Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1976-02-01 / 1. szám

2.Vízügyi Építő Vállalat munkahelyei:

a) Esztergomi vertikális építésvezetőség réselési munkái. A törvényes munkaidő 7.30 órától 14.45 óráig tart. A munkahelyre 10 órakor érkeztünk meg, ahol sem felelős vezetőt, sem dolgozókat nem találtunk. A lakókocsik, irodahelyiségek is zárva voltak.

b) VIZÉP 13. sz. építésvezetőségének esztergomi kitorkollómű építkezése. A törvényes munkaidő 7.30—14.45 óráig tart. XII. hó 22-én, hétfőn 10.15 órakor érkeztünk a helyszínre. A helyszínen megállapítottuk, hogy a munkahely fizikai állománya 42 fő, ebből ténylegesen 24 fő dolgozott, 14 fő igazolatlanul volt távol, amelyből 6 fő a munkásszálláson tartózkodott, azonban olyan ittasak voltak, hogy emiatt a munkát nem vehették fel. Az óranyilvántartások sem voltak rendben. 5 későn jövő dolgozó esetében olyan bejegyzés volt, mintha a törvényes munkaidőt megkezdték volna.

Az utolsó nyersbetonszállítmány 11.30 órakor érkezett meg. A dolgozók között éppen nagy vita volt, mert senki sem akarta vállalni a beton bedolgozását arra való hivatkozással, hogy 12 órakor elmennek azzal az indokkal, hogy ők ezt az időt már az előző napokban ledolgozták?! Végül is a dolgozók egy része vállalkozott a beton bedolgozására.

c) Nyergesújfalui építésvezetőség. A törvényes munkaidő 7.30—15.45 óráig tart. A munkahelyre XII. 22-én hétfőn 12.30 órakor érkeztünk. Ebben az időben már senki sem dolgozott. Kérdésünkre azt a választ kaptuk a még ott jelenlevő építésvezetőtől, hogy a munkát 12 órakor befejezték, mert a hátralevő munkaidőt az előző napokban ledolgozták?! Ez a tény azonban az ott levő óranyilvántartásokból hitelt érdemlően nem volt megállapítható.

Az építésvezetőség létszáma 93 fő, ebből 57 fő 12 óráig dolgozott, 28 fő fizetéses szabadságon volt, 5 fő beteg, 2 fő igazoltan és 1 fő igazolatlanul volt távol.

Az óranyilvántartásokból olyan hiányosságokat is tapasztaltunk és ez általános hiba volt, hogy a jelenléti ív egy piszkozati példányról utólag kerül átvezetésre. Ez teljesen szabálytalan, ellentmond a bizonylati fegyelemről szóló jogszabályoknak és valótlan adatok közlésére is lehetőséget ad. Csak példának említenénk meg, hogy ebből eredően az előző napon ledolgozott óraszám 53 fő esetében nem volt beírva.

A tapasztalt hiányosságokat, ahol módunk volt, az ellenőrzési naplóba beírtuk.

A helyszíni ellenőrzések alapján összegezve megállapítottuk, hogy

— a dolgozók nagy része nem tartja be a vállalat kollektív szerződésében rögzített munkarendet, hétfőn később kezdi, pénteken korábban fejezi be munkáját,

— a munkafegyelem lazaságát a munkahelyi vezetők is elősegítették azzal, hogy egyrészt ők sem tartják be a törvényes munkarendet, másrészt eltűrték a törvénytelen helyzetet,

— a december 22. és 23-ra esedékes munkaidőt az ellenőrzött munkahelyek egy részénél a megelőző hetekben előre ledolgozták, annak ellenére, hogy erre törvényes lehetőség nem volt. A Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 17/1973. (V. É. 22.) OVH sz. utasítás az építési munkahelyi dolgozók tekintetében a karácsony és újév közötti munkanapok ledolgozását teszi lehetővé,

— az ellenőrzött egységeknél (munkahelyeken) levő ellenőrzési napló alapján tapasztaltuk, hogy a vállalati központok a törvényes munkaidő betartására rendszeres ellenőrzést nem végeznek, holott ez kötelességük lenne.

Mindezek azt bizonyítják, hogy az állami fegyelem betartása terén területünkön komoly hiányosságok vannak. Az ellenőrzés tapasztalatairól tájékoztattuk a két szerv igazgatóját és a feltárt hiányosságokról igazoló jelentést kértünk tőlük.

A Vízügyi Építő Vállalat igazoló jelentéséből megállapítottuk, hogy általában a tanulságokat levonta, a szükséges felelősségre vonásokat folyamatba tette és elrendelte az ellenőrzések megszigorítását is.

A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazoló jelentésében mindössze egy esetben ismeri el a szabálytalanságokat és tett folyamatba felelősségre vonást. A többi megállapítással kapcsolatban lényegében magyarázkodásra szorítkozik (lekéstek a hajót, más napokon dolgoztak helyette stb.). Igazoló jelentésében helyes lett volna utalni arra is, hogy a jövőben ellenőrzéseket fog folytatni és milyen intézkedéseket kíván tenni a munkafegyelem megszilárdítása érdekében.

Tudjuk, hogy a cikkben vázolt tények nem népszerű dolgok. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ilyen jellegű cikkek a Vízgazdálkodásban korábban nem jelentek meg. A cikket tanulságnak is szántuk olyan szempontból, hogy nem elég csak általánosságban beszélni arról, hogy országosan hogyan néz ki a munkafegyelem, a hétfői munkakezdés, a pénteki munkaidő-befejezés, hanem nézzünk körül a saját házunk táján is.

Az elkövetkező időszakban a gazdasági munka fő célja a népgazdaság egyensúlyi helyzetének a javítása. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal megalapozott növekedése szempontjából — többek között — döntő jelentősége van annak, hogy milyen mértékben tudunk előrehaladni a munkaerő-gazdálkodás javításában, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásában és a munkafegyelem javításában. A munkaerő-gazdálkodás javítása, a munkafegyelem megszilárdítása előrehaladásunknak ma egyik kulcskérdése.

A gazdasági tevékenység bármely szintjén dolgozó vezetőnek kötelessége az ötéves terv céljainak az érvényre juttatása.

A vízügyi szolgálatot mindig a fegyelmezett, jól szervezett munka jellemezte és jellemzi ma is. Tapasztalt vállalati és munkahelyi vezetőgárdával, döntő részben kiváló, szakképzett törzsgárdatagsággal rendelkezünk.

11