalapozza. Figyelembe véve a fejlesztési eszközök mennyiségét és a munkánk iránti igényeket — két súlyponti feladatot emeltünk ki:

— egyrészt, a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását, egyidejűleg a csatornahálózat bővítését, mint a településfejlesztési feladatok és a lakásépítési program végrehajtásának egyik előfeltételét; másrészt

— a növekvő vízigények és a csökkenő vízkészlet közötti egyensúly megteremtését.

Tervek és tennivalók...

— A lakosság ellátása egészséges vízzel az életszínvonal egyik jellemzője. A vezetékes vízellátásban részesülő lakosok száma a tervidőszakban további egymillióval növekszik: 1960-ban megközelíti az ország lakosságának háromnegyedét. A víztermelő kapacitást napi 1 millió m3-rel növeljük, ami megfelel a főváros nyári, napi csúcsfogyasztásának. Külön is foglalkozunk a nagy, munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával.

— A csatornázás a lakosságnak 43%-át szolgálja majd. Folytatjuk a szennyvíztisztító kapacitások bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempontból leginkább érintett városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged — valamint a leglátogatottabb üdülőközpontok, elsősorban a Balaton vízminőség-védelmi problémáinak mielőbbi megoldása.

— A vízigények és a csökkenő vízkészletek egyensúlyának biztosítása két irányban kíván fejlesztést. Egyrészt a felhasználásra alkalmas vízkincset szükséges növelni; másrészt a vízigények befolyásolásával kell egyenletesebb vízfelhasználást biztosítani. Fokozott figyelmet fordítunk ezért a vízigények számbavételére, indokoltságuk elbírálására, a vízhasznosítás rendjének, hatékonyságának ellenőrzésére. Mindezek érdekében fokozzuk a vízügyi felügyeleti ellenőrzés hatékonyságát — mondotta dr. Gergely István, majd így folytatta:

— Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a többhasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — a IV. ötéves időszakhoz képest tízszeres — csaknem 300 millió m3 tározótér építését irányoztuk elő. Ez a módja annak, hogy a káros ár- és belvizek egy részét nyári vízbázissá szelídítsük.

—• A Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztéseként befejezzük a Kiskörei Vízlépcső II. ütemét és előkészítjük a Csongrádi Vízlépcső megvalósítását. A Körösök csatornázására már üzembe helyezés előtt áll a Körösladányi Vízlépcső.

— Fokozott figyelmet és áldozatot kíván a regionális víztermelő és szolgáltató létesítményrendszerek fejlesztése, mert jó minőségű víznyerő helyek egyre távolabb találhatók a településektől. Kaposvár a Balatonból, Debrecen a Keleti-főcsatornából, Nyíregyháza a Tiszából, Pécs a Dunából és várhatóan Miskolc is a Tiszából kap elegendő vizet.

— A tervek szerint 280 km hosszúságú árvízvédelmi töltést erősítünk meg. Emellett az árvízmentesítésnek olyan új, komplex módszereit is alkalmazzuk, mint a veszély esetén igénybe vehető tározók, vagy az árapasztó csatornák létesítése. így korszerű területi ármentesítő rendszereket hozunk létre. Fokozzuk a védekező szervezet eszközellátottságát, ütőképes felkészültségét, s az előrejelzések biztonságát is úgy, hogy egyidejűleg váljon alkalmassá élővizeink egyre gyakoribb veszélyes szennyezettségének az elhárítására is.

— A korszerű mezőgazdasági vízgazdálkodás keretében fő feladatunk mindent megtenni azért, hogy a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldását minél jobban elősegítsük. Tervünkben további 100 ezer ha új öntözött terület vízellátása szerepel, és tovább csökkentjük a belvízlevezetéshez szükséges időt.

— Az öntözésfejlesztés súlypontja továbbra is a Nagy-Alföld, ezen belül is a Kiskörei Vízlépcső hatásterülete. A vízrendezés súlypontjait elsősorban Békés, Csongrád és Borsod megye belvizes területei alkotják. Ez a munka azonban csak akkor lehet eredményes, ha az üzemi belvízlevezető művek fejlesztése — ahol pedig már kiépültek, azok karbantartása — megfelelő összhangban lesz az állami erőfeszítésekkel. Az utóbbi hónapok belvizes eseményei mutatják, hogy e téren még sok a tennivaló — állapította meg az OVH elnöke, majd kijelentette:

— A tervidőszak felelősségteljes feladata a vizek minőségének, vízi környezetnek a védelme. A Környezetvédelmi Törvény értelmében célul tűzzük ki, hogy mielőbb megállítsuk élővizeink szennyeződését, majd javítsuk tisztaságát. Ez a cél csak a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és az állampolgárok cselekvő összefogásával érhető el. Ezért e helyről is kérünk mindenkit, hogy vizeink tisztaságáért, természeti környezetünk hatásos védelméért álljuk útját az elkerülhető szennyezéseknek, óvjuk pótolhatatlan vízvagyonunk tisztaságát.

124