Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
zások helyzetéről. Kifejtette, hogy a vízgazdálkodásban egy dolgozóra több mint 1,2 millió Ft értékű állóeszköz jut, ami kétszerese a szállítás-hírközlés és közel négyszerese az ipar átlagának. Pusztán ez az egy szám is kiemeli a beruházási tevékenységünk gyökeres megjavításának szükségességét. Mind a keretek elosztásában, mind a kivitelezés megszervezésében meg kell valósítani az észszerű koncentrációt. Kevesebb, ezáltal koncentráltabb beruházás nemcsak a kivitelezési időt rövidíti, hanem lehetővé teszi a költségek csökkentését, a kivitelező kapacitások hatékonyabb felhasználását, a munka- és üzemszervezés javítását, a munka termelékenységének növelését, az anyag- és energiagazdálkodás javítását, a technológiai fegyelem, a műszaki ellenőrzés színvonalának emelését, az emberekről való elfogadhatóbb gondoskodást is. Most kiemelkedő fontosságú a folyamatban levő 138 beruházás befejezése. Nem kevésbé fontos az ésszerű kapacitás-elosztás megvalósítása mellett a szervek gazdálkodásában meglevő hibák feltárása, a gazdálkodás hatékonyságának növelése sem. Csak a legfontosabb területeket érintve: — Nagy tartalékok vannak az anyaggazdálkodás megjavításában. A készletek forgási sebessége — a vállalatoknál 215 nap, — a vízügyi igazgatóságoknál 252 nap. Indokolatlanul, sőt tarthatatlanul lassú. Ezen belül rendkívül magas az elfekvő- és felesleges készletek aránya, mely közel 7 százaléknyi. — Alacsony a munka termelékenysége is. Az elmúlt évek során volt ugyan némi termelékenység-növekedés, mégis pl. az állami építőiparon belül az OVH építőiparában legalacsonyabb az egy munkásra jutó termelési érték. A termelékenység mindössze 76%-a az ÉVM építőipari vállalatai termelékenységi szintjének, ahol — tudjuk — szintén lehet több, — folytatta az OVH elnöke, majd részletesen beszélt az ésszerű munkaerő-gazdálkodás szükségességéről. Elmondotta, hogy 1970—1975-ig a termelés növekedésének 22%-át a létszám emelésével érték el. A munkaidőalap kihasználása sem megfelelő. A VIZIG-eknél a munkaidőalap kihasználása alig van 80%, a vállalatoknál pedig 70% felett. Külön figyelmet kell fordítani az alkalmazotti létszám alakulására és meg kell akadályozni azokat a törekvéseket, amelyek kiskapukat keresve akarják az alkalmazotti létszámstopra vonatkozó rendelkezést kijátszani. A szocialista demokrácia fejlesztésének feladatai Az MSZMP XI. kongresszusa megállapította, hogy a párt- és tömegszervezetek vezető szerepe kellőképpen érvényesül társadalmunk életében. Megállapította azonban azt is, hogy népgazdaságunk jelenlegi helyzetében a párt- és tömegszervezetek irányító és ellenőrző funkciója, a dolgozók széles rétegeinek bevonása a gazdaságirányító munkába fokozott jelentőséget nyer. A szocialista demokrácia kiteljesedése társadalmi-gazdasági fejlődésünk alapvető fontosságú feltétele. A vízügyi szolgálatban e tekintetben is nagy feladatok várnak megoldásra. Az üzemi demokrácia szocialista tartalommal megvalósuló gyakorlata az egyik legjelentősebb tartalék az egyszemélyi vezetés színvonalának emelésében, a hibák, torzulások feltárásában. A munkahelyi demokrácia nem gyengíti, hanem erősíti a munkahelyi fegyelem, egyszemélyi felelősség ügyét. Gergely István államtitkár elvtárs a beszámoló végén feltette a kérdést: Nehéz-e, vagy könnyű a most megkezdett ötéves terv? — Nos az igények, a feltételek és lehetőségek immár ismertek és adottak. Bízvást mondhatjuk, hogy a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erőforrások ésszerű, takarékos és hatékony felhasználásával célkitűzéseink reálisak, fegyelmezett és szívós munkával megvalósíthatók — mondotta, majd a következő szavakkal fejezte be vitaindító előadását: — A feladatok jelentősek, nehezek, de szépek, felemelők. A vízügyi emberek nagy elődei is ilyen tennivalókról álmodtak. Rajtunk múlik, hogy kevesebb beszéddel, sok érdemi tettel úgy teljesítsük azokat, hogy társadalmunk, népgazdaságunk fejlődéséhez tevőlegesen hozzájárulva a végén elnyerhessük a jól végzett munka örömét és megbecsülését is. Az aktívaértekezleten felszólalt dr. Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes. Dr. Borbándi János miniszterelnök-helyettes felszólalása A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében üdvözölte az értekezlet minden résztvevőjét, majd aláhúzta: — A mai tanácskozásnak külön jelentősége az, hogy a IV. ötéves terv időszakában végzett munka értékelésével és a következő öt évre szóló feladatok kijelölésével együtt áttekinti a XI. kongresszusból, a Központi Bizottság novemberi határozatából adódó feladatokat és ezek tükrében vizsgálja a jövő tennivalóit. A beszámoló igen reális helyzetképet adott és helyesen jelölte meg az elvégzendő feladatokat. Társadalmi-gazdasági helyzetünkre az a jellemző, hogy dolgozó népünk a békés alkotói munkához szükséges, nyugodt körülmények között munkálkodik a XI. kongresszus határozatainak megvalósításán. Az előttünk álló feladatok valamennyiünk előtt ismertek. Ismert, hogy a gazdasági kérdések politikai jelentőséggel bírnak. Ezt hangsúlyozta Kádár elvtárs is a XI. kongresszuson, amikor arról beszélt, hogy az ötéves tervek mindenkor úgy tekintendők, mint a párt második programja, melytől egész népünk felemelkedése szociális és egészségügyi igényének mind magasabb szintű kielégítése és általában a szocializmus építése függ. A IV. ötéves terv időszaká-6
