Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
MUNKAFEGYELEM?! 1975. év végén hagyta jóvá az Országgyűlés a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényt. Ezt követően jelent meg a Minisztertanács határozata a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvény végrehajtásáról. Az 1976—80. évek időszakában az állami gazdaságirányítás legfőbb feladata az V. ötéves terv végrehajtásának biztosítása. E célból a Minisztertanács utasítja a gazdasági irányító szerveket, hogy figyelmüket mindenekelőtt a tervnek azokra a legfontosabb követelményeire fordítsák, amelyek megvalósítása az V. ötéves terv sikeres teljesítésének alapvető feltételei. E cikknek nem az a célja, hogy a teljes körű gazdasági munka fő feladataival, hanem egy olyan konkrét kérdéssel foglalkozzon, amely jelentősen elősegítheti a legfontosabb gazdasági feladatok megvalósítását. A XI. kongresszus hangsúlyozta és az V. ötéves tervről szóló törvény meghatározta, hogy az V. ötéves terv időszakában a termelés tervezett növekedését teljes egészében a munka termelékenységének emelkedésével kell elérni. Ehhez a munkaidőalap lényegesen jobb hasznosítása, a munka- és üzemszervezés nagyfokú javítása, a munkafegyelem jelentős erősítése szükséges. A népgazdaság egyes ágainak tervszerű fejlődését nehezítik a munkaerőgazdálkodási problémák. Közismert, hogy akkor, amikor egyes munkakörökben jelentős munkaerőhiánnyal küszködnek, másutt jelentős belső munkaerő-tartalékok vannak. Ennek okai — a többi között — hogy a vállalati munkaerőgazdálkodás nem kielégítő, elmaradt a gazdasági követelményektől, nem vizsgálták a vállalatok a rendelkezésükre álló munkaidőalapot és annak leggazdaságosabb kihasználását. Indokolatlanul magas az alkalmazottak száma. Viszszaesett a normamunka, a teljesítménykövetelmények korszerűsítése és alkalmazása. A munkafegyelem lazítói, a munkaerő-hiányt kihasználó „vándormadarak” több esetben magasabb bért kaptak, mint a tisztességes törzsgárda tagjai. Mindezeknek is része van a munkafegyelem terén tapasztalható lazaságokban, a munkaidő alacsony fokú kihasználásában. A munkafegyelem lazaságai a vízgazdálkodás területén is tapasztalhatók. Helyszíni ellenőrzéseink során a hiányosságokat a helyi vezetőknek jeleztük, sőt több esetben felszólítottuk a munkafegyelem lazaságaiból eredő hibák megszüntetésére. Felelősségre vonás azonban — kivéve a munkavédelmi hiányosságokat — részünkről nem történt. Számszerűen fel sem tudjuk mérni, hogy igazolatlan hiányzások, belső munkanélküliség, szakképzettségnek nem megfelelő foglalkoztatottság, teljesítménybérezés hiányosságai miatt milyen veszteségek jelentkeztek. Reprezentatív felmérés azonban van arról, hogy területünkön csak a hétfői későbbi munkakezdés és pénteken a munkának idő előtti befejezése miatt a hasznos munkaidőnek mintegy 3%-a esik ki és ez dolgozónként évi 60—80 munkaóra kiesését jelenti. A munkafegyelem e széles problémaköreiből most csak egy részletkérdésével kívánunk foglalkozni. 1975. december 19-én pénteken és 22-én, hétfőn, a Munkaügyi Főosztály területünkön helyszíni célvizsgálatot tartott. A vizsgálat annak a megállapítását szolgálta, mennyiben felel meg az a valóságnak, hogy az építési munkahelyeinken hétfőn — a munkarendben megállapított időnél — később kezdik, pénteken viszont hamarabb fejezik be a munkát. A helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt megkérdeztük a vállalatokat, hogy az adott munkahelyen milyen munkaidőrendet írtak elő a hétfői munkakezdésre és a pénteki munkaidő befejezésére. Mindezek ismeretében mentünk ki a helyszínre. E cikkben a helyszíni ellenőrzések tapasztalatait kívánjuk bemutatni. A főosztály két munkatársa 8 munkahelyen járt, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 5, és a Vízügyi Építő Vállalat 3 munkahelyén. 1. Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkahelyei: a) Palota-szigeti munkahely. A kiadott munkarend szerint a dolgozók egy része folyamatosan dolgozott, a másik részénél a munkakezdési idő reggel 8 óra, befejezése 16 óra. Megállapítottuk, ezen a munkahelyen a munka általában rendben folyt. Olyan hiányosságot azonban tapasztaltunk, hogy 3 fő engedély nélkül hagyta el a munkahelyet. b) KÖVIZIG Kitűzőtelep. A törvényes munkaidő 7 órától 16 óráig tart. Az ellenőrzés időpontjában pénteken 14 órakor azt tapasztaltuk, hogy a 4 brigádból 1 brigád már munkát nem végzett. c) KÖVIZIG Surány árvízvédelmi központja mellett folyó munkák. A törvényes munkaidő 7 órától 16 óráig tart. Az ellenőrzést december 22-én hétfőn tartottuk meg, a helyszínre odaértünk 7,30 órakor, vártunk 8,15 óráig, azonban a munkahelyen se munka nem folyt, de a munkahelyi felelős vezetőt sem találtuk meg. d) KÖVIZIG Surány, Pokol csárda mellett folyó munka. A törvényes munkaidő reggel 7 órától 16 óráig tart. Az ellenőrzés időpontjában 8,30— 8,45 óráig senki nem dolgozott, felelős vezetőt itt sem találtunk. A munkahelyen mindössze 3 fő tartózkodott, akik a lakókocsiban reggeliztek. e) KÖVIZIG Szentendre, Bükkös patakon folyó munkái. A törvényes munkaidő reggel 7 órától 16 óráig tart. Az ellenőrzés időpontjában XII. 22-én 9 órakor a helyszínen senki nem tartózkodott. 10
