Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
szervezet készültségi állapotának és ütőképességének erősítését. Tervezzük a Duna magyar—csehszlovák közös határszakaszának energiagazdálkodási, hajózási és vízgazdálkodási célú hasznosítását egyaránt szolgáló Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kiemelt nagyberuházáskénti megkezdését is, melynek előkészületei folyamatban vannak. Az V. ötéves tervidőszakban állóeszköz-fejlesztésre 42—43 milliárd forintot, az előző tervnél 35 százalékkal többet fordítunk. Nem a pénz kevés — a beruházás sok Most is megemlítem, hogy nemcsak többet költeni, de tervszerűbben, takarékosabban és fegyelmezettebben akarunk dolgozni — mondotta az OVH elnöke, majd ismertette, hogy a tervidőszakban a népgazdasági igényekhez alkalmazkodóan a beruházási előirányzatok 67%-át települések vízellátásának, csatornázásának és a szennyvíztisztító telepeknek fejlesztésére, több mint 16%-át vízkárelhárítási létesítmények fejlesztésére és mintegy 5%-át nagyberuházásokra fordítjuk. A 2,5 milliárd forintnyi költségvetési juttatásból 90% a folyamatban levő, áthúzódó munkákra már le van kötve. Jelenleg 138 beruházásunk van folyamatban. Nem annyira a pénz kevés, mint inkább a megkezdett beruházás a sok. Így most minimális lehetőségünk van új beruházások indítására. Ez viszont lehetőséget ad arra, hogy a beruházás és pénz megszerzésekre fordított drága időből több jusson a folyó munkák példás és tervszerű befejezésére — mondotta dr. Gergely István, majd a következőkben foglalta össze az alapvető feladatokat: — Az MSZMP KB november 26—27-i ülésének határozata, valamint a tervtörvény már részleteiben is megfogalmazza az V. ötéves és az 1976. évi terv feladatait, azok végrehajtásának módját és feltételeit. Ezek alapján a tervekben kitűzött célok elérésének alapvető feltétele nálunk is a munka hatékonyságának növelése a gazdálkodás és államigazgatás minden szintjén és helyén. Ennek legfontosabb követelményei a következőkben foglalhatók össze: — az általános, és azon belül az ágazati politika valóra váltása, — a gazdasági szabályozórendszer hozzáértő és alkotó érvényesítése, hogy az a kitűzött céljainkat jól szolgálja, — a központi irányítás és ellenőrzés szerepének és felelősségének fokozása, annak érdekében, hogy a társadalmi-gazdasági célkitűzések, a vízügyi szolgálat minden szintjén és helyén maradéktalanul teljesüljenek, — a központi és a parciális célok és érdekek, valamint a célok megvalósítására rendelkezésre álló eszközök összhangjának megteremtése úgy, hogy a társadalmi célok és érdekek csorbát ne szenvedjenek, — a beruházási tevékenység teljes folyamatának, úgymint a döntéselőkészítés, döntés, tervezés, bonyolítás, kivitelezés, üzembevétel egymásra épült mechanizmusának, fegyelmezettségének érdemi, gyökeres megjavítása, — ésszerű, szigorú és ellenőrzött takarékosság az anyag-, pénz- és az energiagazdálkodásban, — a munkaerő-gazdálkodás tervszerűségének és a munkaidőalap kihasználásának megjavítása, a munka-, technológiai és vezetési fegyelem lényeges szigorítása, — gyorsabb, bátrabb és szélesebb körű előrelépés szükséges a műszaki fejlesztés és kutatás hazai és nemzetközi eredményeinek alkalmazásba vételében, a korszerűség elemeinek gyarapításában, — fundamentális feladatunk emelni minden szinten és helyen: a vezetés színvonalát; biztosítani személyi állományunk politikai és szakmai képzettségét és továbbképzését; és gondoskodni olyan munkahelyi légkörről, amely vonzó az emberek számára, segíti az egységes gondolkodást és cselekvést, — általános követelmény: a tervszerűség elemeinek biztosítása, a népgazdasági igényekhez való tervszerű rugalmas alkalmazkodás. A párt és kormány általános politikájának érvényesítéséért Dr. Gergely István ezután részletesen beszélt a központi irányítás szerepéről és hatékonyságának növeléséről. Az Országos Vízügyi Hivatal feladata ebben a vonatkozásban az, hogy a vízgazdálkodás területén biztosítsa a párt és a kormány általános politikájának, benne gazdaságpolitikájának, a felsőbb határozatoknak és jogszabályi rendelkezéseknek a következetes és hatékony érvényesülését és saját rendelkezéseink végrehajtását. Ezt kell képviselni és tenni mindenkinek és mindenhol. A tapasztalatokból és a feltárt gondokból okulva ehhez igazítottuk, feladatcentrikusabbá formáltuk szervezetünket, erősítettük vezető állományunkat. Ezt tette kormányunk is, amikor 1976. január 1-ével a vízgazdálkodást önálló népgazdasági ágként illesztette be a népgazdaság tervezési, statisztikai és irányítási rendszerébe. Az ágazatirányítás legfontosabb eszköze a területi vízgazdálkodási feladatokat ellátó szervezetek működésének közvetlen irányítása és tevékenységük folyamatos ellenőrzése. Rendszeresen számon kérjük a rendelkezések megtartását, a munka eredményességét, szervezettségét és hatékonyságát. Vízügyi szerveink alapvető értékmérő tulajdonsága; valódi értékén mérésének talaja a vállalatoknak, intézményeknek, s a személyeknek is csak ez lehet. Nem lehet vitás, hogy a vízügyi munka állami teljesítményének kulcsfontosságú, meghatározó jellegű szerepe vállalataink, intézményeink tevékenységén múlik. Ezért javítani kell a vízügyi szervek és főhatóságunk közötti munkakapcsolatot; az irányítottság, az informáltság és az ellenőrzöttség egységének érdekében, de a kölcsönös egymásrautaltság talaján — mondotta Gergely István elvtárs, majd részletesen beszélt a beruhá-5
